Szervezeti átalakulás, a működési modell, a vállalati kultúra és a dolgozói attitűdök megváltoztatása nélkül az elkerülhetetlen digitalizáció nem lehet sikeres. De ugyanekkora veszélyeket rejt az is, ha a biztonsági kérdéseket figyelmen kívül hagyják – hangzott el az ITBusiness&Technology konferencián.
Az egyik szektor, amelyik kimondottan a nyakán érezheti a digitalizáció jeges leheletét, az a bankszektor. A piacra lépés technológiai korlátai elhárultak a fintech vállalkozások előtt, és a szabályozói környezet is viszonylag egyszerűvé teszi számukra, hogy réspiacokon vetélytársaivá váljanak a bankoknak. A konferencián a digitalizációban élen járó két hazai bank, az MKB és az OTP egy-egy vezetője meglehetősen hasonló helyzetértékelés adott a pénzintézetek előtt álló kihívásokról és a követendő stratégiáról.
Az ügyfél a király
Így például egyetértettek abban, hogy a digitális térben a siker egyik legfontosabb tényezője az ügyfélélmény lesz. Ma már nem a bankok tolják az újabb és újabb szolgáltatásokat, hanem az ügyféligényekre válaszul születnek meg azok – vázolta az új helyzet egyik aspektusát Hetényi Márk, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese. A termék önmagában nem is feltétlenül elegendő – azt be kell csomagolni egy álomba, és úgy kell eladni. Az ügyfélélmény egészét adó folyamat egyes lépéseit pedig nyugodtan rá lehet bízni külső felekre, köztük a fintechekre.
Az ügyfélnek nem önmagában hitelre van szüksége, hanem egy élethelyzetre keres megoldást (például lakást, autót akar venni) banki szolgáltatások igénybe vételével. Ezért aztán a bank által kínált szolgáltatásokat integrálni kell a megszerezni kívánt termékkel, hogy a teljes folyamat kényelmesebb legyen – világította meg ugyanezt egy másik példával Johancsik Tibor, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Ezekbe az integrált szolgáltatásokba beszállhatnak a fintech vállalkozások vagy más iparágak képviselői is; a lényeg, hogy az ügyfél számára szerethető és egyszerűen igénybe vehető megoldásokat kínáljanak.
Persze néha proaktívan kell fellépni és elébe kell menni az ügyféligényeknek, még ha ez nem is mindig egyszerű. Az OTP-nek például évekbe és rendkívül komoly marketingkampányokba került, hogy ügyfelei megismerjék és elkezdjék használni a befizetős ATM-eket. Hasonló tapasztalatokról számolt be Heller Gábor, a Bónusz Brigád társalapítója és társtulajdonosa is. A vállalat minden erejével azon igyekszik, hogy partnerei és felhasználói a mobiltelefonos alkalmazást használják a bónuszok megvásárlására, a fizetésre és a beváltásra, mert az mindenkinek egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb. Ennek ellenére a többség még mindig ragaszkodik a kézzelfoghatónak ítélt papírhoz.
