A vállalat elköteleződése és bizalma szükséges egy olyan adatvezérelt szervezethez, ahol hallgatnak az adatokra, és nem az adatokat igazítják a vezetők véleményének megerősítéséhez. Az adatok pozitív hatásának bemutatásával építhetjük le a szervezet ellenállását – állami és piaci szereplők tanácsai az adatvezérelt szervezet megteremtéséhez.
Az amerikai piacon tevékeny Afresh Technologies nevű startup-vállalat az élelmiszerboltok zöldség- és gyümölcsrendelésére dolgozott ki egy MI alapú rendszert, amely a hagyományos papír alapút váltja fel. A rendszer bevezetésével egy amerikai boltban 50 százalékkal csökkentették a megromlott áruk arányát, a nyereségességet 4 százalékkal vitték feljebb, miközben az eladások 3 százalékkal nőttek. Ez csak egy példa arra, hogy az adatalapú, automatizált döntéshozatal egy ilyen részterületen is látványos eredményekhez vezethet.
Az adatalapú működés megteremtése nem könnyű feladat és sok szervezet küszködik a folyamattal. A New Vantage Partners Big „Data and AI Executive Survey 2021” című kutatása szerint a vállalati kultúra változásának lassúsága a legnagyobb akadály a szervezetek adatvezéreltté válásának útján. A felmérésben szereplő cégek kevesebb mint felének sikerült adat segítségével gyorsítani az innovációt vagy a céges vagyon részeként tekinteni az adatokra.
Digitális felmérés, adatleltár és hatékony felhasználás
De hogy is válhat egy szervezet igazán adatvezéreltté, hogyan fordíthatja az adatok erejét saját hasznára? Az állami- és a versenyszféra szereplői adnak összeállításunkban tippeket.
„Első lépésként érdemes felmérni a vállalat digitális érettségét”, tanácsolja Szabados Zsuzsa, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyettese, aki a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK) működtetője. (Lásd a keretet!) A GINOP 3.2.8. projektben kialakított online digitális érettségvizsgálat 5 különböző szintű digitális érettséget határoz meg: alap, kezdő, haladó, hatékony, innovátor. Ezek az érettségi szintek nem a vállalkozás „jóságát” mutatják meg, hanem egy képet adnak a vállalkozás aktuális állapotáról. „Bármelyik kategóriába is tartozik a felmért vállalkozás, mindig van lehetőség fejlődésre, előrelépésre”, mondja Szabados Zsuzsa.
Második lépésként érdemes egy adatleltárt készíteni, amely egyrészt tartalmazza azokat az adatköröket, lehetséges adatkészleteket, amelyekből származó adatokat a későbbiekben használni tudnak. Ezek tulajdonképpen bármilyen adatok lehetnek, szenzorokból származók, gyártósorok adatai, back-office adatok, például könyvelési, HR-adatok. Az adatleltár azért is fontos, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalkozás megvizsgálja, milyen irányban szeretne, illetve tud elindulni adatvezérelt működésének fejlesztéséhez.
A következő lépésként lehet megtervezni azokat az informatikai megoldásokat, amelyek lehetőséget nyújtanak az adatok hatékonyabb felhasználására. Ez egy kezdő kategóriába tartozó vállalkozás esetén lehet akár egy összetettebb-Excel táblázat kialakítása, de digitálisan érettebb cégnél Business Intelligence (BI-) vagy adatelemző, adatfeldolgozó alkalmazások (adatelemzés, termelési-kereskedelmi előrejelzések, gyártásoptimalizálás) bevezetését, vagy akár adattárház létrehozását is jelentheti.
