A korlátlan mobilitás, az új generációs felhasználói élmény, a közösségi média szerepének erősödése, a felhőszolgáltatások és az egyéb rugalmasan telepíthető újszerű technológiák lesznek leginkább hatással a jelenlegi hagyományos vállalati kommunikációs megoldásokra.
A vállalati kommunikációban zajló paradigmaváltás hatására gyökeresen megváltozik, hogy hol, mikor és milyen módon lépünk kapcsolatba kollégáinkkal, ügyfeleinkkel, partnereinkkel. A régóta üzemelő kommunikációs rendszerek elérték határaikat, és képtelenek megfelelni a vállalatok és alkalmazottak mobilitás és rugalmasság iránti elvárásainak. Már régen vége van ugyanis annak a korszaknak, amikor „röghöz kötötten”, egész nap egy irodában kuksolva kellett dolgozni, hiszen az internet, s olyan technológiai megoldások révén, mint például a cloud computing, a munkavállalók úgynevezett mobilirodákból is tökéletesen el tudják végezni a feladatukat. Vagy a vállalatok tudják elvégeztetni egyébként nem állandó munkatársakkal az éppen aktuális feladatokat.
Akár az állandósult, távolból történő munkavégzést is lehetővé tenné az információs társadalom technológiai miliője, a munkaadók nagy része azonban ezt nem nézné jó szemmel. Ahogy például azt sem, hogy az alkalmazottak valamiféle „bring your own device” (byod) formában használják saját kütyüiket az irodákban, vélt vagy valós sebezhetőségeknek téve így ki munkáltatójuk adatvagyonát.
Világosan látszik viszont, hogy a paradigmaváltással érkező folyamatokat, melyek a vállalatok és munkavállalóik mindennapi rutinjaiban végbemennek, csak feltartóztatni lehet, visszatartani semmiképp. Egész egyszerűen már nem működnek, de legalábbis kezdik elveszteni stabilitásukat a korábban bevált modellek. Piaci elemzők szerint ezeket a folyamatokat egyértelműen a nemrég lezajlott – egyes jelek szerint még mindig zajló – gazdasági válság mozdította előre vagy hívta életre, nagy részüket kifejezetten a már-már kényszeredetté vált költségoptimalizálós hozzáállás jegyében.
Tipikusan atipikus
A KSH adatai szerint a válság hatására nőtt a részmunkaidő, a határozott idejű szerződés és a távmunka szerepe Magyarországon. A szélessávú mobilinternetnek és az egyre gyorsabb, biztonságosabb és olcsóbb mobileszközöknek – mint az okostelefonok, táblagépek, noteszgépek – köszönhetően közel irodai, „asztali” hatékonysággal végezhető a munka szinte bárhonnan – technikai szempontból.
Technikai akadálya nincs a távmunka minél szélesebb körben való elterjedésének sem, sokkal inkább társadalmi és kulturális korlátai vannak ennek Magyarországon. A messziről, különösképpen az otthonról végzett munka egyik legnagyobb hátráltató tényezője, hogy számos cégvezető úgy gondolja, nagyobb mértékben ellenőrizheti a munkavállalók teljesítményét az iroda falain belül, ráadásul megfelelő infrastruktúra hiányában nem bízik a távmunkában dolgozó alkalmazott hatékonyságában.
|
Vélemény |
|---|
|
Jól látszik, hogy az említett munkaerő-piaci trendek és folyamatok leginkább hozzáállásbeli problémákon múlnak. Gyakran még mindig nehezen viseli el egy cég az alkalmazott távollétét, s csak igen kevesen nézik jó szemmel, hogy alkalmazottaik mindenféle mobilkütyükkel veszélyeztetik a munkahelyi hálózatot. |
Magyarországon a távmunka mindössze a foglalkoztatottak néhány százalékát érinti – de ez az atipikus foglalkoztatási forma egyébként is inkább a feltörekvő országokra jellemző. Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke szerint ez azért van – a már említett hátráltató tényezők mellett –, mert eleve nehéz olyan munkaadót találni, amelyik a távmunkások számára folyamatosan biztosítja a munkákat.
Nem véletlen, hogy az utóbbi néhány évben elkezdtek megjelenni a távmunkának különböző, amolyan specializált aspektusai, amelyek rövid távon ugyan, de sokkal hatékonyabbnak tűnnek a klasszikus távmunkánál. Ilyen például a crowdsourcing, amelynek egyes elemzőcégek nagy jövőt jósolnak. A crowdsourcing lényege, hogy sok független, munkalehetőséget kereső, adott feladattípusokban képzett munkavállalót tud egyszerre mozgósítani egy-egy feladatra, amelyet annak feldarabolása és rendszerbe szervezése azért megelőz. A távmunkát magába foglaló és azt továbbfejlesztő kiszervezési forma komoly áttörés előtt áll, mert folyamatosan nő a képzett, akár több diplomával rendelkező, otthonról végezhető munkalehetőséget keresők száma. (A munkavállaló számára a crowdsourcing előnye a függetlenség és rugalmasság, óriási hátránya viszont, hogy a javadalmazás olyan licit folyamán alakul ki, amelyben esetleg más földrészen levő munkavállalók is részt vesznek. Ami viszont a munkaadónak nagyon jó. – a szerk.)
Lassan jöhet a byod is
A táblagépek és okostelefonok gyors és globális terjedése erős lökést adott annak a trendnek, amely eddig inkább csak az Egyesült Államokban hódított: a saját mobileszköz céges használatának. Megoldható, hogy a dolgozó saját gépét vigye be a céghez – ám ez esetben még jobban kell szabályozni a használatot, mint egyébként.
A byod ugyanis nem azt jelenti, hogy onnantól kezdve mindenkinek mindent szabad. Ha nem akarjuk villámgyorsan teljes káosszá zülleszteni a vállalati informatikát, bizonyos szabályrendszert előre ki kell dolgozni. Az informatikai vezetők számára a legnagyobb kihívás jelenleg tehát az, hogy egyensúlyt teremtsenek a biztonsági és támogatási követelmények, illetve a byod nyújtotta költség- és hatékonysági előnyök és biztonsági hátrányok között.
A 21. századi felhasználók ugyanis elkerülhetetlenül használni fogják a saját mobileszközeiket munkavégzésre, szoftvereket töltenek le, amelyekről úgy gondolják, szükséges a munkájukhoz, és úgy fogják gondolni, biztonságosan jártak el. Erre az it-vezetőknek fel kell készülni és hatékony válaszokat kell találniuk. Úgy tűnik, a cégek egyre inkább beletörődnek a személyes eszközök vállalati környezetbe áramlásának trendjébe. A B2B International felmérése szerint a cégek 72 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenség a vállalati élet több területét is érinteni fogja. A cégek fele támogatja a trendet, a maradék 50 százalék pedig egyszerűen elkerülhetetlennek érzi a byod-effektus megjelenését.
