A világ legértékesebb technológiai vállalatának, az Nvidiának a vezére, Jensen Huang szerint Kína megelőzi az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia versenyében. A Financial Times rendezvényén
A világ legnagyobb autópiacán zajló verseny már régen nem a lóerőkről szól, hanem a számítási teljesítményről. A Volkswagen most saját mesterséges intelligenciát vezérlő chip fejlesztésébe kezd Kínában, hogy újra talpra állítsa ottani eladásait – és visszaszerezze elvesztett piaci részesedését.
A mesterséges intelligencia világa újabb történelmi fordulóponthoz érkezett: az OpenAI és az AMD stratégiai megállapodást kötött, amelynek értelmében Sam Altman cége akár 10 százalékos részesedést is szerezhet az AMD-ben. A bejelentésre reagálva az AMD részvényei 35 százalékot ugrottak hétfőn a tőzsdén.
A mesterséges intelligencia adatközpontjai olyan ütemben kebelezik be a világ memória- és adattároló kapacitását, hogy szakértők már egy egész évtizedre elhúzódó árrobbanásról beszélnek. A korábban olcsó SSD-k, DRAM-ok és HDD-k ára meredeken emelkedik, ahogy a kereslet és a gyártási korlátok soha nem látott mértékben feszülnek egymásnak.
Az Intel korai fázisú tárgyalásokat folytat az AMD-vel arról, hogy a rivális chiptervező vállalat az ő gyáraiban készíttesse egyes termékeit. Ha megállapodás születik, az hatalmas lökést jelenthetne a hosszú ideje küszködő Intelnek – és egyben új fejezetet nyithatna a félvezetőipar egyik legérdekesebb rivalizálásában.
Az Nvidia újabb negyedévben döntött rekordot, ám a számok mögött most egészen szűk körű vevői koncentráció rajzolódik ki. A chipgyártó az amerikai tőzsdefelügyeletnek benyújtott jelentése
Az Egyesült Államok kormánya 10 százalékos részesedést szerzett az Intelben, ezzel Donald Trump újabb lépést tett a magánszektor feletti állami kontroll erősítése felé. A tranzakció értéke 8,9 milliárd dollár, amelyért az kormány 433,3 millió részvényt vásárolt, darabonként 20,47 dolláros áron – ez jóval a piaci ár alatt van. Az üzlettel az állam az Intel részvényeinek tizedét birtokolja, miközben további 5 százalékra szóló opciót is kapott arra az esetre, ha a vállalat elveszítené többségi tulajdonát saját foundry üzletágában.
Az Intel újabb tőkeinjekcióhoz jut: a japán SoftBank hétfőn bejelentette, hogy 2 milliárd dollár értékben vásárol részvényeket a chipgyártótól, ezzel mintegy 2 százalékos részesedést szerezve a vállalatban. A befektetés egyértelmű bizalmi szavazat a nehéz helyzetben lévő Intel számára, amely az elmúlt évben elvesztette értékének 60 százalékát, miután képtelen volt érdemi pozíciót szerezni a mesterséges intelligencia chipjeinek piacán, ahol ma egyértelműen az Nvidia uralkodik.
Az IBM újgenerációs adatközponti chipjei és szerverei nem a szenzációra hajtanak, hanem az üzleti realitásra. A Power11 névre keresztelt processzorcsalád 2025. július 25-étől válik elérhetővé, és a gyártó ígérete szerint nemcsak energiahatékonyabb lesz a konkurens Intel és AMD megoldásoknál, de az MI-alapú üzleti folyamatok bevezetését is lényegesen leegyszerűsíti.
A Samsung Electronics második negyedéves üzemi nyeresége várhatóan 39 százalékkal esik vissza az előző év azonos időszakához képest, főként a mesterséges intelligenciához kapcsolódó memóriachipek elhúzódó szállítási problémái miatt. A Reuters értesülései szerint a világ legnagyobb memóriachip-gyártója az április és június közötti időszakra 6,3 billió won, azaz nagyjából 4,62 milliárd dollár működési eredményt jelenthet be, ami a leggyengébb hat negyedév óta.
