Az adat ma már nem egyszerűen technológiai kérdés, hanem olyan stratégiai erőforrás, amelynek értelmezése és hasznosítása meghatározza a vállalatok és országok jövőjét. Adat nélkül nincs innováció, nincs mesterséges intelligencia és nincs valódi üzleti fejlődés sem – ez volt az ITBUSINESS Data & Technology 2025 konferenciájának fő üzenete. A négy blokk előadásai és panelbeszélgetései megmutatták: adat, minőség, felelősség és együttműködés nélkül nem építhető fenntartható digitális jövő. A konferencia bebizonyította, hogy a szakma sokszínű, de a közös gondolkodás és a nyílt vita az, ami valóban előre mutatóvá teszi.
◼︎ ITBUSINESS Data & Technology, 2025
„Hogyan lesz adatvezérelt egy szervezet, és mi kell hozzá a technológián kívül?” Ezt vitatták meg az első panelbeszélgetés résztvevői. Mindenképpen szükség van a jó munkaerőre, ezért is mutatkozik komoly kereslet a data scientistek és üzleti intelligencia szakértők iránt, mondta Kárai Anita, a HumanField üzletfejlesztési igazgatója. Mivel őket nem könnyű megtalálni, a kompromisszumkészséget tanácsolja a vállalatoknak: először is pontosan fogalmazzák meg, milyen tudást, képességet tartanak elengedhetetlennek, a „nice-to-have” kategóriáról pedig inkább mondjanak le. Hárs Márton, a MOL Digital Factory adatelemzési vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adat akkor válik értékké, ha a fejlesztések konkrét üzleti problémákból indulnak ki. „Nem platformot építünk, hanem use case-eket, amelyek mögött kézzelfogható növekedés van”, fogalmazott.
Door András, a 4D Soft alapító-vezérigazgatója a tudatos adatértés jelentőségét hangsúlyozta. „Előbb értenünk kell, mit hordoz az adat, és milyen következtetést lehet levonni belőle – csak erre lehet stratégiát építeni”, emelte ki, hozzátéve, hogy a technológia csak annyit ér, amennyit a szervezet képes belőle valódi tudássá formálni. Más szempontból közelített Kellényi István, a Bitmist tulajdonosa, aki a vezetői attitűdben látta a legnagyobb kihívást. „Hiába vannak dashboardok, ha a döntéshozó a végén mégis a saját ösztöneire hallgat”, mondta, rámutatva arra, hogy az adatvezérelt működéshez vezetői szemléletváltásra is szükség van. Szöllősi Tibor, az MVM Group csoportszintű CIO-ja az adatgazdák kijelölésének és a data governance keretrendszer kiépítésének jelentőségét emelte ki. Mint fogalmazott, az adat nem kizárólag IT-felelősség, az üzleti oldalnak is vállalnia kell a gazdaszerepet.
A panelbeszélgetés végén a mesterséges intelligencia kérdése is előkerült. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az MI nem helyettesíti az adatmenedzsmentet, hanem éppen felértékeli annak szerepét. Kellényi István szavai találóan foglalták össze a lényeget: „Ha szép, tiszta adataink vannak, az MI felgyorsítja az eredményeket. Ha piszkos adataink vannak, csak gyorsabban tévedünk.”
Adat a gazdaság szolgálatában
A vállalati tapasztalatok után a fókusz a nemzeti adatvagyonra terelődött. Dr. Kruchina Vince, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője arról beszélt, hogyan válhat az állam birtokában lévő hatalmas adattömeg valódi stratégiai erőforrássá. Mint mondta, a cél nem pusztán statisztikák előállítása, hanem kézzelfogható gazdasági érték teremtése. Példaként hozta a gyógyszergyártóknak nyújtott mellékhatás-vizsgálatokat, a diplomás pályakövetési rendszert, valamint a kkv-k számára hamarosan elérhető gazdasági lekérdező eszközöket, amelyek mind azt mutatják, hogy az adat a közjó szolgálatába is állítható.
| Hogyan lesz az adattudós?
