A konferenciafesztivál

Nemzetközi űripari együttműködés; mesterséges intelligencia az élet minden területén a vállalkozásfejlesztéstől kezdve az oktatáson és az információbiztonságon át az építőiparig; a Digitális Állampolgárság Program fejleményei; a NIS2 aktualitásai; a kkv-k digitalizálásának új lehetőségei – a szektor iránt érdeklődők minden területen találhatnak maguk számára érdekes és izgalmas témákat az idén már négynaposra hízott 16. Infotér Konferencián. A kérdéseket pedig szokás szerint a szakmapolitika és az üzleti élet vezetőivel lehet átbeszélni.

◼︎ Infotér 2025

Konferenciafesztivál – ezzel a névvel illetik az idei, immár 16. Infotér rendezvénysorozatot. Az elnevezés jogosnak mondható, hiszen október 14. és 17. között, négy nap alatt három konferencia is lesz Balatonfüreden. „Az első Infotér 2010-ben még másfél napos programmal és nagyjából 5-600 résztvevővel zajlott, és azzal is nagyon elégedettek voltunk. Aztán ahogy a digitalizáció egyre inkább áthatotta az élet és a gazdaság minden területét, úgy bővült a konferencia tematikája és azzal az előadók és a látogatók köre. Már vagy egy évtizede tartunk tematikus 0. napot is, most pedig már három konferencia lesz egy helyszínen, négy napon át. Ezért is hívjuk fesztiválnak, meg azért is, mert a mély szakmai eszmecseréken kívül teret adunk a kikapcsolódásnak, a kötetlen együttlétnek is”, mesél az Infotér fejlődéséről Biró Albert, a rendezvényt szervező Infotér Egyesült főtitkára.

Az első nap, immár hagyományosnak mondható módon, a Space & Defense Day, amely az Infotér 0. napjából nőtte ki magát önálló branddé. Ezt követi a kétnapos 16. Infotér Konferencia, amelynek második napján már kezdődik a szintén két napot kitöltő építőipari Infotér CONTECH 2025 Konferencia.

Táguló űrpiac

A világűr és a védelmi katonai képességek egyre szorosabbra fonódnak össze, és nem csak azért, mert mind a két területen használnak rakétákat. Védelmi iparát az eddig meglehetősen kényelmes Európa is jelentősen akarja fejleszteni, és ennek egyre inkább része az űr is – ma már minden nagyobb hadseregnek és szövetségnek van űrparancsnoksága. „Miközben a polgári célú űripar kicsit talán háttérbe szorul, a katonai kimondottan erősödik. 2026 lehet az első olyan év, amikor az amerikai hadsereg űrparancsnokságának a költségvetése nagyobb lehet, mint a NASA-é”, helyezi kontextusba a konferenciafesztivál első napját elfoglaló rendezvényt, a Space & Defense Dayt Kristóf Péter, az Infotér szakértője, a konferencia programfelelőse.

Hozzáteszi még: még a kisebb jelentőségű polgári űripar is globális 600 milliárd dolláros piacot jelent. Manapság már egyre inkább az infokommunikációs fejlesztések teszik lehetővé, hogy az űrmissziók biztonságosabban működjenek, olcsóbban lehessen szenzorokat, távközlési megoldásokat az űrbe telepíteni vagy könnyebb legyen az adatokat gyűjteni és feldolgozni.

Ezzel együtt egyre inkább előtérbe kerül a fenntarthatóság is. Bármennyire végtelennek is tűnik az űr, a Föld környéke már így is zsúfolt műholdakkal; az esetleges ütközések pedig újabb törmelékkel szórnák tele a keringési pályákat, ami rossz esetben ütközési láncreakciót is elindíthat.

Nemzetközi keretben

A Space & Defense Day nem csak hogy önálló brand lett, de a nemzetközi jellege is kimondottan erősödött a korábbi évekhez képest „Szükség is van a nemzetközi együttműködésre, különösen az űriparban és különösen ebben a régióban. Érthető igénye az egyes államoknak, hogy bizonyos kapacitások és technológiák országon belül rendelkezésre álljanak, ezzel garantálva bizonyos szintű szuverenitást. De így is van tere az együttműködésnek, és feltett szándékunk, hogy ezzel a konferenciával is hozzá akarunk járulni annak erősítéséhez”, ismerteti a rendezvény egyik fő vonulatát Kristóf Péter.

