Fordulóponthoz érkezett az információs társadalom a Word Internet Projekt (WIP) felmérése szerint. A magyar kutatócsoport egyik vezetőjével beszélgettünk a változás irányairól.
– Érzékelhető-e lemaradás európai viszonylatban Magyarországon az internet használatában?
– Magyarország a penetráció alapján az Európai Unió középmezőnyében található. A felnőtt lakosság 60–65 százaléka körül van az internethasználók aránya. Európában az élen még mindig a skandináv, illetve Benelux államokat találjuk, ahol már 90 százalék feletti értékek a jellemzőek. Csehország, Lengyelország, Szlovénia előttünk jár, Spanyolországot nem számítva azonban kirajzolódni látszik egy leszakadó déli, délkeleti „karéj”, amely elsősorban Portugáliát, Dél-Olaszországot, Görögországot, Bulgáriát és Romániát foglalja magába. Ezekben az országokban az európai átlagnál 10–15 százalékkal alacsonyabb a penetráció.
– Várható-e, hogy kiegyenlítődnek ezek a különbségek?
– A 2000-es évek közepétől elindult növekedés ma jóval kisebb léptékű, mert akinek volt rá motivációja, többnyire már internetezik. Az olló azonban lassan zárul, hiszen Európában a gyerekek többsége 7–8 éves korától már autonóm internethasználónak tekinthető, és ez a trend a magyar gyerekek esetében is látható. Főleg ebből fakadóan 2015–2020 között Magyarországon reálisan 80 százalék körüli penetráció érhető el.
– Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon nagyon alacsony a bizalom szintje. Befolyásolja ez az internetezési szokásainkat?
– Valóban erősek azok a kognitív gátak, amelyek nem csak az új technológiával kapcsolatos bizalmatlanságra vezethetők vissza. Általános, hogy nem igazán bízunk azokban az intézményekben, amelyeken keresztül az ügyeinket intézzük – ilyen például a politikai intézményrendszer, az igazságszolgáltatás, de többnyire ebbe a körbe tartoznak a különböző szolgáltatók is. Ez a társadalmilag kódolt bizalomhiány nyilván hatással van az online hivatali ügyintézésre, az elektronikus kereskedelemre és az online bankolási hajlandóságunkra is.
– Hogy állunk mindennek fényében a közösségi média használatával?
– Itt az előbbivel éppen ellentétes trendek figyelhetők meg. Európában például a magyar gyerekeknek van átlagosan a legtöbb ismerőse a közösségi oldalakon. Ez a trend az idősebb generációk esetében is érvényesülni látszik – a teljes magyar lakosság 42 százaléka használ valamilyen közösségi oldalt legalább heti rendszerességgel (bár itt már nem mi vagyunk a listavezetők). A magyaroknak például a harmada szerzi a politikával kapcsolatos ismereteit a közösségi oldalakról, ami Európában a hatodik legmagasabb érték. Ehhez a magas arányhoz persze kellett az is, hogy legyen egy olyan közösségi oldal, mint az iWiW, amely nemrég még, kis túlzással, lényegében magába foglalta a teljes magyar internetező populációt, és ez a mai napig hatással van a kialakult felhasználói szokásokra, a közösségi oldalakkal kapcsolatos attitűdökre.
|
Szakmai pálya: |
|---|
|
– 2001: szociológusként diplomázik az ELTE Társadalomtudományi Karán, 2011-ben ugyanott doktori fokozatot szerez – 2004-től az ITHAKA Research & Consulting ügyvezető igazgatója – 2009-től az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa – 2012-től az International Business School (IBS) közösségi médiával foglalkozó kutatócsoportjának vezetője |
– Melyek a társadalomban kirajzolódó legfontosabb, globális tendenciák?
– Az USA-ban több mint tíz éve zajló WIP projekt ötletgazdája, Jeffrey Cole szerint Amerika az internet fejlődésében fordulóponthoz érkezett. Az ottani háztartások döntő részének [80 százalékának] elválaszthatatlan részévé váltak a digitális technológiák. Viszont egyre inkább felmerül az a kérdés is, hogy vajon milyen árat fizetünk ezekért a lehetőségekért. A kutatásvezető többek között a munkavégzés, pontosabban a rendelkezésre állás folyamatossá válását, a munka és magánélet szétválaszthatatlanságát, a személyes adataink feletti kontroll elvesztését emeli ki, illetve azt, hogy a társas kapcsolatainkban a közösségi média hatására a mennyiségi elv került előtérbe a minőség rovására. Az amerikai adatok azt is előrejelzik, hogy a hagyományos, papír alapú sajtó legnagyobb része öt éven belül eltűnhet a piacról, és csupán a legnagyobb, globális, illetve a legkisebb helyi szereplők maradhatnak fenn. Szintén az évtized közepére várható, hogy a tabletek lesznek a tartalomfogyasztás és a kommunikáció elsődleges eszközei a felhasználók döntő többsége számára. Ezek a folyamatok globális szinten is hasonlóak, és néhány éves késéssel Magyarországon is érvényesülni fognak.
Szeli Katalin
