Ki lesz az adatgazda?

Bagi Tamás, Nextent; Jagrik Balázs, Bi-Tech Informaika; Kárai Anita, HumanField; Kókai Péter, DAMA; Sztípity Róbert, BioTech USA; Veress Zoltán, Yettel
Az adattal való munka, különösen az adatmenedzsment és az adatminőség biztosítása kulcsfontossága az adatalapú működést megvalósítani kívánó vállalatok számára. Nagy kérdés azonban, hogy a szervezeten belül ki lesz felelős az adatokért és ki fogja össze az ő munkájukat?


◼︎ ITBUSINESS Data & Technology

Ki fogja össze a vállalat adatokkal kapcsolatos tevékenységét, hol helyezkedjen el a hierarchiában és milyen felhatalmazással bírjon – egyebek mellett ezekre a kérdésekre is kereste a választ a konferencia második panelbeszélgetése.

Honnan lesz csapat?

A BioTechUSA KFt. három éve kezdte el építeni saját BI és adat csapatát, amely mára öt főből áll, mesélte Sztípity Róbert, a csapat vezetője. A kollégák megtalálása hosszadalmas folyamat volt, legtöbbjüket az ismeretségi körben találták meg. A vállalat házon belüli képzéseket is szervez, hogy kollégáik a saját szakterületükön fejlesszék adatkezelési ismereteiket. Hosszú távon abban hisznek, hogy belső tehetségek fejlesztésével és előléptetésével építik fel a csapatot, mivel ez jobban működik, mint drágán a piacról toborozni.

Az adatmenedzsment nem új terület a Yettelnél, már komoly adatinfrastruktúrával rendelkeznek, említette Veress Zoltán, Core IT osztályvezető. A vállalat nem a „feketeöves” szakemberek felvételére törekszik, mert nehéz megtalálni és megfizetni őket, ráadásul a tapasztalatok szerint a szenior szakemberek gyakran csalódnak, ha a valóság nem felel meg az elvárásaiknak. A Yettel számára ezért a házon belüli építkezés és a meglévő kollégák előléptetése a preferált út.

A Nextent Informatics arra törekszik, hogy a munkatársaik az adatok kezelésében, dokumentumok készítésében és oktatásban is jártasak legyenek, emelte ki Bagi Tamás üzletfejlesztési vezető. Fontos, hogy vizuális készségeik is megfelelőek legyenek, hogy beszédes és jól összeállított riportokat készítsenek, de emellett az is lényeges, hogy jól kommunikáljanak az ügyfelekkel is – tette hozzá.

Ki lesz a CDO?

Összvállalati szinten a Chief Data Officer, a CDO feladata az adatvagyon kezelése, a data governance és az adatmenedzsment összefogása. Ugyanakkor bár a nagyvállalatoknál, például a bankszektorban, már vannak CDO-k, sok esetben ez a szerep még nem alakult ki.

Adatszakember inkább házon belülről

Kárai Anita szerint az elmúlt másfél év során jelentős változások történtek az IT szektor munkaerő-piacán. Jelenleg kevés vállalat keres junior kollégákat, ehelyett inkább a közép- és szenior szintű pozíciókra van folyamatos kereslet. Ennek két fő oka van: egyrészt, ha egy kulcspozíció megüresedik, azt gyorsan be kell tölteni, másrészt a termelés nem állhat meg, és a szenior kollégákat nem akarják az új munkatársak mentorálásával terhelni. Ez a tendencia várhatóan 2024-ben is folytatódik.

Ami az adattal foglalkozó kollégák helyzetét illeti, a multinacionális cégek körülbelül 6-7 éve kezdték el kiépíteni adatmenedzsment csapataikat, és ezt mostanra nagyrészt be is fejezték. A kkv szektorban azonban sok esetben még csak most kezdik felismerni az adatmenedzsment fontosságát. A nehézség nem az óriási szakemberigényből fakad, hanem abból, hogy a meglévő szakemberek kevesen vannak, és nehéz őket kimozdítani jelenlegi pozícióikból.

Nagyon kevés szervezetnél van akkora „adatos” csapat, hogy szükség legyen egy dedikált vezetőre ezen a területen, mondta a panelbeszélgetésben Kárai Anita, a HumanField üzletfejlesztési igazgatója. Ahol van is CDO, erre a pozícióra ritkán keresik külső szakembert: általában házon belülről választják ki a vezetőt, mivel fontos, hogy ismerje az adott technológiát és a vállalati kultúrát, valamint a kollégák munkamódszereit.