Az erősödő nemzetközi jelleg több módon is tetten érhető lesz. Szót kap Andrea Vena, az Európai Űrügynökség, az ESA klímavédelemért és fenntarthatóságért felelős igazgatója – már a pozíció léte is mutatja a fenntarthatóság fontosságát. Mivel az ESA idén 50 éves, Magyarország pedig 10 éve teljes jogú tag, a Space & Defense Day is része a hivatalos jubileumi rendezvénysorozatnak, a nap végén pedig ünnepi megemlékezést tartanak. Előadást tart Rodrigo da Costa, az Európai Unió űrhivatalának, az EUSPA-nak az igazgatója; a katonai vonalat a legmagasabb szinten pedig Jonathan Whitaker ezredes, a NATO űrhadműveleti központjának vezérkari főnöke képviseli.

Másrészt, nem csak kerekasztal-beszélgetésen tárják fel a regionális együttműködés lehetőségeit a térség űriparának képviselői, hanem egy megállapodás aláírására is sor került a magyar HunSpace Cluster, a Szlovák Űriroda és a horvát Adriatic Aerospace Association képviselői között. A cél az, hogy a következő években már nagyobb szabású, regionális tematikus konferenciákat is szervezzenek.

AI és gigabites hálózatok

A kétnapos Infotérnek nem lesz egyetlen központi fő üzenete, de szóba kerül minden olyan téma, amely az üzleti és államigazgatási digitalizációban manapság fontos, mondja a névadó konferencia programjáról Biró Albert.

Nem meglepő módon kiemelt figyelem irányul majd a mesterséges intelligenciára. Az AI-t nem csak a technológia gyors fejlődése teszi időszerűvé, hanem az is, hogy az AI Act nyomán megjelent Magyarország mesterséges intelligencia stratégiájának legújabb frissítése, és az ősz folyamán feláll az uniós szabályozás gyakorlatba ültetését megvalósítani hivatott hazai intézményrendszer is. „Nem lehetetlen, hogy ennek kapcsán fontos bejelentést tesz Palkovics László, a területért felelős kormánybiztos az Infotéren”, árulta el Biró Albert. A kormánybiztos a nyitóelőadásán kívül egy panelbeszélgetésben is részt vesz, ahol azt vizsgálják, hogy az MI és a robotika korában milyen digitális és humán kulcskompetenciákra van szükség az oktatásban és a tanulásban.

A nemrégiben elindult államigazgatási infokommunikációs programok közül is kiemelkedik – már csak az erre fordított 84 milliárd forintnyi állami forrás miatt – a vezetékes infrastruktúrát a következő szintre emelni kívánó Gigabit Magyarország program, amellyel több panelbeszélgetés is foglalkozik az Infotér első napjának délutánján. Hasonlóan a korábbi Szupergyors Internet Programhoz a szolgáltatók járásonként pályázhatnak az infrastruktúra fejlesztésére; a konferencia idejére már két körben jelentek meg pályázati felhívások. Mivel hamarosan az első eredmények is megszületnek, különösen érdekes lesz arról hallani, hogy milyen várakozásai vannak a piaci szereplőknek és a hatóságnak, miért lesz jó a lakosságnak és a vállalkozásoknak, ha optikai kábelekkel lesz behálózva az ország, és hova juthatunk el 2030-ra?

Mindennek különös aktualitást ad, hogy az elmúlt hónapokban átalakult a távközlési infrastruktúra-szolgáltatók piaca: a Magyar Telekom is külön cégbe szervezte ki mobilhálózati passzív infrastruktúráját és a 4iG Csoport kötelékébe tartozó távközlési vállalatok infrastruktúra részlegeiből október elején megalakult a 2Connect nevű vállalat. (Utóbbinak vezérigazgatójával, Papp-Gerlei Gyöngyvérrel – aki az Infotéren is tart plenáris előadást – e számunk 16. oldalán olvashatnak interjút – a szerk.)