|
A Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK) A 2020-ban elfogadott Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának (MIS) egyik leghangsúlyosabb célkitűzése a hazai adatgazdaság beindítása, valamint a digitális ökoszisztéma, azon belül az adatgazdasági ökoszisztéma fejlesztése. Ennek megvalósítását a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. keretei között a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK) végzi. A NATUK a MIS-re vonatkozó intézkedések végrehajtása céljából a mesterséges intelligenciával és adatgazdasággal összefüggő feladatokat látja el. A tudásközpont kiemelt projektje az adattárca, valamint az adatgazdaságot érintő kérdések szabályozása mellett közgazdasági modellek felállításával is foglalkozik, továbbá a gazdaságélénkítés egyik eszközeként a magyar kis- és középvállalkozásokat ösztönzi az adatintenzív működésre. 2021 végéig több mint 250 cég digitális érettségvizsgálatát végezték el. A vizsgálat során azonosított, az MI és adatalapú szolgáltatások, technológiák bevezetésében, adaptálásában érdekelt kkv-k részére komplex szervezet- és üzletfejlesztési tanácsadást nyújtottak az Akcelerátor Központban foglalkoztatott tanácsadók segítségével. |
Bízzunk az adatokban, ne hazudjunk a számokkal!
„Ne feledkezzünk el arról, hogy a vállalatnál a döntéseket emberek készítik elő és hozzák meg, az adat csak további segítség a döntési folyamatban”, mondja Földi Tamás, a Starschema társalapítója és ügyvezetője. Az adatvezérelt cégeknél a legfontosabb az adatokba vetett bizalom. Ha a döntések támogatásában az adatoknak elsődleges szerepet szán egy vállalat, a legfontosabb, hogy minden szereplő egységesen elfogadja, és tényként kezelje a rendelkezésre álló kimutatásokat. Ez elsőre egyszerűen hangzik, azonban technológiai és szervezeti szempontból egyaránt kihívást jelent.
Bizalom híján a vezetőknek, kollégáknak nem tetszik, amit az adatok mondanak, mert nem hiszik el vagy nem értik, hogyan keletkeznek. Vagy értik azokat, de nem fogadják be, mert személyes nézeteiknek gyökeresen ellentmondanak. Két rossz megközelítéssel kezelik a vezetők az ehhez hasonló helyzeteket: addig alakítgatják, „masszírozzák” a számokat, amíg azok a saját narratívájukat támasztják alá. Gyakorlatilag ilyenkor arra megy el az energia, hogy hogyan tudjunk hazudni a számokkal. A másik, amikor a régi bevált módszer szerint hangulatok, impulzusok és megérzések alapján dönt a vezető. „Egyik sem az adatvezérelt szervezet jellemzője”, hangsúlyozza az ügyvezető.
A bizalomhoz az is kell, hogy minden szereplő ugyanazt értse a fogalmak alatt: egy szótárat használjanak. Egyszerű példa erre egy banknál az „ügyfél” kifejezés, mást érthet rajta minden üzleti terület: például ügyfél-e egy hitelügyletben lévő indirekt kezes vagy sem? Ezek tisztázása kulcsfontosságú.
Minőség mindenekelőtt
„Fontos az adatminőség”, folytatta Földi Tamás. Ha a mérőszámokba rendszeresen hiba csúszik, vagy a felhasználók nincsenek tisztában az adatok előállításának gyakoriságával, az bizalmi válsághoz vezet, aminek a vége, hogy ezeket a rendszereket nem használja a szervezet. Például, ha az értékesítő nem látja viszont a saját nagy üzleteit a riportokban, megkérdőjelezi azokat, pedig lehet, hogy csak még nem frissültek a havi kimutatások.
A szervezetet éppen ezért a megfelelő adatérettségi szintre kell hozni, fejleszteni kell az adat vonatkozású „írástudást”. A kollégák számára ez egy ugyanolyan készség, mint az írás-olvasás, csak éppen az adatok értelmezésére és prezentálásra vonatkozik. Itt megtanulhatják, hogy igen, az adatokkal is lehet hazudni, de hogyan lehet ezeket a helyzeteket felismerni. Megtanulják, hogy érdemes olvasni a grafikonokat, és hogyan kell újabb kérdéseket megfogalmazni belőlük.
Kétrétegű adatkezelés
A bizalom megteremtésére használhatjuk továbbá a céges adatszótárakat, az adatminőséget monitorozó eszközöket, vagy akár a minősített adatforrásokat is. Az agilitás megteremtéséhez szükséges a kényelmes, felhasználóbarát elemző eszköz és az adatok demokratizálása, amikor minden kolléga hozzáfér a munkája elvégzéséhez szükséges adatokhoz.
