Bár a pénzintézetek konzervatív társaságoknak számítanak, újításra azért a banki világban is szükség van. Leginkább a felhasználói élmény fokozása a fontos, de terjednek a dashboardok is, s javul az adattárház-kapcsolat is.
– Üzletileg nehezen mozduló, konzervatív területnek tartják a banki szférát. Áll ez a szoftvereikre is? Mi manapság a trendi a piacon?
– Nagyon fontossá vált a felhasználói élmény fokozása, ami nemcsak az értékesítési ciklusban játszik kulcsszerepet az eladhatóság érdekében, hanem a későbbiekben is. Nem mindegy ugyanis, hogy egy ügyfél milyen internetbanki felülettel találkozik, vagy a banki alkalmazottnak hány rendszerben kell kattintgatnia, míg például elintéz egy hitelkérelem-felvételt. A felhasználóbarát felület sokat lendíthet a munkatársak munkakedvén is, míg eléggé lelombozó lehet, ha egy kivénhedt rendszerben még a copy-paste sem működik. Hangsúlyosabbá vált az adattárház-kapcsolat is, s a workflow „népszerűsége” is megnőtt.
Terjedőben vannak az úgynevezett dashboardok [kezelőpultok], amelyekkel a vezetők egy-két kattintással fontos jelentésekhez juthatnak hozzá. Ez, amellett, hogy fokozza a felhasználói élményt, a hatékonyságot is növeli, mert akár 70 oldalas riportot ki lehet váltani egy táblagépre fejlesztett dashboard-képernyővel.
– Ez azt jelenti, hogy banki vezetők adott esetben tablet segítségével tájékozódnak cégük pénzügyeiről?
– Bár még nem láttam olyan banki vezetőt, aki tableten böngészte volna a fő mutatókat, a bankárok is figyelik a technológiai fejlődést, s ők is ugyanolyan igényeket támasztanak, mint a többi szektor vezetői. Különösen, ha a gyerekük kezében is látnak hasonló eszközöket… Bár egy vérbeli, konzervatív bankvezérnek a pdf-ben leadott riport is megteszi, s igazában nem lát racionális okot a váltásra.
– Ha táblagépe nem is, de okostelefonja azért a legtöbb banki felsővezetőnek van. Csatlakoznak vele valamilyen banki rendszerhez?
– Túl sok értelmét nem látom a felsővezetőknél. Más felhasználói körben azonban van létjogosultsága az okostelefonnak. Egyrészt az ügyfelek használják mobilbankolásra, másrészt az üzemeltetésvezető kaphat rá értesítést, ha valamilyen zavar támad a rendszer működésében.
– Foglalkoznak-e a bankok azzal, hogy valamilyen szolgáltatást a most trendi felhőből nyújtsanak?
– A nagy pénzintézetek nem tartanak igényt a felhőre, általában saját szerverfarmot üzemeltetnek, s ezt saját magánhálózatukon keresztül érik el. Számukra a felhő nem alternatíva, vehetnek viszont igénybe bizonyos külső szolgáltatásokat, például hitelminősítőktől. Viszont a kisebb, induló bankoknál akár az egész banki rendszer futhat a felhőben.
|
Szakmai pálya: |
|---|
|
– 1989–1998: Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Nemzetközi Bankárképző Központ, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem – 1992–1994: Inter-Európa Bank, rendszerszervező – 1994–1998: Idom, csoportvezető – 1998–: ApPello, ügyvezető igazgató |
– Akkor minden bizonnyal nem a meglévő core banking rendszerekről van szó, amelyek közül néhány, számítástechnikai léptékkel mérve, már matuzsálemi korú…
– Igen, Magyarországon nagyon öregek a banki alaprendszerek. Van, ahol nagy levegőt vesznek, s az egészet lecserélik, de van, ahol modulról modulra haladnak. Ez is eltart egy ideig, hiszen a középbanki mezőnyben körülbelül százötven kiegészítő alkalmazás épül a legfeljebb 10–15 modulból álló alaprendszer köré. Persze, van, ahol folyamatosan frissítik az alaprendszert, de ennek nincs túl sok előnye, megtérülése a befektetett pénzhez, időhöz és energiához képest. Ugyanakkor ezek a bankok lépéskényszerben vannak, mert ha nem frissítenek, annyira lemarad a rendszer, hogy a végén nem lesz, aki támogassa.
– Önök mint szoftverfejlesztő cég többnyire az it-igazgatóval állnak kapcsolatban. Hogy látják, hol a cio helye egy pénzintézetben?
– Nagyon fontos pozíciót tölt be, részt vesz a stratégiaalkotásban is. Viselkedése, szakértelme, meggyőző képessége – ha hagyják kibontakozni – nagyban befolyásolja a bank haladási irányát, illetve az üzleti stratégia megvalósulását.
Mártonffy Attila