Külön helyszínt kap a Digitális Állampolgárság Program is. A DÁP-ot már több mint 2 millió állampolgár használja, és néhány hónappal ezelőtt megkezdődött a nagy ügyfélkörrel rendelkező piaci vállalatok csatlakozása az azonosítási szolgáltatáshoz, ami újabb elemmel gazdagítja az app funkcionalitását.

Biztonság a NIS2-n túl

A kiberbiztonság témája két fő aspektusban kerül terítékre, amelyek közül az egyik a pénzpiacok biztonsága. „A kiberbűnözők már elsősorban a banki ügyfeleket, az ő számláikat támadják egyre kifinomultabb módon. A hazai bankok komoly felvilágosító kampányba kezdtek, de mellettük egyre többen használják a neobankokat is. Jó kérdés, hogy szabályozási oldalon mit lehet tenni egy olyan neobankkal, amelynek a szolgáltatásai elérhetők Magyarországon, de még fiókja sincs? Mit tehetnek az ő ügyfeleik, ha támadások érik őket?”, sorolta az ezzel foglalkozó panelbeszélgetés témáit Biró Albert.

Infotér CONTECH 2025 Konferencia Nem jelent gondot, hogy az Infotér második napja és az Infotér CONTECH 2025 Konferencia építőipari kiállítás első napja egybeesik, sőt, szinte egy időben mond beszédet két miniszter – mondja határozottan Soltész Attila, az Infotér elnöke, egyúttal az építőipari konferencia megálmodója. „Egy konferenciafesztiválon természetes, hogy párhuzamosan zajlanak az események. Ha pedig egy szakember vagy vállalkozás több ágazatban is érdekelt, kimondottan jól jön neki, hogy más témákról is hallhat, más szereplőkkel is találkozhat”, teszi hozzá. Stratégia, digitalizáció, innováció – ez a CONTECH 2025 hármas mottója. Mindhárom területen van hova fejlődnie a magyar építőiparnak. Miközben ez a szegmens a magyar GDP jelentős részét adja, termelékenysége (az egy munkaórára jutó hozzáadott érték) nem csak a nyugati, sőt régiós átlagtól marad el, hanem még a hazai ipari szintnek is csak a kétharmadát éri el. „Mivel az infokommunikáció az élet és a gazdaság minden területén hatékonyságnövelő tényező lehet, az építőiparban is óriási tere nyílik a digitalizációs fejlesztéseknek”, mesél arról Soltész Attila, miért is érdemes ezzel a szektorral foglalkozni egy informatikai konferencián. Két központi témája lesz a konferenciának: a mesterséges intelligencia és a BIM. Utóbbi már megkerülhetetlen eleme az építőipar digitalizációjának, és a tavalyi rendezvényhez hasonlóan idén is számos előadás és panelbeszélgetés foglalkozik vele. A BIM ugyanis már túlmutat azon, hogy a tervezők és üzemeltetők eszköze legyen: nélküle nem képzelhető el integrált építőipar vagy fenntartható, átlátható építészet. Ennek megfelelően, ha valaki akarja, reggeltől estig (sőt, másnap délig) találhat olyan programot, amely a BIM valamelyik aspektusát járja körbe. Nagyjából hasonló a helyzet a mesterséges intelligenciával is. Különleges színfoltja lesz a programnak az USA-ból érkező Stepjan Mikulicnak, az AI in AEC alapítójának és vezetőjének négyórás workshopja. Mikulic az egyik legnagyobb sztárja az AI építőipari felhasználásának – tőle első kézből hallhatják a magyar szakemberek, hogy milyen hasznos és megtérülő alkalmazási módjai vannak az AI-nak a szektorban. Teljes szekció foglalkozik a Balaton-környék építészetével is. Ez szinte véletlenül alakult így, mondja Soltész Attila: pár hónapja lett főépítésze a Balatonnak és jelent meg a szabályozás, így kimondottan igény volt egy olyan fórum megszervezésére, ahol ezzel a speciális kérdéssel foglalkoznak; a balatonfüredi helyszín pedig szimbolikusnak is tekinthető. Idén is folytatják a fogadóórák és stand-upok nagy sikerű hagyományát. Előbbi esetében kormánytisztviselőkkel és nagyvállalatok vezetőivel lehet rövid, közvetlen beszélgetéseket folytatni, nekik kérdéseket feltenni; a stand-up pedig bemutatkozási lehetőséget kínál vállalkozásnak, garantált szakértő közönség előtt.

