Áttörést hoztak a térinformatikába az intelligens közlekedési rendszerek, a multimédiás megoldások és a fejlett mobiltechnológia. Újszerű interaktív térképek és térinformatikai megoldások készülhetnek a több dimenziós adatbázisoknak köszönhetően.
Az EU politikájának való megfelelőség arra ösztönzi mind a termékfejlesztőket, mind a kormányzati szektort, hogy akár nyílt forráskódú eszközökkel támogatott térinformatikai, útvonal-tervezési, közlekedést támogató szolgáltatásokkal, migrációs térképekkel lássák el a piacot. Ezt segíti, hogy a számítástechnika fejlődése révén részletesebb és pontosabb digitális terepmodellek rakhatók össze a távérzékeléssel, légi- és űrfényképezéssel, képalkotó radarokkal gyűjtött információkból. A digitális adatbázisokból pedig új generációs térinformatikai megoldások és interaktív térképek készíthetők.
Útvonaltervezés adatbázisból
Két részre bontható a térképészet: az irodai munkához tartozó térképészeti munkára és a mobilalkalmazásokhoz kötődő informatikai fejlesztésekre. A korábbi években a térinformatikai megoldások adathiánnyal küzdöttek. „Most már olyan mélységű és könnyen elemezhető adatokkal rendelkezhetünk, amelyekből adatbányászati módszerekkel egyszerűbben ki lehet nyerni, online elérhetővé lehet tenni, illetve össze lehet kapcsolni más adatbázisokkal az információkat” – fejti ki Berki Zsolt, a Főmterv forgalomtechnikai iroda teamvezetője.
A közlekedésben használatos interaktív térképek, útvonaltervezők szintén adatbázisokból hívhatók elő. „Az úgynevezett kvázi statikus adatokat például pótlóbuszoknál, a dinamikus adatokat a késéseknél használják. Az adatbázisok segítségével gyűjtő- és háttérelemzések végezhetők a hálózatok átalakítására és tervezésére. Össze is lehet kapcsolni a különböző közlekedési módokat.” Ezek az adatbázisok járulnak hozzá, hogy egy útvonal tervezésekor az utazás időpontjára vonatkozó releváns és megbízható utazási információt kapjunk, illetve milyen menetrendi csúszások várhatók.
Az elektronikus kártyarendszer országos bevezetése olyan adatmennyiséget generál, amelynek a feldolgozása az elkövetkező években állítja komoly kihívások elé a szakmát.
|
Néhány fogalom |
|---|
|
gis: térinformatika, geographical information system vagy geoinformatics, a térbeli adatok gyűjtésére, tárolására, adatbázisba szervezésére, elemzésére és térképi megjelenítésére szolgáló eljárások összefoglaló megnevezése.
Térképi adatrétegek: raszteres (bittérkép-jellegű, vagy pixeles) állományok: például műholdas, digitális fényképek, vektoros állományok: például terepi bejárás során gps-készülékkel rögzített egyenes és-vagy görbe szegmensekből álló út- és egyéb hálózati elemek táblázatos állományok: például a térbeli objektumok leíró tulajdonságai. |
3D-s térképészet
Viszonylag kevés önkormányzat rendelkezik még fejlett térinformatikai rendszerrel, de a korszerűbb módszereknek köszönhetően erősödhet az önkormányzati térinformatika. „Jó példa Kecskemét, ahol a légifotók kiértékelése után az egész városról rendelkezésre áll már forgalomtechnikai adatbázis. Egy ilyen adatbázis létrehozásához rengeteg terepi elem szükséges: telkek, mezőgazdasági területek nyilvántartása, domborzat, talajterhelés, zajszint, közművek elhelyezkedése” – mondja Berki Zsolt.
A mobiltelefonok helymeghatározó funkciói a cellák közötti mozgásokat rögzítik, amelyekhez korábban kikérdezéses módszer alapján lehetett hozzájutni. A járművek gps-eszközeivel útvonal-információk gyűjthetők. Az AutoCAD 3D térképeinél szakági, közmű-szolgáltatási (víz-, szennyvíz-, földhasználat- és gázhálózat-) adatmodelleket építettek be.
A felgyülemlett adatbázisok alapján készülhetnek a mobil gis-alkalmazások, útvonaltervezők, autós atlaszok, de akár az intelligens közlekedési rendszerek, utastájékoztatók, menetrendek is. Interaktív térképeket használnak a katasztrófavédelemben, a mezőgazdaságban, a sürgősségi ellátásban, a vagyonvédelemben, az energiaoptimalizálásban vagy a területgazdálkodásban.
Sebők Viktória