|
Az MI mégsem a megoldás |
|---|
|
Az információbiztonsági megoldásokat gyártó cégek biztonsági jelentéseit összehasonlítva Csinos Tamás úgy látja, hogy csökken a láz a mesterséges intelligencia védelmi felhasználásait illetően. Az elemzéseket végrehajtó algoritmusok, a gépi tanulás esetében ugyanis messze nem mindegy, hogy milyen alapadatokkal tanítják be a rendszer. Ha rossz az adathalmaz vagy a kiindulási hipotézis, a legjobb módszerekkel is lehet rossz eredményekre jutni. (A Clico Hungary ügyvezetője felidézett egy esetet, amikor az amerikai UFO-észlelések adataiból – valid elemzési módszerekkel – meg lehetett állapítani, hogy a földönkívüliek szeretik a tűzijátékokat és imádják az X-akták filmsorozatot.) Egyre több szakértő látja úgy, hogy a mesterséges intelligencia használata az információvédelemben több kérdést vet fel, mint amennyit megold. Ezért nem is nagyon bíznak benne, és inkább az emberekre bíznák a döntések meghozatalát – ha lenne elég IT-biztonsági szakember. |
Csillagromboló helyett naszád
Abban is egyetértés volt a két banki szakember között, hogy a bankoknak a vállalati kultúrájukon is változtatniuk kell, ha hatékonyan fel akarják venni a versenyt a fintech cégekkel. A bankok hagyományosan erősen szabályozott, ezért is konzervatív intézmények – az új környezetben azonban meg kell tanulniuk rugalmasan működni. Az OTP-ben például néhány hónapja megkezdték az agilis szervezeti átalakítást. Ennek részeként összeültették az üzleti és informatikai területeket, vegyes csapatokat hoztak létre, akik együtt dolgoznak a közös célokért. „Az üzlet már nem a lelátókról biztatja vagy szidja az IT-t az arénában, hanem ők is lejöttek a küzdőtérre, és vállvetve hajtanak a sikerért” – fogalmazott Johancsik Tibor. A közös munkától azt is remélik, hogy az üzlet megtanul az informatikusok fejével gondolkodni, és az IT sem csak műszaki problémákat lát maga előtt, hanem képes lesz üzleti folyamatokban, ügyféligényekben gondolkodni.
Eközben a fejlesztési módszerek és a kész termékek is változnak. Nem lehet mindent tudó, bonyolult terméket, „csillagrombolót” tervezni, hanem apró lépésekkel, de gyorsan kell haladni, mindig figyelembe véve az ügyfelektől és máshonnan jövő visszajelzéseket. Csak olyan funkcionalitást kell betenni a termékbe, amelyre az ügyfélnek igénye van, és még jobb, ha a felület testre szabható, hogy mindig csak az legyen szem előtt, amit használni is akar. Az is alapvető elvárás lesz, hogy az ügyfél minden csatornán ugyanazt a kiszolgálást és élményt kapja, és akár menet közben is tudjon váltani a csatornák között.
Inkább az attitűd, mint a tudás
A digitalizáció máshol sem megy szervezeti megújulás és személyi megújulások nélkül – derült ki a konferencia második napjának előadásaiból, illetve kerekasztal-beszélgetéséből. Dankó Zoltán, OTP Bank elosztott rendszerek fejlesztési főosztályvezetője a vállalati (és egyéb) szervezeti formák evolúciójáról beszélve felidézte, hogy a jövő a közös cél érdekében összeálló, önszerveződő csapatoké – ilyen alapokon is működnek már cégek, szervezetek, akár több ezer fővel is.
Az ilyen szervezetekbe olyan emberek kellenek, akik képesek (és hajlandóak) folyamatosan tanul, nyitott attitűddel élik a világukat, élvezik a csapatmunkát és szívesen osztják meg tudásukat másokkal. A megfelelő attitűd fontosabb is lehet a munkahely számára, mint a szakmai tudás, mert utóbbit munka közben is meg lehet szerezni, miközben az ember hozzáállásán sokkal nehezebb változtatni. Fontos például, hogy merjen kérdezni, emelt ki egy fontos tulajdonságot Dankó Zoltán. Csak akkor tudnak a többiek segíteni, ha tisztában vannak azzal, hogy a társuk mit nem tud, mi okoz számára nehézséget.