A második panel résztvevői gyakorlati tanácsokat is megfogalmaztak a pályakezdők és az IT-vezetők számára. Tajti Viktor (EGIS) azt javasolta a fiataloknak, hogy saját „hobbiprojekteken” gyakoroljanak, amelyeket később állásinterjúkon is megmutathatnak. |
A vállalati adatérettség és a mesterséges intelligencia integrációjának gyakorlati tapasztalatait osztotta meg előadásában a hallgatósággal Szabó László, a Bitmist CEO-ja. Hangsúlyozta: nem önmagában az MI bevezetése a cél, hanem az, hogy az üzleti működés számára mérhető értéket teremtsen. „Ehhez kicsi, jól mérhető lépések kellenek, nem pedig ugrás a mély vízbe”, mondta.
Az egész blokk üzenete így kristályosodott ki: az adat az új stratégiai nyersanyag. Aki képes ezt felelősen kezelni, tisztán tartani, és az üzleti vagy társadalmi célokhoz kapcsolni, az nem csupán versenyelőnyhöz jut, hanem a jövő aktív alakítójává válik.
Az AI kockázatokat is hordoz
A konferencia második blokkjában a figyelem az adattudomány, az adatvezérelt működés és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásai felé fordult. A szekciót megnyitó kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők saját példáikon keresztül mutatták be, hogyan dolgoznak az adatokkal. Bohner Adrián, a Onespire Data and Analytics kompetencia-központjának vezetője szerint a cég célja, hogy ügyfeleit végigvezesse az adatérettségi úton. „A leíró elemzésektől haladunk a prediktív modellezésig – ehhez azonban fejlett statisztikai módszerek és szilárd matematikai alapok szükségesek”, hangsúlyozta.
Szemléletes példát hozott a BKK gyakorlatából Csatlós Szilvia, a vállalat digitális megoldásainak fejlesztési vezetője: egy szeptemberi esős iskolakezdés napján, amikor baleset történik az Erzsébet-hídon, azonnali beavatkozásra van szükség. „Ilyenkor a forgalomirányítás, a kommunikáció és a BudapestGO applikáció frissítése mind valós idejű adatfeldolgozásra épül”, mutatott rá. Tajti Viktor, az EGIS gyógyszergyár Business Insider részlegének vezetője az egészségügyi adatok világába engedett betekintést. Mint mondta, a szigorú szabályozottság miatt inkább előrejelzésekre építenek. „Nagyon nem mindegy, hogy jól becsüljük-e meg, melyik gyógyszerből mennyit gyártsunk. Ez egyszerre üzleti kérdés, ellátásbiztonsági ügy és környezetvédelmi szempont is – hiszen a lejárt készletek visszagyártása költséges és fenntarthatatlan.”
A beszélgetés később a szakma jövőjére terelődött. A panel moderátora, Molontay Roland, a BME HSDSLab vezetője felidézte, hogy a Harvard Business Review több mint egy évtizede „a legszexibb szakmának” nevezte az adattudóst. A kérdés az volt: vajon ma is így van? Bohner Adrián szerint egyértelműen igen, a generatív MI ugyanis inkább felerősítette a keresletet az adattudósok iránt. Csatlós Szilvia úgy vélte, a szakma valóban izgalmas maradt, de kulcskérdés, hogy az ember képes-e folyamatosan követni a technológiai változásokat. Tajti Viktor viszont aggályait is megfogalmazta: szerinte az MI használatában az adatbiztonság jelenti a legnagyobb kockázatot. „Nem vagyok benne biztos, hogy amit egy rendszernek beadunk, az valóban titokban marad”, figyelmeztetett. Az IT-vezetőknek mindannyian azt tanácsolták, hogy ne önálló adatcsapatokban gondolkodjanak, hanem biztosítsák az üzleti oldal támogatását, és merjenek rövid, agilis iterációkban haladni.
