A NEO nevű eszköz az idegsejtek aktivitását rögzíti, majd az adatokkal a páciens által viselt kesztyűt mozgatja. Kína eltökélt szándéka, hogy a gyorsan növekvő agy–számítógép interfészek (Brain-Computer Interface, BCI) piacának globális vezetőjévé váljon. Ezzel a műtéttel jelentős lépést tett e cél elérése felé.
Több kínai hírportál arról számolt be tegnap, hogy a kínai neurotechnológiai vállalat, a Neuracle (más néven Borui Kang Medical Technology) sikeresen elvégezte a világ első kereskedelmi célú BCI-rendszerének sebészeti beültetését. Az implantátumot egy olyan páciens agyába ültették be, aki egy tíz évvel ezelőtti gerincvelő-sérülés következtében elveszítette egyik kezének mozgásképességét.
A Neural Electronic Opportunity (NEO) nevű eszköz nagyjából egy pénzérme méretű, és nyolc elektródát tartalmaz. A sebészek az agy szenzomotoros kérgének felszínére ültetik be, ahol rögzíti az idegsejtek között keletkező elektromos jeleket, miközben a páciens csupán elképzeli a keze mozgatását. Az implantátum ezután számítógéphez továbbítja a jeleket, amely motoros vezérlőjelekké alakítja azokat, és egy a beteg által viselt robotizált kesztyű végrehajtja a kívánt mozdulatokat.
A NEO idén márciusban kapta meg a kínai Nemzeti Gyógyszerügyi Hatóság (National Medical Products Association) engedélyét, így ez lett az első invazív agy–számítógép interfész, amelyet egy nemzeti szabályozó hatóság kereskedelmi felhasználásra jóváhagyott.
Ez komoly siker a Neuracle számára, amely egyre élesebb versenyben áll Elon Musk Neuralink vállalatával. A Neuralink 2024-ben sikeresen ültetett be egy BCI-eszközt emberi agyba, bár nem ez volt az első sikeres ilyen beavatkozás a világon. A vállalat ugyanakkor még nem kapta meg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyét, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy új orvosi kezelés vagy eszköz kereskedelmi forgalomba kerülhessen az Egyesült Államokban. Musk cége az év elején közölte, hogy klinikai vizsgálataiban már huszonegy résztvevő vesz részt.
Miközben a kínai Neuracle és a Neuralink eddig elsősorban sebészeti úton beültethető megoldások fejlesztésére összpontosított – amelyek értelemszerűen jelentős kockázatot jelentenek a páciensek számára –, más vállalatok kevésbé invazív módszerekkel próbálják összekapcsolni az emberi testet a számítógépekkel.
A Meta például a múlt hónapban mutatta be Brain2Qwerty rendszerének legújabb változatát, amely egy nagy nyelvi modellt (LLM) használ arra, hogy az agyi aktivitást írott szöveggé alakítsa. A vállalat szerint ez a technológia segítséget nyújthat az ALS-ben és más neurodegeneratív betegségekben szenvedőknek, akik elveszítették beszédképességüket, hogy ismét közölni tudják gondolataikat. Egy másik kínai vállalat, a BrainCo eközben olyan bionikus műkezet fejlesztett ki, amely mesterséges intelligenciára és az elektromiográfia (EMG) nevű technológiára támaszkodva működik.
Miközben a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztők versenyt futnak azért, hogy utolérjék amerikai riválisaikat, az ország jelentős összegeket fordít az agy–számítógép interfészek fejlesztésére is. A Reuters szerint a BCI-technológia az idei évben bemutatott legújabb kínai ötéves fejlesztési terv egyik kiemelt prioritása lett, a kvantumszámítástechnika, a mesterséges intelligenciával működő robotok, a magfúzió és más stratégiai jelentőségű technológiák mellett.
Forrás: https://gizmodo.com
