Az Európai Unió 2024-ben is számos szabályozási és technológiai újdonsággal formálja az online és offline világot. A Digital Services Act életbe lépésével új szintre került az online platformok szabályozása, miközben a nagyvállalatok próbálkozásai – mint a négynapos munkahét tesztje vagy a fenntartható innovációk – vegyes eredményeket hoztak. Az európai beruházások lendületet adnak a régió fejlődésének, az okoseszközök piaca pedig további távlatokat nyit.
◼︎ Ez történt 2024-ben az IT-világban
2024 elejétől minden, az Európai Unióban letelepedett platformszolgáltatóra kiterjednek majd a Digital Services Act (DSA) jogszabályban foglaltak, aminek hazai koordinátora a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lett. A cégekre rótt kötelezettségek ellenőrzéséért cserébe a hatóság felügyeleti díjat is kér majd az érintettektől. A DSA minden eddiginél átfogóbban szabályozza a közvetítő szolgáltatókat, különösen az online platformokat, így például az online piactereket, a közösségi és tartalommegosztó oldalakat, az alkalmazás-áruházakat, valamint az online utazási és szállásplatformokat is.
Maradt az ötnapos munkahét
Februárban lezárult a Magyar Telekom nagyszabású, másfél éven át tartó kísérlete, melynek az volt a célja, hogy kiderüljön, a vállalati kollektíva egészénél lehetséges-e alkalmazni a négynapos munkahetet, melyet a koronavírus-világjárvány lecsengése után a nagyvállalati HR egyik forró trendjévé kezdett válni.
A pilotprojekttel szerzett tapasztalatok alapján a menedzsment végül úgy döntött, hogy február végén lezárja a projektet, mivel az eredmények azt mutatták, hogy a négynapos munkahét modellje nem alkalmazható minden munkatársra.
A 2022. júniusában indult kísérletbe 300 kollégát vontak be a Telekom gyakorlatilag minden részlegéből éppen azért, hogy kiderüljön, miként teszi a megváltozott munkarend hatékonyabbá a munkát vagy éppen lojálisabbá a munkavállalót. Az eleinte biztató eredmények után kiderült, hogy nem minden terület és kolléga tudta ugyanolyan hatékonysággal ellátni feladatait.
Büntetés büntetés hátán
Az Európai Unió szabályozási és büntetési kedve 2024-ben sem csillapodott. Számos nagyvállalat idei évére nyomta rá a bélyegét, hogy meg kell felelni a kiberbiztonsági (NIS2) vagy fenntarthatósági (ESG) követelményeknek, míg másoknak a versenyszabályok megsértésével gyűlt meg a bajuk.
Az Apple óriási összegű büntetést kapott, mert több mint egy évtizeden keresztül jogellenesen korlátozta a zenestreaming-piac többi szereplőjét – elsősorban a Spotify-t – abban, hogy az iPhone-felhasználókat közvetlenül előfizetőkké konvertálják. A cégnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt 1,8 milliárd eurót kell kifizetnie. Az ügy egészen 2019-ig nyúlik vissza és a sokat vitatott „Apple-adót” állítja a célkeresztbe, vagyis azt a gyakorlatot, amikor az Apple a saját platformjairól egyrészt nem engedi ki a fejlesztőket, másrészt a különböző pénzügyi tranzakciókért jutalékot szed. Mint ezekben az ügyekben szokott lehet, az Apple bejelentette, hogy nem szándékozik kifizetni a rekordbírságot, és keresetet nyújtott be a döntés felülbírálására.
Egy másik ügyben viszont sikerült zöldágra vergődnie az EU-nak és Apple-nek. Az Unió elfogadta a cég önkéntes vállalásait, amelyekkel lehetővé teszi a külső fejlesztők számára, hogy az iPhone-okba épített NFC-kommunikációt használhassák. Ez a gyakorlatban megnyithatja az utat az alternatív mobiltárcák előtt a platformon, emellett autó- vagy lakáskulcsok, céges kártyák és tömegközlekedésben használt, NFC-alapú kártyák is integrálhatók majd a külső fejlesztők applikációiba.
