Nem kell félni az egyedi alkalmazásfejlesztéstől, mert nem csak úgy működhet, ahogy azt a régmúlt időszakokban az ügyfelek megszokták. Érdemes ezt átgondolnunk, változtak ugyanis az elvárások, a környezeti tényezők és az elérhető megoldások is.
◼︎ Másképp is lehet fejleszteni
A számítógépek hőskorában csak egyedi fejlesztésű szoftverek léteztek. Utána megjelentek a kész, de testre szabható, illetve a dobozos szoftverek is, a felhő elterjedése pedig még inkább a költséghatékony(nak gondolt) szabványos megoldások felé terelte a felhasználókat. Most viszont újra olyan szakaszba értünk, ahol nő az igény az egyedi fejlesztésű szoftverekre, mert bizonyos körülmények között reális és gazdaságos alternatívát kínálnak a kész rendszerek testreszabásával szemben – állítja Schramm Károly, a Mikrum üzletfejlesztési vezetője.
A csoda elmaradt
Ennek egyik oka érdekes módon a mindent átható digitalizáció. Rendkívül sokrétűek az ügyféligények és nagyon változatos környezetekbe kell beilleszteni a különféle szoftvereket, ami többek közt számtalan rendszerintegrációs feladatot teremt. A kész vállalati szoftverek ugyan rendelkeznek előre megírt csatlakozókkal, de ezek inkább a sztenderd rendszerekhez készültek – amikor egy vállalatnál régi és/vagy egyedi fejlesztésű rendszerek is működnek, azok összekapcsolása már komoly feladatot jelent. A heterogén környezetek jelentette integrációs nehézségek is az egyedi fejlesztések felé billentethetik a mérleg nyelvét.
| Nem lövünk ágyúval verébre
Az egyedi fejlesztésű szoftverek természetesen nem valók mindenkinek és mindenhova – emeli ki Schramm Károly. Magyarországon inkább a közepes méretű (évi 1-3 milliárd forint árbevételű) cégek jelentik az alsó határt, azalatt nehezen indokolhatók az egyedi fejlesztések. De a nagyobb cégek esetében sem érdemes mindent így készíteni, ahogyan könyvelő- vagy levelezőrendszert senki nem fog magának fejleszteni, mert nem biztosítana semmilyen versenyelőnyt a kész és/vagy felhős megoldásokkal szemben. A felhő és az egyedi fejlesztés nem kizárja, hanem kiegészíti egymást a nagyvállalati környezetben. |
Egyre többször ütközünk a low-code/no-code megoldások korlátaiba is. Ezek a megoldások azt ígérték, hogy nagyrészt fejlesztői tudás nélkül készíthetők teljes rendszerek. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy ezek is kész platformok, amelyeket meg kell vásárolni, meg kell tanulni a használatukat, és ki kell tapasztalni a korlátaikat, már nem annyira kedvező az összkép. Bizonyos egyszerűbb feladatokra jól alkalmazhatók, de a hangsúly az „egyszerűbb”-ön van.
Ötvözve az előnyöket
Vagyis maradna az egyedi fejlesztés, de a régi beidegződések miatt ezekhez még mindig kötődnek olyan hiedelmek, hogy drágák, hosszadalmasak és bizonytalan kimenetelűek. Ezt a képet kívánja formálnia Mikrum Berries egyedi alkalmazásfejlesztési platform.
A platform kitágítja azt a teret, ahol megéri az egyedi fejlesztést választani. A low code eszközökhöz hasonlóan készen tálal bizonyos komponenseket (authorizáció, menürendszer, workflow motor, hibakezelés, egyebek), miközben teljes fejlesztési szabadságot biztosít. „Három fontos előnye van ennek a megközelítésnek. Először is megmarad az egyedi igények kielégítésének teljes rugalmassága; másodszor az ügyfél rendelkezik a program forráskódjával és nincs követési díj sem; harmadszor pedig az eszköztár és módszertan által biztosított gyors iterációk által csökken a fejlesztés kockázata”, sorolja a legfőbb jellemzőket Schramm Károly.
Természetesen ebben az esetben (is) elengedhetetlen a fejlesztési projektek alapos előkészítése. Ennek kulcseleme az ügyféligények minél pontosabb megértése és a gyakori interakció a későbbi felhasználókkal. Ha ez elmarad, nem csak az egyedi fejlesztések, hanem bármilyen informatikai projekt kudarcra van ítélve.