A DAMA egyesületben 12 hazai szakember részvételéve működik a CDO Fórum, emelti Kókai Péter, a szervezet operatív működésért felelős alelnöke. Jellemző, hogy a tagok közül csak ketten viselik a CDO titulust. A szervezeti struktúrában elfoglalt helyük is vegyes: van, ahol a digitális divízió vagy az IT részleg alatt dolgoznak, mások a pénzügyi vezető alá tartoznak, vagy közvetlenül a vezérigazgatónak jelentenek.

Az adatmenedzsmentért felelős vezető dolga sokszor nem könnyű, mert nem egyértelmű, honnan származnak az adatok és ki a felelős értük. Ezen segíthetnek azok a data governance és adatkatalógus megoldások, amelyeket a Bi-Tech Informatika Kft. fejleszt, mondta Jagrik Balázs, a vállalat operációs vezetője a panelben. Ezek a rendszerek segíthetnek az adatok forrásának azonosításában és kezelésében.

A panelbeszélgetés minden résztvevője hangsúlyozta, hogy a CDO szerepének sikeréhez erős felsővezetői támogatás szükséges. Bármi legyen is a titulusa, az adatmenedzsmentért felelős vezetőnek megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy az üzleti területeken is átvigye a céges akaratot. Azokban a szektorokban, ahol a szabályozók vagy az üzleti igények előírják a data governance-t, a CDO-k felhatalmazása általában erősebb. Ugyanakkor más területeken, például a középvállalatoknál, gyakran még ki kell taposniuk az utat a megfelelő hatalom megszerzéséhez.

Adatminőség és MI

A kiváló minőségű adatok, valamint az etikus MI együtt robbanásszerűen növeli a vállalatok sikerét a generatív MI korszakában – hangsúlyozta előadásában Pikéthy Árpád, az IBM ügyvezető igazgatója. Az MI bevezetésének egyik paradoxona, hogy miközben a technológiai innováció felforgató hatással bír, a felelősségteljes működésnek is együtt kell járnia vele. A vállalatvezetőknek ezért biztosítaniuk kell, hogy az MI átláthatóan és etikus módon működjön.

56 1 Data ossz
Pikéthy Árpád, IBM; Kozák Tamás, Hitachi Vantara; Hargitai Zsolt, TesterLab

Pikéthy Árpád rámutatott, hogy a jó minőségű adatokkal működő MI gyorsan reagál a változó ügyféligényekre, növelve a vállalatok esélyét a növekedésre – a marketingben a generatív MI segíti a vásárlói viselkedés felismerését, míg a pénzügyben a pontos előrejelzések felgyorsítják a döntéshozatali folyamatokat.

Hargitai Zsolt, a TesterLab szakmai vezetője azt vizsgálta előadásában, hogy milyen szerepet tölthet be az MI a szoftvertesztelésben. Kiemelte, hogy a hagyományos tesztelési módszerek egyre kevésbé tudnak lépést tartani a szoftverek növekvő komplexitásával és méretével, ezért az MI-vezérelt eszközök nagy segítséget nyújtanak. Az MI ugyanis képes automatizálni a teszteseteket, prioritást adni a legfontosabbaknak, valamint csökkenteni a manuális karbantartás szükségességét. Segíthet az MI a tesztlefedettség növelésében, minimalizálhatja az emberi hibákat és gyorsabban alkalmazkodik az új technológiákhoz. Bár az MI-vezérelt tesztelés még fejlesztés alatt áll, ígéretes megoldásokat kínál a szoftverek minőségének javítására, zárta előadását Hargitai Zsolt.

Nagyobb vállalatok és szervezetek esetében gondot jelenthet a tárolási rendszerek töredezettsége és a nagy mennyiségű adat kezelése. A Hitachi Vantara megoldásai, mint például a Virtual Storage Platform (VSP) és a Hitachi Content Platform (HCP), sikeresen segítenek ezen kihívások megoldásában, mondta Kozák Tamás, a vállalat értékesítési menedzsere. A Hitachi hardverek kiemelkednek a piac többi szereplője közül a világ leggyorsabb NVMe tárolórendszerével, 99,999999%-os rendelkezésre állásával és nagyfokú skálázhatóságával, amelyek a modern vállalati igényekhez igazodnak, tette hozzá Kozák Tamás.

A  panelbeszélgetés videofelvételét itt tekinthetik meg.

További tartalmak

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.
Scroll to Top