Miközben a technológiai vezetők rendre apokaliptikus jóslatokkal állnak elő arról, hogy a generatív mesterséges intelligencia munkahelyek millióit tünteti el, egy új amerikai tanulmány jóval higgadtabb képet fest. A Yale University Budget Lab és a Brookings Institution közös kutatása szerint a ChatGPT tömeges elterjedése óta nem tapasztalható drámai változás a munkaerőpiacon – sőt, a folyamat inkább a stabilitásról szól, mint a radikális átalakulásról.
A kutatók az amerikai munkaerőpiaci adatok, valamint a technológiai iparágból származó MI-használati statisztikák alapján vizsgálták a helyzetet. Megállapításuk: a generatív MI eddig nem gyakorolt nagyobb hatást a foglalkoztatásra, mint korábbi technológiai áttörések, például a számítógépek vagy az internet megjelenése.
A fiatal diplomások helyzete nem az MI miatt nehéz
A Yale elemzői arra is rámutattak, hogy bár a fiatal diplomások – különösen a 20–24 éves korosztály – munkanélküliségi rátája idén nyárra 9,3 százalékra ugrott, ez a jelenség nem köthető közvetlenül a mesterséges intelligencia elterjedéséhez. Az idősebb diplomások álláslehetőségeivel összevetve ugyanis nincs jelentős eltérés a kínált pozíciók között, így a fiatalok nehezebb elhelyezkedése inkább gazdasági ciklikussággal, mint technológiai sokkal magyarázható.
A kutatás eredményei szembe mennek a nagyvállalatok vezetőinek kijelentéseivel. A British Standards Institution friss felmérése szerint a megkérdezett cégek 39 százaléka már most csökkentette a belépő szintű állásokat az MI miatt, míg 43 százalék további leépítésekre számít. Az Anthropic vezére, Dario Amodei például azt jósolta, hogy öt éven belül a munkanélküliség 10–20 százalékra ugrik, miután a mesterséges intelligencia a jogi, pénzügyi és tanácsadói területeken eltünteti az állások felét.
Hasonlóan borúlátó Sam Altman, az OpenAI vezetője is, aki szerint bizonyos munkakategóriák – például az ügyfélszolgálat – eltűnése elkerülhetetlen.
Ezzel szemben több közgazdász, köztük Daron Acemoglu, a Nobel-díjas MIT professzor úgy látja: a jelenlegi félelmek túlzóak. „Rengeteg a hype, de kevés a valódi, kreatív felhasználás”, fogalmazott, hozzátéve, hogy az MI-cégeknek üzleti érdekük is fűződik a technológia körüli felhajtás növeléséhez, hiszen így ösztönözhetik a vállalatokat a számítási kapacitások bővítésére.
A jövő nyitott kérdés
A Goldman Sachs elemzői szerint az MI hosszú távon akár a munkaerő 6–7 százalékát is kiszoríthatja, de a hatás valószínűleg átmeneti lesz. A Yale Budget Lab kutatói havonta frissítik majd az adataikat, és hangsúlyozzák: a következő években folyamatosan figyelni kell, hogy az MI milyen irányban befolyásolja a munkaerőpiacot.
„Ez még nyitott kérdés”, fogalmazott Martha Gimbel, a Yale elemzője. „De ne rohanjunk előre: egyelőre nem látjuk azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján állíthatnánk, hogy az MI tömegesen elveszi az emberek munkáját.”