|
Még a fiatalok sem? |
|---|
|
A gazdaság és a társadalom digitális átalakulás nem történhet meg digitálisan írástudó emberek nélkül. Ezen a téren Magyarország nem áll igazán jól, de mindenki a fiatal, már a számítógépekkel, mobiltelefonokkal együtt felnőtt nemzedékben bízik. A konferencián elhangzottak szerint azonban nekik is vannak hiányosságaik. Heller Gábor úgy látja, hogy az új generációk többségének is csak felszínes ismeretei vannak a számítógépek kezeléséről. A közösségi hálózatokat tudják használni, de például egy bonyolultabb keresés végrehajtása vagy a böngészők lehetőségeinek mélyebb kihasználása már meghaladja erejüket. A nagyobb baj, hogy nem is érdekli őket különösebben az újdonságok megtanulása, maguktól nem akarnak új dolgokat felfedezni. Hasonló mentalitású fiatalok még a felsőoktatásban is szép számmal találhatók, tette hozzá saját egyetemi oktatói tapasztalatai alapján Kerékfy Pál. |
Arra is fel kell készülni, hogy a mai fiatalok csak néhány évre terveznek egy-egy munkahelyen, említett egy másik aspektust Szántó Péter vlogger, a SpringTab alapítója. Ezért akár már a felvételi beszélgetésen érdemes tisztázni, hogy mit vár a leendő dolgozó a munkahelyétől, mennyi időre tekint előre, ez alatt mit szeretne elérni. Ha ezekkel mind a két fél tisztában van, nyílt lapokkal vághatnak bele a közös munkába és kitalálhatják, hogy ezen idő alatt miként tudnak egymásnak minél nagyobb hasznára lenni.
Nyitott hátsó ajtók
A digitális korról szóló diskurzus nem hagyhatja szó nélkül az információbiztonság kérdéseit sem. Sőt, erről nem is lehet eleget beszélni, állapították meg a konferencia előadói, mert a vállalkozások biztonságtudatossága nem nő a veszélyekkel egyenes mértékben. Számos kkv még mindig abban a hitben ringatja magát, hogy ők kevéssé vannak a támadásoknak kitéve, hiszen nincs értékes adatuk. Ez két dolog miatt sincs így, figyelmeztetett Csinos Tamás, a Clico Hungary ügyvezető igazgatója. Egyrészt a kisvállalkozások védtelen(ebb) informatikai rendszerei nyitott hátsó ajtót jelenthetnek a velük partnerségben álló nagyvállalatok megtámadására, másrészt a kiberbűnözők újabban már nem is annyira az adatot akarnak lopni, hanem a cég számítási kapacitását akarják saját céljaikra (kriptovaluták bányászása, DDoS-támadások végrehajtása) felhasználni.
Mit tegyen egy vállalat, ha növelni akarná információbiztonsági szintjét? Hargitai Zsolt, a Micro Focus igazgatója azt tanácsolta nekik, hogy ne egy-egy területet kezeljenek csak, hanem a biztonság minden aspektusával (alkalmazások, felhasználók, adatok, eszközök) foglalkozzanak. Száz százalékos védelem nem létezik, de a proaktív, többrétegű védelmi megoldások és a felhővel kiegészített technológiák sokat segíthetnek – tette hozzá Csizmazia-Darab István, a Sicontact IT-biztonsági szakértője.
És bár a támadók nem mindig az adatokra utaznak, azok védelme kiemelt fontosságú kell, hogy legyen. Ahogy Gölcz Dénes, a Panda Security Hungary ügyvezető igazgatója emlékeztetett, 2013 óta közel 15 milliárd adatvesztés történt világszerte; ennek 33 százaléka véletlen volt, öt százalékot pedig belső emberek tulajdonítottak el. A helyzet javítására az adatok titkosítása és a felhasználók oktatása lehet a megoldás.
A közelgő EU-s és önkormányzati választások kapcsán ismét előtérbe kerül a kormányzati rendszerek biztonsága is. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója elmondta, hogy Magyarország biztonsági kitettsége ugyanakkora, mint más országoknak, a kisebb méret ugyanúgy nem jelent előnyt, mint a vállalkozásoknál. EU- és NATO-tagállamként amúgy sem engedhetjük meg magunknak, hogy ne fordítsunk kellő figyelmet a kockázatokra, mert minden támadó a leggyengébb láncszemet keresi. A választási rendszerekről szólva még hozzátette, hogy nem áll fenn a külföldi beavatkozás veszélye: maga a szavazás papíron történik, csak az összesítés zajlik számítógépeken.
Schopp Attila