Emellett szükség van egy jól kontrollált, szigorú, de tökéletesen megbízható központi adattárra is. Ez biztosítja, hogy bárki kényelmesen és gyorsan kaphasson választ saját kérdéseire, akár egy kis Excel-masszírozást is bevetve. Viták esetén mindig a minősített adatforrások, azok alapadatai a mérvadóak. Ez a „kétsebességes” adatmodell a leggyakoribb a nagyvállalati működésben.
Mint minden digitális transzformációban, az adatvezéreltté válásban is fontos a közösségek kiaknázása. A vállalaton belüli belső sikereket, a jó példákat tegyük közkinccsé, az innovátorok, adatguruk munkáját pedig támogassuk, segítsük. Legyen a szervezeten belül egy elemzői közösség, akiktől tanulni, kérdezni lehet, akik mentorok. „Ha bemutatjuk az adatok pozitív hatását, akkor az emberek nyitottabbak lesznek a tanulásra, a változással szembeni ellenállást így építhetjük le”, fejezte be Földi Tamás.
Elkötelezettség, idő és pénz kell az adatvezérelt döntésekhez
Az elmélet után nézzük meg, mit tanácsol egy adatokban bízó vállalat képviselője. „Az adatvezérelt szervezet felépítése befektetést igényel pénzben, elkötelezettségben és időben egyaránt”, mondja Mag István, a Mol Digital Factory vezetője. Költséges dolog úgy felépíteni egy adatgyűjtő és riporting rendszert, hogy az megbízható legyen. A rendszerhez olyan adatokra van szükség, amelyek validitásán senki sem vitatkozik, vagyis ezek jelentik a „single source of truth-t”. Ha a kollégák vagy a cégvezető azt érzi, hogy káosz van, hogy az adatok nem megbízhatóak, akkor sok idő és energia megy el a bizalmi légkör megteremtésére.
A pénzbeli befektetés mellett a felső vezetés elkötelezettségére is szükség van. Legyen tulajdonosa, példamutatója ennek a területnek. Például az olajipari vállalatnál a felső vezetés tagjai a szószólói az adatvezérelt vállalatnak. Adatok és dashboard-ok alapján kérdeztek emberektől, vitattak meg kérdéseket, példamutatásukkal terjesztették el az adatkultúrát szervezetszerte. A vezetők elkötelezettsége azt is jelentette, hogy jutott idő és pénz is a területtel foglalkozni.
Fontos, hogy organikusan érjen adatvezéreltté a szervezet. Ezt a folyamatot nem lehet erőltetni, hiszen az embereknek, szervezetnek és a technológiának is időre van szüksége ahhoz, hogy felnőjön. Gyorsítókat lehet használni, de azok beérését is ki kell várni. Mag István szerint egy ilyen gyorsító például, ha rendszeresen tanfolyamokat, oktatást tartanak a kollégáknak.
Emlékezzünk meg a mérföldkövekről
A vállalati belső kommunikációt is be lehet vetni az adatkultúra elterjesztésében. Az olajipari vállalatnál például egy erre dedikált csatornán közlik az adatokkal, elemzésekkel kapcsolatos érdekességeket, statisztikákat. Értesítéseket küldenek ki, amikor az adatbázisok vagy a riportok frissülnek, ezzel is megerősítve az emberekben, hogy friss és megbízható adatokkal dolgoznak. Ahogy azt is jelzik, amikor valami fennakadás van, hogy mindenki tudja, mikorra számíthat a probléma elhárítására.
„Szánjunk időt és energiát a mérföldkövek és a sikerek megünneplésére is, elismerve ezzel a jól végzett munkát, és arra bátorítva a többieket, hogy saját területükön gondolkozzanak el az adatfelhasználás új lehetőségein”, mondja az adatszakértő. Egy nemrég elkészült vállalati imázsfilmben is bemutatták az adattal foglalkozó csapat egy tagját és egy sikeres projektet is. „A cégnél indítottunk egy sorozatot, »Humans of Data Lake« címmel, amelyben az adatfelhasználás területén kimagasló embereket mutatjuk be: hogy mi a kedvenc könyve, mi a hobbija, és egyébként is mi az a legfontosabb »insight«, amit az adatok használatából megtanult, minek köszönheti adatprojektje sikerét”, fejezte be Mag István.
Vass Enikő
