Az elmúlt időszakban Kína egyre intenzívebb erőfeszítéseket tett arra, hogy a világ vezető technológiai vállalatainak szakembereit magához csábítsa, ami a nyugat komoly aggodalmát vált ki. A Huawei például állítólag háromszoros fizetést ajánlott fel németországi Zeiss SMT kulcsfontosságú munkatársainak, akik a világ legfejlettebb félvezetőihez szükséges alkatrészeken dolgoznak. A német hírszerző szervek nyomozást indítottak, mivel a toborzás lehetőséget teremthet arra, hogy Kína hozzáférjen olyan kifinomult szellemi tulajdonhoz, amely technológiai előnyhöz juttathatja az országot.
A technológiai szektorban zajló munkaerő-toborzás a Kína és a nyugat közötti versengés egyik frontja lett. Ahogy a nyugati kormányok egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a kritikus technológiák Kínába történő exportjával kapcsolatban, a kínai vállalatok más stratégiákhoz folyamodnak: megpróbálják elcsábítani a legtehetségesebb mérnököket és kutatókat.
A kínai cégek számos technológiai központra összpontosítanak, köztük Tajvanra, Európa egyes részeire és a Szilícium-völgyre. A hatóságok szerint egyesek elfedik kínai származásukat azzal, hogy helyi vállalkozásokat alapítanak, amelyek alkalmazottakat vesznek fel, hogy elkerüljék a helyi tisztviselők figyelmét.
Különösen érzékeny területek, mint például a mesterséges intelligencia és a fejlett félvezetők gyártása, állnak a középpontban. Az olyan vállalatok, mint a holland ASML vagy a német Zeiss SMT, kulcsszerepet játszanak a legmodernebb chipgyártási technológiákban. Ezek a cégek évtizedek alatt tökéletesítették az EUV (extrém ultraibolya) litográfiai gépeket, amelyek nélkülözhetetlenek a legkisebb (az emberi hajszál 1/10 000-énél kisebb) és legösszetettebb chipstruktúrák előállításához.
Toborzási stratégiák és kormányzati válaszok
Kína nem csupán közvetlenül, hanem közvetett módon, például helyi vállalatokon vagy regionális közvetítőkön keresztül próbálja megszerezni a szükséges munkaerőt. Az ilyen tevékenységekre adott válasz azonban régiónként eltérő.
- Tajvan: az ország szigorú szabályokat vezetett be a kritikus technológia átadásának megakadályozására. 2022-ben például törvényeket hoztak, amelyek akár 12 év börtönbüntetést is kiszabhatnak azokra, akik szellemi tulajdont adnak át külföldre.
- Dél-Korea: a hatóságok szigorították a szankciókat, különösen az érzékeny technológiák Kínába történő átadásával kapcsolatban.
- Európa és az Egyesült Államok: bár kevésbé szigorúak a szabályozások, az európai és amerikai hírszerző szervek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kínai cégek munkaerő-toborzási stratégiáira.
Szellemi tulajdon védelme a globális versenyben
A szellemi tulajdon lopásának esetei szintén aggodalmat keltenek. Az Egyesült Államokban például több vállalat számolt be arról, hogy volt alkalmazottaik Kínába távoztak, és titkos üzleti információkat vittek magukkal.
Európában a németországi Trumpf és Zeiss SMT elleni toborzási kísérletek kerültek a figyelem középpontjába.
A Zeiss SMT speciális tükrei alkotják az ASML bonyolult, néha busz méretű EUV-rendszereinek központi elemét. A Zeiss technológiái olyan fejlettnek számítanak, hogy a vállalat központja a legtöbb látogató számára tiltott terület. A promóciós anyagaiban szereplő képeket gondosan szerkesztik, hogy ne áruljanak el üzleti titkokat. Amikor a Zeiss alkalmazottai tavaly ősszel jelezték a Huawei kísérleteit, a helyzetet ismerő személyek szerint megosztották a toborzók profilját a vezetőikkel. Bár egyetlen alkalmazott sem távozott, a Zeiss SMT anyavállalatának vezető lobbistája felvetette az ügyet kormányzati tisztviselőknek, ami kiváltotta a német hírszerzés vizsgálatát.
Később kiderült, hogy a Huawei a német Trumpfot is célba vette: lézererősítője koncentrált fényforrást hoz létre a chipek részleteinek előállításához, amelyek közül néhány a homokszemcsék méretének töredéke.
A Kína és a nyugat közötti technológiai versengés várhatóan tovább éleződik. Miközben a nyugati kormányok új szabályozásokat és korlátozásokat mérlegelnek, a kínai vállalatok valószínűleg tovább fokozzák erőfeszítéseiket, hogy megszerezzék a szükséges tudást és munkaerőt. A kérdés, hogy milyen hatékonyan tudják a nyugati országok megvédeni szellemi tulajdonukat és technológiai előnyüket, alapvetően meghatározhatja a jövőbeli globális hatalmi egyensúlyt.
(forrás)
