Az Európai Unió két átfogó stratégiát mutatott be, amelyek célja, hogy felgyorsítsák a mesterséges intelligencia bevezetését az európai gazdaságban és a kutatásban. A brüsszeli bejelentés szerint az „Apply AI Strategy” az iparági és közszektorbeli alkalmazások ösztönzésére fókuszál, míg az „AI in Science Strategy” az MI-alapú tudományos kutatást erősítené.
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: „Segítünk vállalatainknak és kulcsfontosságú ágazatainknak – a gyártástól az egészségügyig és a közszolgáltatásokig –, hogy az MI valódi előnyöket nyújtson az európai polgároknak, erősítse versenyképességünket és technológiai szuverenitásunkat.”
A kezdeményezések hátterében egyre nagyobb aggodalom húzódik: az EU továbbra is erősen függ a kínai és amerikai technológiai szereplőktől. A bizottság szerint ez a függőség akár geopolitikai kockázatot is jelenthet, különösen akkor, ha a mesterségesintelligencia-ellátási láncok sérülékennyé válnak. Az új uniós program célja, hogy több mint egymilliárd eurót mozgósítson MI-kutatásra és alkalmazásra, beleértve fejlett, MI-vezérelt szűrőközpontok létrehozását az egészségügyben, valamint a gyártási és gyógyszeripari területeken használható úgynevezett „frontier-modellek” és ügynökszerű MI-rendszerek fejlesztését.
A Bizottság emellett egy „AI first” elvet is bevezetne, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a mesterséges intelligencia eszközeit elsődleges problémamegoldóként alkalmazzák. Ennek támogatására létrejön egy virtuális európai MI-kutatási központ is, amely hozzáférést biztosít a tudósoknak számítási kapacitáshoz, fejlett adatállományokhoz, tehetségekhez és finanszírozáshoz.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: „A mesterséges intelligencia jövőjét Európában szeretnénk megalkotni, mert amikor az MI-t jól használjuk, okosabb, gyorsabb és megfizethetőbb megoldásokat találhatunk. Az MI elterjedése kulcsfontosságú, és ezekkel a stratégiákkal segítjük, hogy ez minél gyorsabban megvalósuljon.”
A két stratégia bejelentésével párhuzamosan a Bizottság bemutatta az új interaktív megfelelőségi eszközt is, amely támogatja a vállalatokat és a közintézményeket az MI-törvény – az AI Act – követelményeinek betartásában. Ez a jogszabály az MI-rendszerek fejlesztését, forgalmazását és használatát szabályozza az EU-ban.
Mindeközben több európai cég – köztük a Mistral AI és az ASML – vezetői kritizálták a szabályozást, mondván, az uniós jogszabályok túlzott bonyolultsága és adminisztratív terhe akadályozza Európa versenyképességét az MI-fejlesztések terén. A brüsszeli üzenet azonban világos: Európa nemcsak a mesterséges intelligencia etikai és jogi kereteit akarja meghatározni, hanem a technológia jövőbeli irányát is saját kezébe kívánja venni.