A világ legértékesebb technológiai vállalatának, az Nvidiának a vezére, Jensen Huang szerint Kína megelőzi az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia versenyében. A Financial Times rendezvényén
A világ legnagyobb autópiacán zajló verseny már régen nem a lóerőkről szól, hanem a számítási teljesítményről. A Volkswagen most saját mesterséges intelligenciát vezérlő chip fejlesztésébe kezd Kínában, hogy újra talpra állítsa ottani eladásait – és visszaszerezze elvesztett piaci részesedését.
A mesterséges intelligencia világa újabb történelmi fordulóponthoz érkezett: az OpenAI és az AMD stratégiai megállapodást kötött, amelynek értelmében Sam Altman cége akár 10 százalékos részesedést is szerezhet az AMD-ben. A bejelentésre reagálva az AMD részvényei 35 százalékot ugrottak hétfőn a tőzsdén.
A mesterséges intelligencia adatközpontjai olyan ütemben kebelezik be a világ memória- és adattároló kapacitását, hogy szakértők már egy egész évtizedre elhúzódó árrobbanásról beszélnek. A korábban olcsó SSD-k, DRAM-ok és HDD-k ára meredeken emelkedik, ahogy a kereslet és a gyártási korlátok soha nem látott mértékben feszülnek egymásnak.
Az Intel korai fázisú tárgyalásokat folytat az AMD-vel arról, hogy a rivális chiptervező vállalat az ő gyáraiban készíttesse egyes termékeit. Ha megállapodás születik, az hatalmas lökést jelenthetne a hosszú ideje küszködő Intelnek – és egyben új fejezetet nyithatna a félvezetőipar egyik legérdekesebb rivalizálásában.
Az Nvidia újabb negyedévben döntött rekordot, ám a számok mögött most egészen szűk körű vevői koncentráció rajzolódik ki. A chipgyártó az amerikai tőzsdefelügyeletnek benyújtott jelentése
Az Egyesült Államok kormánya 10 százalékos részesedést szerzett az Intelben, ezzel Donald Trump újabb lépést tett a magánszektor feletti állami kontroll erősítése felé. A tranzakció értéke 8,9 milliárd dollár, amelyért az kormány 433,3 millió részvényt vásárolt, darabonként 20,47 dolláros áron – ez jóval a piaci ár alatt van. Az üzlettel az állam az Intel részvényeinek tizedét birtokolja, miközben további 5 százalékra szóló opciót is kapott arra az esetre, ha a vállalat elveszítené többségi tulajdonát saját foundry üzletágában.
Az Intel újabb tőkeinjekcióhoz jut: a japán SoftBank hétfőn bejelentette, hogy 2 milliárd dollár értékben vásárol részvényeket a chipgyártótól, ezzel mintegy 2 százalékos részesedést szerezve a vállalatban. A befektetés egyértelmű bizalmi szavazat a nehéz helyzetben lévő Intel számára, amely az elmúlt évben elvesztette értékének 60 százalékát, miután képtelen volt érdemi pozíciót szerezni a mesterséges intelligencia chipjeinek piacán, ahol ma egyértelműen az Nvidia uralkodik.
Az IBM újgenerációs adatközponti chipjei és szerverei nem a szenzációra hajtanak, hanem az üzleti realitásra. A Power11 névre keresztelt processzorcsalád 2025. július 25-étől válik elérhetővé, és a gyártó ígérete szerint nemcsak energiahatékonyabb lesz a konkurens Intel és AMD megoldásoknál, de az MI-alapú üzleti folyamatok bevezetését is lényegesen leegyszerűsíti.
A Samsung Electronics második negyedéves üzemi nyeresége várhatóan 39 százalékkal esik vissza az előző év azonos időszakához képest, főként a mesterséges intelligenciához kapcsolódó memóriachipek elhúzódó szállítási problémái miatt. A Reuters értesülései szerint a világ legnagyobb memóriachip-gyártója az április és június közötti időszakra 6,3 billió won, azaz nagyjából 4,62 milliárd dollár működési eredményt jelenthet be, ami a leggyengébb hat negyedév óta.
