Szinte tökéletesek lettek az otthon megírt félévközi vizsga eredményei az egyik Borostyán Ligás egyetemen; az AI-t használó csalás gyanúja miatt személyes záróvizsgát rendelt el a professzor – az eredmények 50 százalékkal estek vissza. Az oktató szerint az ilyen csalások egy „bukott társadalomhoz” vezethetnek.
A Borostyán Liga (Ivy League) egyetemeinek hallgatói definíció szerint kivételesen tehetségesek. Elvileg nincs szükségük arra, hogy generatív mesterséges intelligenciával csaljanak a vizsgákon – egyszerűen megtanulhatnák az anyagot. Ugyanakkor rendkívül versengők, ambiciózusak, és rendszerint túlterheltek is, ezért az AI könnyen csábító egérútnak tűnhet: időt szabadít fel olyan tevékenységekre, amelyeket egy chatbot nem tud elvégezni. Amikor nagy a nyomás, vajon melyik utat választják?
A Brown Egyetemen kirobbant botrány arra utal, hogy meglepően sok hallgató dönthetett a csalás mellett.
Rekordmagas pontszámok keltettek gyanút
A Princeton Egyetemen nemrég készült felmérés szerint a hallgatók 29,9 százaléka elismerte, hogy legalább egy vizsgán vagy beadandó feladatnál mesterséges intelligenciával csalt. A Brown Egyetem esete azonban sokkal részletesebben megmutatja, hogyan nézhet ki ez a gyakorlat egy konkrét kurzuson – és milyen mértékben válthatja ki a valódi tanulást. Mindezt azért ismerheti meg a nyilvánosság, mert az ügy középpontjában álló közgazdászprofesszor, Roberto Serrano nem hagyta annyiban a történteket.
Az elmúlt héten Serrano – aki Spanyolországban született – részletesen beszélt az esetről az El País és az Inside Higher Ed című lapoknak, amelyek hosszabb cikkekben számoltak be az ügyről.
A történet 2025 decemberében kezdődött, amikor egy fegyveres támadó a Brown Egyetem campusán két embert megölt, köztük egy olyan személyt is, aki nem sokkal korábban mutatkozott be Serranónak. A tragédia mélyen megrázta a professzort, ezért úgy döntött, hogy a 2026 tavaszi félévben az egyébként rendkívül nehéz ECON 1170 kurzuson a félévközi és a záróvizsgát is otthon kitölthető formában írhatják meg a hallgatók. A tantárgy iránt hirtelen jelentősen megnőtt az érdeklődés. Az El País beszámolója szerint:
„A kurzusra általában kevés, de kiváló képességű hallgató jelentkezik. Serrano kurzusán korábban soha nem volt harmincnál több diák, sőt előfordult, hogy mindössze nyolcan vették fel a tárgyat. Ebben a félévben – feltehetően az új értékelési rendszer miatt – már 86 hallgató jelentkezett. A március 5-én megtartott félévközi vizsga eredményei rendkívüliek voltak: az átlagpontszám 96 lett a 100-ból, negyven hallgató pedig hibátlan, 100 pontos dolgozatot írt.”
Ez valóban szokatlan eredmény volt. Serrano az Inside Higher Ednek elmondta: „Történelmileg ennek a kurzusnak a félévközi vizsgáin az átlag 65 és 80 százalék között mozgott. Ez a vizsga ráadásul nehezebb volt, mint a korábbiak, mert az otthon kitölthető forma lehetőséget ad arra, hogy valamivel nagyobb kihívás elé állítsam a hallgatókat, hiszen korlátlan idő áll rendelkezésükre.”
Nemcsak a pontszámok voltak gyanúsak. Sok válasz helyes volt ugyan, mégis furcsának tűnt: túlbonyolított, körülményes stílusú volt. Serrano szerint a megfogalmazások „rendkívül csavarosak” voltak. Amikor ő és doktoranduszai a vizsgakérdéseket lefuttatták a ChatGPT-n, nagyon hasonló válaszokat kaptak.
A személyes vizsga leleplezte a különbséget
A professzor ezért úgy döntött, hogy a záróvizsgát már személyes jelenléttel tartja meg, hogy kiderüljön, valóban ugyanilyen jól teljesítenek-e a hallgatók. E-mailben tájékoztatta a csoportot: „Egyelőre nem nyilvánítom érvénytelennek a félévközi vizsgát. Lehetőséget adok az osztálynak, hogy bebizonyítsa, tévedek. Ha a záróvizsga eredményeinek eloszlása nagyjából hasonló lesz a félévközi vizsgáéhoz, akkor beszámítom azt. Ellenkező esetben – amire őszintén szólva számítok – a félévközi vizsgát érvénytelenítem, és ennek megfelelően módosítom a végső értékelést.”
A bejelentés után 18 hallgató azonnal leadta a kurzust, további kilenc pedig meg sem jelent a záróvizsgán. Ebből a 27 hallgatóból 22-en korábban hibátlan, 100 pontos eredményt értek el a félévközi vizsgán.
Akik végül megírták a személyes vizsgát, azoknál az átlagpontszám drámai módon visszaesett: 96 pontról 48-ra.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy idiótákká váljunk”
A professzort megdöbbentette az erdmény, ami tömeges csalásra utalt – olyan csalásra, amely megfosztotta a hallgatók többségét a valódi tanulás lehetőségétől.
Serrano nem az a típus, aki különleges bánásmódban részesítené az elit egyetem hallgatóit. Hozzáállását részben saját életútja is magyarázhatja. Tizenhét éves korában retina-disztrófia következtében elvesztette látását, és akkor kellett eldöntenie, hogyan folytatja az életét.
Egy rövid válság után úgy döntött, hogy a vakság nem állíthatja meg. Megtanulta a Braille-írást, kiváló tanulmányi eredményei pedig megnyitották előtte a Harvard kapuit. „Természetesen hatással van az életemre, de nem szabad túlzottan dramatizálni. Mi, közgazdászok a valóságot úgy értelmezzük, hogy az emberek korlátok között optimalizálják döntéseiket. Én a betegségemet egyszerűen egy újabb korlátnak tekintem, amelyhez alkalmazkodnom kell, és ennek megfelelően optimalizálok” – mondja.
A Brown Egyetem jelenleg maga is komoly vitákat folytat a generatív mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről. Az intézmény nemrég közzétett egy rektori jelentést „Generative AI in Teaching and Learning” címmel, amely szerint nem csupán az oktatók aggódnak.
Bár az egyetemi felmérés szerint az alapképzésben részt vevő hallgatók 56 százaléka, míg a mester- és orvostanhallgatók 67 százaléka naponta vagy hetente tudatosan használ generatív AI-eszközöket, a diákok többsége egyúttal komoly aggodalmakat is megfogalmazott. Sokan attól tartanak, hogy az AI használata rontja saját tanulási folyamataikat, illetve hosszabb távon negatív hatással lehet kognitív képességeikre.
Serrano osztja ezeket az aggodalmakat, és úgy véli, hogy az egyetemeknek ki kell állniuk az önálló emberi gondolkodás mellett. Ezért nem hajlandó lezárni az ügyet, még akkor sem, ha állítása szerint a Brown vezetése meglehetősen visszafogottan reagált a történtekre.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan társadalomban éljünk, ahol a legtehetségesebb fiatalok jelentős része elfogadhatónak tartja a csalást” – nyilatkozta. „Ez hanyatló társadalomhoz vezet, végső soron pedig egy bukott társadalomhoz.”
„Nem dönthetünk úgy, hogy idiótákká válunk.”
Forrás: https://arstechnica.com
