Idén ősszel adják át Szegeden azt az új épületet, az Agórát, amelyben, többek között, méltó helyet kap a jelenleg mostoha körülmények között látogatható informatikatörténeti gyűjtemény. A szervezők a relikviák világszínvonalú bemutatását ígérik.
– Jelenleg elég mostoha körülmények között, a Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő, öthalmi volt szovjet laktanyában található az Informatikatörténeti Múzeum. De már nem sokáig, a hetvenes évektől gyarapodó gyűjtemény még az ősszel vadonatúj épületbe költözhet ugyancsak Szegeden. Hogy jött a lehetőség?
– A város 1,7 milliárd forint európai uniós támogatást nyert a mára már hivatalosan „Szent-Györgyi Albert Agórának” elnevezett többfunkciós közösségi épület létrehozására és működtetésére. Ebben helyet kap az SZTE Informatórium interaktív kiállítótere, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának látványlaborja, valamint itt kap új otthont a Százszorszép Gyermekház is. Az Informatikatörténeti Múzeum mint kiemelt támogató úgy került be az Agórába, hogy már javában kerestük az új, méltó helyet a múzeum számára, amikor az önkormányzat 2009-ben felvetette, hogy új ingatlanberuházás helyett a pályázatban kötelezően előírt működtetés költségeinek egy részét vállaljuk át. Az ajánlatot kellő mérlegelés után az NJSZT elfogadta. Az épület műszaki átadása várhatóan szeptemberben megtörténik, amit remélhetőleg hamarosan követ a használatbavételi engedély is. Ha minden feltétel teljesül, akkor decemberben sor kerülhet a ház átadására az összes funkciójával.
– Tulajdonképpen kié a gyűjtemény?
– Az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány (ITMA) kezeli, az ügy mozgatórugója és finanszírozója pedig az NJSZT. Az utóbbi években az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) is nagymértékben hozzájárult a fenntartáshoz.
– Mi a jelentősége, célja ennek a gyűjteménynek?
– Fontosnak tartjuk, hogy megőrizzük és a jövő generációinak interaktív módon bemutassuk a múlt történeti értéket képviselő relikviáit, amelyeket sok esetben kiváló, világhíres elmék hoztak létre, illetve ezeken értek el jelentős eredményeket. S ha mindezt érdeklődést keltve, 21. századi eszközökkel, professzionális módon tudjuk bemutatni, akkor már nem dolgoztunk hiába. Meggyőződésem, hogy a kiállítás vetekedni fog a világ kiemelkedő informatikatörténeti múzeumaiéval, például a paderborniéval vagy a washingtoniéval.
– Sikerül minden berendezést, eszközt, tablót átvinni az új helyre?
– Nem, mivel az Agórában csak feleakkora lapterületet használhatunk, mint a laktanyában. Azonban a gyűjtemény minden olyan darabja átkerül, amely értéket képvisel akár történeti kuriozitás, akár más vonatkozásban. A kiválasztást, persze, hosszas szakmai egyeztetés előzte meg. A kiválasztott darabokat az interneten is látható, úgynevezett pilotkiállítás keretében be is mutatjuk a jelenlegi helyszínen.
– Mi lesz az ottmaradó tárgyakkal? Továbbra is meg lehet majd nézni azokat?
– Csak előzetes egyeztetés után, mivel a régi épület amolyan múzeumi raktárként fog működni.
|
Szakmai pálya: |
|---|
|
– Villamosmérnök, mérnök-tanári és mérnök-közgazdász végzettséget szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen – Pályáját a KSH-nál kezdte, 1990-ig fejlesztési igazgató – A KFKI-nál a kormányzati informatika területén dolgozott – 1997 óta az NJSZT ügyvezető igazgatója |
– Ezek szerint két gyűjteményt kell fenntartani? Egyáltalán, mibe kerül egy profi kiállítás üzemeltetése?
– A laktanyában maradó rész megőrzéséről a Szegedi Egyetem gondoskodik, az NJSZT az agórai kiállítás fenntartási költségeit fedezi. Öt éven át összesen százmilliós nagyságrendű működtetési hozzájárulásra vállaltunk – jól átgondolt tervek alapján – kötelezettséget. Mivel ez nem jelentéktelen összeg, folyamatosan keressük külső támogatók segítségét is.
– Elhangzott az interaktív szó. Ez milyen eszközök beszerzését, tervek kivitelezését fogja jelenteni a gyakorlatban?
– Interaktív hirdetőtáblák, filmvetítő sarok, a kiállítási tárgyak leírását tartalmazó eszközök qr-kódos hozzáféréssel stb. De lehetőség lesz más, hasonló jellegű (magán)gyűjtemény internetes bemutatására is.
– Ön szerint mennyi idő kell a kiállítás felfutásához?
– Az Agóra és benne a múzeum „bejáratásához” természetesen bizonyos időívre van szükség, amit a látogatói visszajelzések is – remélem – termékenyítőleg fognak befolyásolni.
Mártonffy Attila