Adatok a gyakorlatban
A vállalati adatelemzés elméleti és gyakorlati aspektusai is szóba kerültek a második blokk előadásaiban. Ács Péter, az IBM Magyarország adat- és AI-megoldásokért felelős vezetője a nagyvállalati AI-projektek adatminőségi kihívásairól beszélt. „A skálázható AI nem az algoritmuson múlik, hanem az adatok előkészítésén”, hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a legtöbb kudarc oka a strukturált és strukturálatlan adatok menedzsmentjének hiányosságaiban keresendő. Az adat ma már nem önmagában cél, hanem eszköz, amely az MI-alapú döntésekhez nyújt alapot. Az IBM tapasztalatai alapján a projektek sikerességének kulcsa, hogy a CIO-k és a vállalatvezetők merjenek rendszerszinten rendet rakni a háttérben, az infrastruktúrától az adatarchitektúráig.
| Hol tartanak a magyar vállalatok?
Mennyire érettek a hazai szervezetek az adatkezelés szempontjából, milyen szinten állnak az adatvezérelt döntéshozatali képességek? Ezekről a kérdésekről készített kutatást a KPMG, az eredményeket pedig Csepy Gábor, a KPMG senior tanácsadója ismertette. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy az adatirányítási iroda (DGO, data governance office) megléte erős vízválasztó az adatérettségben – a gond csak az, hogy a cégek jelentős része még nem rendelkezik ilyen irodával és kiforrott adatstratégiával. A magyar vállalatok többsége az adatérettségi út elején jár, és az adatvezérelt döntéshozatal képessége gyakran ad hoc jellegű „Sokan az IT- vagy BI-stratégiába ágyazva kezelik az adatokat, de dedikált roadmap és felelős nélkül nehéz előre jutni”, fogalmazott Csepy Gábor. Ahol működik DGO, ott mindenütt kialakították az adattal kapcsolatos szabályozásokat, szerepköröket és felelősségeket, illetve odafigyelnek a meta- és törzsadatok, valamint az adatminőség kezelésére. |
Az ügyfél-lemorzsolódás előrejelzésének új módszereiről beszélt Benkő-Balázsi Erika, a Onespire adatelemzője. A hagyományos elemzések általában bináris kérdésként kezelik az ügyfelek maradását vagy távozását, ám ennél sokkal fontosabb a mikor. „Ez olyan, mint az időjárás-előrejelzés: nem elég tudni, hogy esni fog, az időzítés a döntő”, hangsúlyozta. A túlélés-elemzés segítségével pontosan meg lehet határozni, mely időszakban távoznak leginkább az ügyfelek, és így célzott kampányokkal lehet beavatkozni. Példaként említette, hogy egy előfizetéses szolgáltatásnál az onboarding folyamat javításával 15 százalékkal sikerült növelni az ügyfélmegtartást.
Olcsó adatnak híg a leve
Az adatminőség a harmadik panelbeszélgetésnek is központi témája volt. Ahogy a moderátor, Babos Gergely, az OTP Bank adatmenedzsment vezetője fogalmazott, az adatminőség 25 év adatos tapasztalat után is minden cégnél kihívást jelent.
Abban a résztvevők is egyetértettek, hogy a jó adatminőség elengedhetetlen, de arra is felhívták a figyelmet, hogy nem mindenhol éri meg a teljes pontosságra törekedni. Bagi Tamás, a Nextent üzletfejlesztési igazgatója szerint a kérdés sokszor inkább pénzügyi: „hol húzzuk meg a határt, mennyit ér meg nekünk a tisztább adat?” A Generali gyakorlatát ismertette Vincze Péter, a vállalat Data and Analytics Platform területének vezetője. Náluk az adatminőség bizalmi kérdés, és a data ownerek, data stewardok szerepe kulcsfontosságú. Ráadásul a digitalizáció nem mindenütt járható út, amint arra Peer Ákos, az Alteo IT-igazgatója rámutatott. Az energetikai szektorból hozott példája szerint lehet ugyan digitális adatuk, de ha a hatóság kézi mérési jegyzőkönyvet kér, akkor azt kell produkálniuk.
A vita során az eszközök és a vezetői elköteleződés fontossága is előkerült. „Nem elég az adattárház, a metaadat-menedzsment legalább olyan kritikus”, hangsúlyozta Vincze Péter, míg Peer Ákos frappáns hasonlattal érzékeltette a helyzetet: „megveheted a világ legjobb olasz presszógépét, de ha csak olcsó kávéra telik, nem lesz belőle jó eszpresszó.” A beszélgetés végén mindenki kiemelte: az adatminőség nélkül nincs megbízható mesterséges intelligencia, és a gépi tanulás évtizedes gyakorlata is csak tiszta adatokra építve hoz valódi eredményt.