| Úton az önvezetés felé
A Tesla bemutatta a Cybercab nevű önvezető járművét, amely a Cybertruck kisebb, kétüléses változata. Az autonóm jármű várhatóan 30 ezer dollár alatt lesz elérhető, induktív töltési technológiája révén kábeles töltés nélkül működik, gyártását 2025-re vagy 2026-ra tervezik. A rendezvényen bemutatott másik újdonság a Robovan, egy 20 személyes önvezető busz, valamint az Optimus humanoid robot, amely a mindennapi élet támogatója lehet. Bár Musk nagy ígéreteket tett, a Tesla jelenlegi modelljei még nem teljesen önvezetők, és az Autopilot rendszerrel kapcsolatos balesetek miatt számos vizsgálat folyik. A bemutatott prototípusok még fejlesztés alatt állnak, a biztonsági előírásoknak való megfelelés kulcsfontosságú a jövőbeli megvalósításukhoz. |
Célkeresztben a Google
A Google sem kerülhette el az európai vizsgálatokat. Az egyik ilyen az online hirdetési piacra irányult, ahol az Európai Bizottság azt vizsgálta, hogy a Google miként használja ki pozícióját a hirdetési ellátási lánc különböző szintjein. A jelentések szerint a Bizottság várhatóan nem ír elő strukturális változásokat a Google számára, de újabb bírság kiszabása valószínűsíthető.
Emellett a „Google Shopping” ügy is előtérbe került, amelyben az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága megerősítette a Google-ra korábban kiszabott 2,4 milliárd eurós bírságot. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a Google diszkriminatív módon részesítette előnyben saját termékeit a keresési eredmények között, megsértve ezzel az uniós versenyszabályokat.
De nemcsak az EU-ban, hanem az Egyesült Államokban is meggyűlt a baja a hatóságokkal a Google-nak. Egy amerikai bíróság 2024 augusztusában megállapította, hogy a Google törvénytelenül tartotta fenn monopóliumát az online keresőmotorok piacán, és visszaélt piaci pozíciójával, ellehetetlenítve a versenytársakat. November közepén aztán olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint a Chrome böngésző eladására is kényszeríthetik a Google-t. Bár döntés még nem született, az esetleges feldarabolás súlyos csapás lenne a vállalat számára.
A Microsoft bizonyos értelemben elébe is ment az ilyen lehetőségeknek. A redmondi cég áprilisban jelentett be, hogy leválasztja a Teamset az Office365 irodai programcsomagról, és külön értékesíti az ügyfelek számára. Az EU-t azonban nem győzte meg a Microsoft vállalása, a Bizottság hivatalosan is versenyellenes viselkedéssel vádolta meg a céget.
A tömegre sújtott a biztonsági hiba
Júliusban a nyaralni induló félteke nagy része tervei elhalasztására kényszerült egy rosszul sikerült szoftverfrissítés miatt. A Crowdstrike nevű biztonsági cég szoftverének félresikerült frissítése 8 millió windowsos munkaállomást bénított meg szerte a világon. Az IT-infrastruktúra „agyhalála” jellemzően a légitársaságokat és a repülőtereket érintette, így a káosz főként a közlekedésben jelentkezett.
A Crowdstrike-ot később a részvényesek beperelték azzal a váddal, hogy a kiberbiztonsági vállalat félrevezette őket, és nem adott megfelelő tájékoztatást arról, hogy fennáll a kockázata egy ehhez hasonló incidensnek. A vállalat szerint a vádak nem megalapozottak, ezért készen állnak megvédeni magukat.
Nem lehet képeket gyűjteni az internetről
A holland adatvédelmi hatóság 30,5 millió eurós büntetést szabott ki az arcfelismerő adatbázist építő Clearview AI-ra a GDPR megsértése miatt. Az adatbázis jelentős számban holland állampolgárok képeit is tartalmazza, ezeket a vállalat a felhasználók hozzájárulása nélkül gyűjtötte össze az interneten. A holland hatóság további 5,1 millió euróval növelheti az összeget, amennyiben a cég nem tesz eleget a kéréseinek, így a teljes bírság elérheti a 35,6 millió eurót. A friss uniós bírság magasabb, mint a korábbi, szintén GDPR megsértéséért kirótt bírságok, melyek jelentős részét 2022-ben kapta a cég Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Királyságban.