Másrészt a NIS2 uniós irányelv megvalósításának állásáról is tájékozódhatnak a résztvevők. A jogszabályok által előírt határidők közül már több lejárt, már a megfelelőséget igazoló auditoknak kell futniuk. De hol tartunk valójában? Mi az, ami működik, hol csúszhatnak el a folyamatok?
Nem csak a kihívásokról, hanem a gyakorlati hasznosítható tapasztalatokról és tanulságokról is beszélget majd mások között a végrehajtást ellenőrző két szervezet vezetője, Szabó Lajos a Nemzeti Kibervédelmi Intézettől és Szemeti Ferenc, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) kiberbiztonsági igazgatója. (Vele készült interjúnkat a 12. oldalon olvashatják – a szerk.)

Informatika az energetika szolgálatában

A második napon az energetikáé lesz a főszerep, ahol az államigazgatás a legmagasabb szinten, Lantos Csaba energiaügyi miniszter személyében képviselteti magát. Ő nemcsak a nyitóelőadást tartja aznap, hanem a rákövetkező kerekasztal-beszélgetésen is résztvevő lesz, a legnagyobb energetikai vállalatok (E.ON Hungária, MVM, OPUS TITÁSZ, Alteo) felsővezetőinek társaságában.

A témát különösen időszerűvé teszi az idén megtapasztalt nagy európai áramszünetek, illetve a megújuló energiaforrások gyors térnyerése, amelyek mind elengedhetetlenné teszik a villamoshálózatok modernizálását. „Az egyik legfőbb kérdés, hogy miként tudunk olyan intelligens, rugalmas hálózatokat kialakítani, amelyek képesek a kevéssé kiszámítható módon termelő megújuló forrásokat kezelni. Ehhez megoldást kell találni egyebek mellett a szabályozásra, a keresletoldali rugalmasság növelésére és a hatékony energiatárolásra”, körvonalazta a fő témát Biró Albert.

Ezek mind olyan területek, ahol a digitalizáció, és újabban a mesterséges intelligencia is komoly segítséget nyújthat. Különösen az AI lehet hasznos, ha a termelés és a fogyasztás valós idejű monitoringjára építve és esetleg külső adatforrások (például meteorológiai prognózisok) bevonásával olyan megoldást lehet kifejleszteni, amely a korábbinál pontosabb képes előrejelezni a fogyasztás területi és időbeli eloszlását. Ennek révén már könnyebben megelőzhetők lesznek a spanyolhoz hasonló nagymértékű szolgáltatáskiesések. Ha pedig mégis lennének problémák, a modern technológiák segíthetnek abban, hogy bizonyos alrendszerek – közvilágítás, mobilhálózatok – működőképesek maradjanak.

Digitalizáció a versenyképességért

Nem hiányozhat az Infotér programjából a vállalkozások digitalizációs felzárkóztatására tett erőfeszítések, az elindított vagy tervezett programok bemutatása sem. Különösen aktív ezen a téren a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely 2016 óta több digitalizációs programban (így a Modern Vállalkozások Programjában) is részt vállalt. A kamara tavaly megújult vezetése, Nagy Elek elnökkel és az új elnökséggel pedig szeretne nagyobb fokozatba kapcsolva haladni.

A korábbi programok utánkövetése során eredményekkel igazolhatóan bebizonyosodott, hogy a digitalizáció nagymértékben javítja a vállalkozások versenyképességét. Az MVP első szakaszában mintegy 15 ezer vállalkozásnak nyújtottak digitalizációs és üzletfejlesztési tanácsadást, ezen cégek közül 8000 cég fejlesztése volt a legintenzívebb, ők szerezték meg a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést (DFV). Elemzések szerint 2020 és 2022 között ezek a vállalkozások szignifikánsan jobban teljesítettek. A teljes résztvevői kör esetében jelentős árbevétel (40+ százalék) és eredményesség (50+ százalék) növekedés volt mérhető saját korábbi adataihoz képest. A DFV minősítést szerző vállalkozások saját korábbi adatukhoz képest 86 százalékkal növelték a nyereségüket és közel 50 százalékkal az árbevételüket.

