Szerencsére nem minden divatos kifejezés merül el a feledés homályában. Vannak, amelyek globális reformokat indítanak el: ilyen például a „business sustainability”. Az elmúlt két év legmeghatározóbb buzzwordjének nyomába eredtünk.
Már 1987-ben megalkotta a „fenntartható fejlődés” kifejezést az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottsága által közzétett Brundtland-jelentés. Akkori definíciója szerint olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek azon képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket. Mára ez a definíció kibővült.
Emberi munkakörülmények és újrahasznosítás
„A fenntarthatóságot leginkább a környezeti fenntarthatóság értelmében használják, de érdemes kibővíteni a horizontot, mert a vállalatok életében egyre inkább az »ESG« betűszó válik hangsúlyossá, amely az Environment, Social, Governance, azaz környezet, társadalmi és irányítási tényezők rövidítése. Tehát nem csupán a levegőszennyezésről, a hulladékkezelésről, az energiatakarékosságról van szó (vagyis hagyományos értelemben vett környezetvédelmi szempontokról), hanem a társadalmi ügyek felvállalásáról, a helyi vagy nagyobb közösségekért tett dolgokról, valamint a vállalatvezetés és -működés etikusságáról, emberi voltáról. Ide érthető például a dolgozók egészsége, jólléte vagy az etikus nyersanyag-felhasználás is. Ha az üzleti értelemben vett fenntarthatóságról beszélünk, akkor ezek is mind beletartoznak”, foglalta össze Mehlhoffer Tamás, a Tungsram PR- és kommunikációs igazgatója, fenntarthatósági kommunikációs szakértő.
A fenntarthatóság összetett igénye néhány évvel ezelőtt jellemzően a multinacionális cégek sajátja volt, az elmúlt két év azonban kiszélesítette a horizontot a globális célkitűzés pedig a fenntartható működés, a céges környezeti lábnyom minimalizálása, a társadalmi felelősségvállalás és a dolgozói jól lét növelése lett. Ez alól hazánk sem kivétel.
A K&H témába vágó felmérése arról számolt be, hogy a magyarországi vállalkozók számára is fontosak a társadalmi és környezetvédelmi szempontok. a most induló vagy még korai fejlődési szakaszban lévő cégek 95 százaléka ugyanis legalább egy szempontból igyekszik működését „zöldíteni”. A legjellemzőbb, hogy terméküket vagy szolgáltatásukat szeretnék energiahatékonyabbá és környezetbarátabbá tenni (58 százalék). Emellett szintén sokan részesítik előnyben a helyi alapanyagokat, a válaszadók 35 százaléka igyekszik velük dolgozni.
Biotyúk, biolifestyle, biofogyasztók
Egyre tudatosabbá válnak döntéseikben a fogyasztók is, akik célzottan keresik azokat a termékeket, szolgáltatásokat és cégeket, akik a fenntarthatóság zászlaja alatt kínálják ezeket. „Az emberek szívesebben vásárolják az ilyen cégek termékeit, amiért akár magasabb árat is hajlandók fizetni. Fontos azonban, hogy ez a szemlélet a teljes életútra érvényes legyen, azaz ne csak a gyártás és a termelés módja legyen környezettudatos, hanem a csomagolás, a szállítás, a termék használati módja és nem utolsó sorban a használat utáni sorsa, az újrahasznosíthatósága is ugyanolyan fontos tényező”, mondta Rammacher Zoltán, a K&H kkv-marketing és értékesítés támogatás vezetője.
Egyrészt valóban elvárás a fogyasztóktól a fenntartható működés mert, a vevő elvárja, hogy a cég a “jófiúk” közé tartozzon, másrészt az is elvárás, hogy legyen cél, egy vállalati purpose, amelyhez kapcsolódni tudjon. „Itt a nagyvállalati, céges vevőkre is gondolok, amelyek egyre gyakrabban várják el a fenntarthatóságot bizonyító auditot, mielőtt vásárolnak. Ez persze egy sorozatot indít el visszafelé a beszállítói láncon, hiszen az auditon csak úgy lehet megfelelni, ha a beszállító is megfelel az elvárásoknak. Másrészt a legutóbbi klímacsúcson, a COP26-on elhangzott, hogy 5 éven belül egyszerűen nem fog finanszírozáshoz (befektetéshez, hitelhez) jutni az a cég, amely nem tesz nettó zéró karbonkibocsátási vállalást”, egészítette ki Mehlhoffer Tamás.
Hazai szinten számtalan példát lehetne hozni a fenntarthatósági törekvésekre, az egyik legismertebb hazai üzletlánc, a Spar a Máltai Manufaktúra termékeinek értékesítésével megvalósított körforgásos üzleti modellje, de ide sorolható a TESCO Global Áruházak „A TESCO a karbonsemlegességért” programja is.
Fenntarthatónak lenni: teljesíteni a zöld vállalást
Ami a fenntarthatóvá válás megtérülését illeti, nincs általános recept, hiszen attól is függ, hogy az adott cég hol áll a fenntarthatóságban, milyen törvényi előírások vonatkoznak rá, és mivel foglalkozik. Az anyagi ráfordításon túl, azonban vannak egyéb kritériumok, amelyek meg kell felelni a „fenntartható” titulus elnyeréséhez.
|
A jövő slágerszakmája: a fenntarthatósági menedzser Az ESG-szempontoknak át kell hatniuk a teljes vállalati működést, meg kell határozni ide tartozó KPI-okat, ezeket mérni kell és fenntarthatósági jelentést kell készíteni, ami például az EU-n belül hamarosan előírás lesz bizonyos típusú cégek esetén. Ezekhez pedig olyan szakember kell, aki átlátja mindezt, szót ért a pénzüggyel, gyártással, logisztikával, az egészség- és munkavédelemmel, HR-rel, ért a CSR-hoz és a kommunikációhoz. Ez egy új terület, nincsenek feltétlenül bevált gyakorlatok, kizárólagos megoldások – izgalmas, új terület, amelyen akár a vállalat túlélése múlhat. |
„A legtisztább, legegyszerűbb módja a net zero (nettó zéró CO2-kibocsátás) vállalás valamilyen időkeretben. Ezt nyilván könnyű elérnie néhány éven belül egy irodaházban működő tanácsadó cégnek, és nehezebb egy gyártóvállalatnak, amelynek például szennyezőbbek a folyamatai. Szerintem ennél is fontosabb a körkörös gazdaság megvalósítása a céges működésben, tehát, hogy a felhasznált anyagok minél nagyobb aránya kerüljön vissza a gazdaságba ahelyett, hogy hulladékként végezné. a Circularity Gap Report idei kiadása szerint jelenleg a globális gazdaságban felhasznált anyagok mindössze 8,6 százaléka része a körforgásnak, 91,4 százalékot egyszerűen eldobunk. Ez egyszerűen rettenetes és fenntarthatatlan”, tette hozzá Mehlhoffer Tamás.
Kiss Franciska
