A home office és a támadások növekedése új problémákat generáltak végpontvédelem területén. Leáldozott a szignatúra alapú antivírus rendszerek kora, a végpontvédelem transzformációja és a járvány kihívásai miatt előtérbe kerültek a fejlettebb védelmi, megelőző és monitorozó funkciók. A biztonsági kockázatok csökkentéséhez a kollégák tudatosságának növelésére van szükség.
A home office idején az IT-biztonsággal foglalkozó szakemberek legrosszabb rémálma valósult meg: a vállalati adatokhoz és rendszerekhez hozzáférést biztosító eszközök kikerültek a kollégák otthonaiba, ahol az ismerős környezet és a bizalom a kollégák védekezési mechanizmusait is kikapcsolták. Az otthon adta biztonságérzet miatt sokkal óvatlanabbak vagyunk a szűrőn áthaladó kéretlen levelekkel kapcsolatban, az érzékeny vállalati adatokra sem figyelünk oda megfelelően. Egy ilyen környezetben a fejlett védelmi és megelőző, monitorozó funkciók nélkül elképzelhetetlen a hatékony végpontvédelem.
Védeni kell a „láthatatlan” eszközöket is
„A kizárólag szignatúraalapú, klasszikus nevén az antivírus védelmi rendszerek már évekkel ezelőtt is kevésnek bizonyultak. A biztonsági kockázatot jelentő események korai észlelése és elemzése, a végpont viselkedésében mutatkozó anomáliák detektálása nélkül ma már védtelennek számítanak a kliensek. Mindez a járvány idején azonban csakis a megfelelő, központi menedzsmentrendszerrel kiegészítve jelenthet valódi végpontvédelmet”, mondja Hagen István, a Bonafarm CISO-ja.
A pandémia idején sok cégnek kihívást okozott, hogy a vállalati hálózaton kívülre került eszközök huzamosabb időre láthatatlanná váltak a központi menedzsment számára. Ilyenkor ezek az eszközök ellenőrzés és felügyelet nélkül maradtak. Egy ilyen szituációban a vállalat egy hadihajóhoz hasonlítható, míg a home office-ba került felhasználók egy-egy csónakhoz, azonban a válogatott támadások a hadihajót és a kis csónakokat is egyforma intenzitással érik.
Az IT-biztonsági vezető szerint ebben az időszakban azok a megoldások kerültek előtérbe, amelyekkel a csónakban lévő végpontokat is menedzselni lehet. Ezen megoldások segítségével ugyanis megbizonyosodhatunk róla, hogy a szabályzat szerinti frissítések felkerülnek a gépekre, a végpontokat rendszeresen újraindítják, valamint így a kliensek teljes ellenőrzés alatt vannak még akkor is, ha a határvonalon kívülre kerültek.
Védelem közelről és távolról
Egyetért a fentiekkel Gélák Róbert, a HungaroControl kibervédelmi és információbiztonsági csoportvezetője. „Egy ideje már zajlik a végpontvédelmi megoldások transzformációja, komoly evolúciós folyamaton mentek keresztül ezek a védekezési mechanizmusok”, mondja a biztonsági szakember. „A végpontok távolabb kerültek a vállalati hálózattól, így nagyobb hangsúlyt kaptak a fejlettebb funkciók is. Ezért most már nem csak vírus- vagy rosszindulatú kód elleni védelemről beszélünk, hanem a különböző hálózatvédelmi, monitorozó funkciók is komoly szerephez jutnak.”
A biztonsági szakember szerint a végpontvédelem fejlődése mellett a járvány miatt a vállalatoknak ki kellett alakítaniuk megfelelő távoli menedzsment lehetőségeket is. Az a megnyugtató, ha a végpontot valamely megoldás védi, és ha szükséges, akkor be tud avatkozni. De ahhoz, hogy a klasszikus incidenskezelési folyamatba be tudjanak csatlakozni a távoli végpontok, szükség van a távoli kontroll lehetőségére is.
A komplex végpontvédelmi megoldásoknak a távoli elérés beépített része kell legyen, ha nincs ilyen, akkor harmadik gyártó eszközeivel kell megoldani ezt a kérdést. „Vállalatunk ebből a szempontból szerencsés helyzetben volt, mert a világ különböző pontjain dolgozó kollégák miatt volt tapasztalatunk a távmunkával kapcsolatban, csak méretezni kellett a korábban kialakított megoldást”, mondja Gélák Róbert.
Új típusú fenyegetettségek jelentek meg
A spam és a business e-mail compromise továbbra is sok fejfájást okoz a vállalatoknak. Az elmúlt időszakban megtízszereződött a kéretlen levelek száma, de szerencsére az email-szűrők 99 százalékos hatékonysággal felismerik a megtévesztő tartalmakat. Hagen István szerint nem ritkák magyar nyelven sem a nagyon jó minőségű, korrekten formázott, teljesen hihető adathalász-levelek, amelyeket a támadók olyan gondosan készítenek elő, hogy az azokban található elemekre még egy védelmi eszköz sem reagál.
A szűrőn átengedett levelek ellen már csak a biztonságtudatos felhasználó képes védekezni. „A tudatos felhasználó nem kattint pusztán kíváncsiságból a levélre, hanem felismeri azokat a jeleket, amelyek alapján beazonosítható egy-egy adathalász levél, majd jelenti azt, hogy időben reagálhasson a szervezet”, fejezte be Hagen István.
Abban a világban, ahol a személyes kapcsolatok nagyrészt eltűntek, és leginkább digitálisan, elektronikusan kommunikálnak egymással az emberek, új típusú fenyegetettségek jelentek meg, a bűnözők új támadási módszereket, technikákat dolgoztak ki. „Erre fel kellett készíteni a kollégákat is”, mondja Gélák Róbert, aki szerint az alkalmazottak biztonságtudatosságának növelése folyamatos feladat minden vállalat számára.
A végpontvédelmet komplexen kell kezelni és minden területre oda kell figyelni. A home office terjedése miatt a szakember azt javasolja, hogy a vállalatok figyeljenek arra, hogy a használt eszközök biztonságosan csatlakozhassanak a céges hálózathoz, így a végpontvédelmi megoldásokra feltétlenül szükség van. Patchmenedzsment nélkül mindez keveset ér, hiszen a social engineering területén túlmutatva a támadók jellemzően valamilyen frissen ismertté vált technikai sérülékenység kihasználására törekedve próbálkoznak bejutni a hálózatba.
Fontos továbbá, hogy a szervezetek frissítsék incidenskezelési folyamataikat: „Probléma esetén az már nem működik, hogy az IT-biztonsági szakember átszalad a kollégához, kihúzza a hálózatból a gépet, és elkezdi vizsgálni, mi történt”, hangsúlyozza Gélák Róbert.
Vass Enikő