„Mindez alapvetően igazolja azt, amit régóta mondunk és hiszünk, hogy az digitalizáció nem cél, hanem eszköz. A digitális transzformáció pedig nem önmagáért ismételgetett frázis, hanem a nettó eredményességet javító megoldás. A gazdaság egészéért felelős Kamara számára nem az a fontos, hogy javul az uniós DESI-index (9-10 helyet léptünk előre a fontosabb mutatókban) vagy több megrendelést kapnak az informatikai szállítók (1500 akkreditált hazai IT szállító érhető el a programban), bár ezek is örömteli következményei a fejlesztéseknek, hanem az, hogy összességében eredményesebbek, versenyképesebbek lesznek vállalkozásaink”, hangsúlyozza az MKIK álláspontját Csókay Ákos, a kamara főtitkára.

MI: lehetőségek, kockázatok és mellékhatások

Az új programokban a korábbi technológiák – felhő, ERP – mellett már a mesterséges intelligencia is hangsúlyosan megjelenik. Ahogy Csókay Ákos fogalmaz, ezzel ugyanaz a helyzet, mint volt pár éve a felhővel: a vállalkozó magánéletében használta, de a vállalkozása működésébe nem vitte be. Ennek részben az ismerethiány az oka, vagyis az, hogy nem látják, miként is tudnánk saját vállalkozásukban termőre fordítani az MI-t. Több kezdeményezést is indított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, hogy ezt a hiányt csökkentse.

Az első a már említett Modern Vállalkozások Program (DIMOP Plusz) keretében uniós forrásokkal is megtámogatott Digitális ébresztő szemináriumsorozat, amellyel még az idén 10 ezer vállalkozást igyekeznek elérni. „Ezek rövid, 1-1,5 órás érzékenyítő, gondolatébresztő tréningek, amelyek elsődleges célja, hogy megmutassa: az üzleti életben is használható a mesterséges intelligencia értelmesen, felelősségteljesen úgy, hogy az üzleti hasznot termeljen”, mondja erről Csókay Ákos. Része az előadásoknak, hogy felhívják a figyelmet a „kockázatokra és mellékhatásokra” is, vagyis hogy például miért nem szabad vállalati adatokat feltölteni a nyilvános szolgáltatók rendszereibe vagy miért kell ellenőrizni a válaszokat, eredményeket.

A második, a Digitális ébresztőre épülő projekt a Gábor Dénes Egyetem és a STRT Holding által közösen kidolgozott, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető online tananyag (MI jövünk!) népszerűsítése és az online képzés elvégzésére való felhordás. Ez azoknak is kínál új ismereteket az MI használhatóságáról, akik már foglalkoztak egy kicsit a mesterséges intelligenciával, de rendszerezett tudásanyagot még nem kaptak. Külön vállalása a kamarának, hogy az MKIK-nál, illetve a területi kamaráknál dolgozó mintegy ezer munkatárs is elvégzi ezt a tanfolyamot. „Ez szimbolikus elköteleződés amellett, hogy nem csak beszélünk a témáról, hanem tényleg az élen szeretnénk járni”, teszi hozzá Csókay Ákos.

Ennél is tovább ment a Corvinus Egyetem és az AI Budapest bevonásával megvalósított hackaton. A jelentkezők közül kiválasztottak 8 vállalkozást, amelyek konkrét üzleti problémát hoztak a hackatonra, ahol aztán a fejlesztőkkel közösen 24 óra alatt működő megoldások prototípusait fejlesztették ki. „Csodálatos volt látni, hogy valós problémákra, rövid idő alatt, MI megoldások bevonásával valós válaszok születtek – mondja a kamara főtitkára. – És hogy ezekről ne csak beszéljünk, ezért a legjobbakat el is hoztunk az Infotérre, amit az érdeklődök a Kamara Prompt Arénájában meg is tekinthetnek. Találkozzunk ott!”