Adatvédelem vs. kényelem
Ha már vannak a vállalatnak minőségi adatai, azokat viszont védeni is kell – ennek során viszont meg kell találni az egyensúlyt a biztonság és a használhatóság között, vezette fel a konferencia utolsó panelbeszélgetésének fő kérdését a moderátor, Németh Márton, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem IT-biztonsági vezetője.
Beszélgetőtársai közül Béres Péter, a Sicontact IT-vezetője az adatbiztonság realitásait boncolgatta, hangsúlyozva, hogy az egyensúly mindig csak pillanatnyi állapot, és a technológiai fejlődés árát gyakran a felhasználói élmény romlása jelenti. Juhász Jácint, a Pure Storage rendszermérnöke arra mutatott rá, hogy az adatbiztonság sosem lehet „one man show”: az IT érti, hogyan kell védeni, de csak az üzlet tudja, mit kell megvédeni.
A gyártói oldalon alapelv, hogy a rendszereket már eleve bekapcsolt biztonsági funkciókkal adják át, mert az ügyfelekre hagyott beállítások előbb-utóbb kockázatot jelentenek, osztotta meg tapasztalatait Polereczky Andrea, a Women4Cyber Magyarország Alapítvány alapítója. Zsuffa András, a 4iG Csoport CISO-ja élesen fogalmazott: „amíg nem tudjuk pontosan, milyen adatunk és hol van, addig illúzió az egyensúly. Az adatbiztonságnak az üzleti folyamatokat kell szolgálnia, nem fordítva.”
A vita hamar a felhőre terelődött. Polereczky Andrea pozitívan nyilatkozott a megosztott felelősségi modellről, szerinte a felhőszolgáltatók sokkal fejlettebb kontrollokat kínálnak, mint amit házon belül meg lehet valósítani. Zsuffa András ezzel szemben figyelmeztetett: a kompromisszum „megöli a szakmát”, hiszen a támadók mindig gyorsabban fejlődnek. Juhász Jácint a hibrid modellekben látta a reális megoldást, ahol a felhő és az on-premise környezet ötvözése kínálhat működőképes stratégiát, Béres Péter pedig a jövő felől közelített: szerinte a mesterséges intelligencia adja majd a legnagyobb kihívásokat, mivel új típusú támadások jelennek meg, amelyekre a hagyományos védelmi eszközök nem kínálnak megfelelő választ.
A DPO nem ellenség
Az adatvédelem nem csak technikai, hanem jogi szempontból is szóba került. Dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda partnere a DPO, azaz az adatvédelmi tisztviselő szerepét állította előadásának középpontjába. „A DPO nem ellensége, hanem partnere az IT-nek. Ha a fejlesztés már a privacy by design elvét követi, a jogi megfelelés és az üzleti célok kéz a kézben haladhatnak”, emelte ki. Példaként hozta fel, hogy egy panaszkezelési rendszer jogi kontroll nélkül háromnegyed évet csúszott, míg egy másik projektben, ahol a DPO-t már a tervezés fázisában bevonták, minden határidőt sikerült tartani. Hangsúlyozta: a DPO függetlensége alapfeltétel, ezért összeférhetetlen, ha egy felső vezető tölti be ezt a szerepet.
A konferencia zárásaként Sík Dávid, a kancellar.hu IT-biztonsági tanácsadója lépett színpadra lendületes előadásával. Hajózási hasonlattal érzékeltette a változások sebességét: „A régi csillaghajók két emberrel is elboldogultak, de ma F50-es katamaránok száguldanak 100 km/órás tempóval, specialistákkal a fedélzeten. Az IT is ilyen lett: komplex, gyors és könyörtelen versenyben működik.” Sík Dávid szerint a kiberbiztonsági projektekben nem elég pusztán a technológiára támaszkodni: a projektmenedzsment és az erőforrás-kezelés dönti el, ki tudja tartani a NIS2 által diktált tempót. „Az állandó a változás – de mi a fejlődést tekintjük állandónak”, zárta gondolatait.
