Nem kér enni, nem kér inni, motivációján a századik banális kérdés sem ejt csorbát, a nap huszonnégy órájában dolgozik, előszűri az adatokat és még az interjúszervezésben is segít, cserébe nem mesél fárasztó vicceket, és sosem morcos – kell ennél több? A chatbotok HR-beli alkalmazási területeire és a gyakorlati működésükre voltunk kíváncsiak, és arra is, hogy vajon öt év múlva hús-vér toborzó vagy gép válaszol-e majd a feltett kérdésekre.
A chatbotok létezését a felhasználói szokások változása tette indokolttá azzal, hogy egyre többen használnak rendszeresen valamilyen chat platformot, és nem csak hogy használják, de annyira az élet részévé vált, hogy a legtöbb esetben itt vagyunk elérhetőek.
A „Hónap dolgozója” címért is versenybe szállhatna
„A chatbotok egyre nagyobb szeletet tudnak vállalni a toborzás folyamatából. Jellemzően azokat a repetitív és adminisztrációs feladatokat veszik le a toborzókról, melyek nem igényelnek humán kapacitást, jellemzően nem kedvelt részei a napi »harcnak«. Továbbá az eszköz alkalmas arra is, hogy megfelelő algoritmusokkal a háttérben akár pszichometriai elemzéseket is kezeljen” – fogalmazta meg Hujber Tibor, a ChatBoss Team CEO-ja.
Ha a toborzás oldaláról közelítjük meg a kérdést, a klasszikus előszűrési részfeladatokra kiválóan alkalmas egy chabot. Nemcsak abban segít, hogy a jelölt megtalálja a megfelelő állást, hanem a jelentkezésben is. Míg a másik oldalról a HR-szakembert például az interjúszervezésben támogatja azáltal, hogy az adott pozícióra jelentkezéskor az azzal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat képes pontozni, és annak megfelelő shortlistet készíteni a jelentkezőkből. A high-tech cégekre szabottnak tűnő megoldás valójában a teljes piaci paletta toborzás-kiválasztás folyamatát tudja támogatni a fehér- és kékgalléros területet egyaránt.
„A mesterséges intelligencia alapú chatbot-megoldástól elvárt, hogy gyorsabb legyen az előszűrés és a jelöltlista kialakítása, valamint takarítsa meg az első interjú szervezésére és a gyakori kérdések megválaszolására fordított időt. Olyan pozíciók esetében működhet, amelyre nagy létszámú jelentkező érkezik. Sajnos a hazai munkaerőpiacra egyre inkább jellemző, hogy releváns jelöltek egyáltalán nem jelentkeznek álláshirdetésekre, igaz ez alacsonyabb szintű pozíciókra is. Az IT-szakemberek piacán szinte senki sem jelentkezik már az állásokra, hiszen a jelöltek tucatjával kapják a megkereséseket a cégektől és a fejvadászoktól”, mondta el Vidus Anett, a HumanField szenior részlegvezetője.
A gyakorlat prói és kontrái
Ami a chatbot gyakorlati használatát illeti, leggyakrabban a vállalat web- vagy Facebook-oldalán találkozhatunk a botokkal, illetve a Viber platformon működik még kiválóan. „A chatbotok vagy proaktívan megszólítják a jelöltet és végigviszik az előszűrés feladatát, vagy hirdetésekbe ágyazott linkekkel irányítja át a jelöltet a megfelelő chat folyamatba, ahol gyorsan, könnyen, akár menürendszeres struktúrában is eljuthat a jelentkezésig, illetve CV feltöltéséig”, összegezte Hujber Tibor.
| Miben segít a chatbot?
– Tájékoztatja a jelölteket az elérhető álláslehetőségekről lokáció szerint. |
Az előnye egyértelműen a hatékonyság és produktivitás növelése a toborzásban, illetve a vállalat eredményességében. Elsősorban olyan szervezeteknél hasznos, ahol fontos, hogy időben, megfelelő mennyiségű és minőségű jelölt kerüljön a rendszerbe. Minél nagyobb a vállalat létszáma, annál intenzívebben járul hozzá egy chatbot a toborzás sikerességéhez. Egy jól strukturált, toborzási szakemberek által elkészített eszköz mindenképp hozzáad a folyamatokhoz: rövidül a toborzási idő, csökkennek a költségek, kiváltható külső szolgáltató bevonása, csökken az adminisztrációra fordított idő, a jogi (GDPR-) kockázatok megszüntethetők, a vállalati brand javul a jelöltélmény javulásával, és végül, de nem utolsó sorban a toborzásban dolgozó kollégák lojalitása növekszik, hiszen olyan feladatokra kell csak koncentrálniuk, amelyekhez ténylegesen szükségesek a képességeik.
„Jellemzően azok a vállalatok választják a chatbotot, ahol a létszám magasabb, mint 200 fő, vagy tömeges toborzás van, illetve, azok, akik szeretnék hatékonyabban, gyorsabban kiszolgálni HR-oldalról a termelést. Főként a toborzó és gyártó cégek sorolhatók ide. Fizikai munkások és diákok toborzásban hozza leggyorsabban az eredményeket, könnyen és gyorsan elérhető például a Facebookon, és amiatt is, mivel ma a pályázók általában gyorsan akarnak jelentkezni, nem szívesen töltenek 4-8 percnél hosszabb időt ezzel a tevékenységgel”, mondta el Dömötör Péter, a ChatBoss Team CTO-ja.
Ami a hátrányokat illeti, a technológiai, fejlesztői hiányosságok merülnek fel: ha nem készítjük fel megfelelően a chatbotunkat, vagy nem a megfelelő technológiát használjuk, akkor buta robotnak fog tűnni, és a jelöltek nem fogják kedvelni. „Az egyetlen negatív tapasztalat, hogy a szellemi pozíciók toborzásában egyelőre csak nagyon kis részét tudja kiváltani a feladatoknak, mert itt a folyamatok lényegesen nagyobb arányban igényelnek személyes egyeztetéseket, interjúkat. Ezen túl érzékelhető egy előítélet a chatbotokkal kapcsolatban, mert rengeteg, nem jól felépített, valós segítséget nem nyújtó eszköz érhető el az interneten. Gyakran ez a benchmark, és ez nehezíti a nyitottságot. Hazánkban még edukálni kell a piacot, de szépen haladunk előre”, tette hozzá Hujber Tibor.
Chatbot a csapatban – sajátos elvárások és a tágabb piac
„Fontos megemlíteni, hogy a toborzási területen a pályázók továbbra is preferálják a személyes kommunikációt írásban is, telefonon még inkább, ha ez rendelkezésre áll. A toborzási élmény része a cégek employer brandingjének, egy rosszul menedzselt kiválasztási folyamat árthat a cég hírnevének. A folyamatot egy fejvadászcég sokkal hatékonyabban tudja koordinálni, mint egy chatbot. Belső kommunikációs célokra azonban kiváló megoldás, könnyen lehet tájékoztatni nagy létszámot. Egyszerűbbé válhat a szabadsággal, bérszámfejtéssel kapcsolatos kérdések megválaszolása, gyorsabbá válik a folyamat”, fogalmazta meg véleményét Vidus Anett. „Nemzetközi szinten elterjedtebb a chatbotok használata, mint itthon. A hazai cégek vállalati kommunikációs csatornája továbbra is az emailes formára fókuszál, pedig ezen a funkció sokat segíthet”, tette hozzá.
Kiss Franciska