| Mobilok innen és onnan
Szokás szerint szeptemberben mutatta be legújabb (immár a 16-os sorszámot viselő) iPhone-jait az Apple. A mobiltelefon az új A18 chipet kapta, ellátták fejlett kameratechnológiával, integrálták bele a pár hónappal korábban debütált Apple Intelligence mesterségesintelligencia-rendszert. Ez képes vizuális keresésekre, képek felismerésére és autonóm módon képes bizonyos feladatokat végrehajtani, például eseményeket hozzáadni a naptárhoz. A világ másik felén az amerikai szankciókkal sújtott Huawei sem tétlenkedett. A kínai vállalat szintén szeptemberben dobta piacra a világ első, háromrétűen hajtogatható okostelefonját, a Mate XT Ultimate Design-t, amely teljesen kihajtva 10,2 hüvelykes kijelzőt kínál, és a legújabb HarmonyOS 4.2 operációs rendszert futtatja. Hamarosan jön a HarmonyOS Next is, amely teljesen független az Androidtól, és kizárólag natív alkalmazásokat támogat. 2024-ben a Samsung is számos új okoseszközt mutatott be, amelyek középpontjában a mesterséges intelligencia és a felhasználói élmény továbbfejlesztése állt. Az év elején érkezett a Galaxy S24 sorozat, amely fejlett MI-funkciókkal, erősebb akkumulátorral és nagyobb teljesítménnyel kínál innovatív mobilélményt. A Galaxy Z Fold6 és Z Flip6 modellek hajlítható kijelzőikkel és modern dizájnjukkal emelkedtek ki. A viselhető eszközök terén a Galaxy Watch7 és a strapabíró Galaxy Watch Ultra mellett bemutatkozott a Galaxy Ring, egy okosgyűrű az egészségmonitorozás egy új platformja, valamint a Galaxy Buds3 és Buds3 Pro fülhallgatók is. |
Mobiltelefon-gate
A nyáron a kormány de facto kitiltotta a mobiltelefonokat a közoktatásból, így a szeptemberi iskolakezdéskor az intézményeknek meg kellett oldani a gyermekek készülékeinek menedzselését is. Az indoklás: a mobiltelefon használata jelentős mértékben eltereli a diákok figyelmét a tanulásról, és az internetes zaklatásra is lehetőséget teremt. Nem Magyarország az első, ahol az oktatásból kizárták az okosmobilokat. Kaliforniában is korlátozták az okostelefon-használatot, ez az államban élő 5,9 millió diákot érint.
Egyebekben pedig erősíti a mobilhasználatot az állam: szeptember elején éles üzemben is elindult a Digitális Állampolgárság Program (DÁP). A mobilalkalmazás hitelesen tárolja a felhasználó személyes adatait, így az akár rendőri igazoltatás során is használható, de erkölcsi bizonyítvány is igényelhető, és a kormányablakba is lehet időpontot foglalni. A DÁP-alkalmazás funkciói folyamatosan bővülnek. (A témáról bővebben a 6. oldalon kezdődő cikkben olvashatnak.)
Dől a pénz Európába
Szeptemberben derült, ki, hogy tovább bővíti európai jelenlétét az Amazon felhős üzletága, az Amazon Web Services (AWS). A vállalat bejelentése szerint nyolcmilliárd angol font, vagyis átszámítva csaknem 10,5 milliárd amerikai dollár értékben hajt végre adatközponti bővítéséket és új létesítéseket Nagy-Britanniában a következő öt évben. Az Amazon az elmúlt években fokozatosan építette ki adatközponti kapacitását és régióit Nagy-Britanniában, így az elmúlt két évben hárommilliárd angol font értékben hajtott végre bővítést londoni és manchesteri adatközpontjaiban. A vállalat az Európai Unióban is aktív expanziós politikát folytat, ezek két kiemelkedő jelentőségű projekt a nemrég bejelentett spanyolországi és német beruházás, egyenként rendre 15,7 és 7,8 milliárd euró értékben.
2024-ben az Intel is jelentős beruházásokat eszközölt Európában, amelyek fontos szerepet játszanak a régió technológiai fejlődésében és a globális félvezetőipar erősítésében. Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Lengyelország több mint 7,4 milliárd zloty (1,9 milliárd dollár) állami támogatást nyújtson az Intelnek egy új chip-összeszerelő és -tesztelő üzem építéséhez a Wrocław melletti Ełków közelében. A vállalat Írországban sem tétlenkedett:,11 milliárd dolláros megállapodást kötött az Apollo Global Managementtel a Leixlipben található Fab 34 chipgyártó üzem kapcsán. Az Apollo 49 százalékos részesedést szerzett a közös vállalkozásban, míg az Intel megőrizte 51 százalékos részesedését.
Németország az Európai Bizottság áldásával 5 milliárd eurós állami támogatásban részesítette a világ egyik legnagyobb chipgyártójának számító tajvani TSMC-t, az első európai gyárának felépítésére Drezdában. A gyártó közös vállalatot alapított a holland NXP-vel, valamint a német Bosch-sal és az Infineonnal. A cégben a tajvani vállalat 70 százalékos részesedést szerzett, a három európai partner mindegyike 10-10 százalékot birtokol.
