A szerverek eldöntött ténynek tekinthető virtualizációja után már a tárolórendszerek, sőt, a hálózati eszközök virtualizációja van soron az adatközpontokban, ahol az energiatakarékosság is egyre lényegesebb.
Bármilyen trendek is alakítják az informatika jövőjét, azok ilyen vagy olyan módon az adatközpontokat és az azokban működő berendezéseket is érintik. A virtualizáció csökkenti a fizikai szerverek számát, miközben újfajta felügyeleti és adatkezelési problémákat vet fel; a mobileszközök és a web alapú alkalmazások, szolgáltatások új követelményeket támasztanak a szerverekkel szemben; a big data pedig az adattárolásban és -elemzésben jelent új kihívásokat.
A felhőtechnológiák sem szüntetik meg a szerverekkel kapcsolatos feladatokat, legfeljebb a vállalati adatközpontokból átteszik azokat a szolgáltatói adatközpontokba.
Virtualizált hálózatok
A technológiailag fejlett cégek esetében az adatközponti szervervirtualizáció többnyire már befejezett tény, vagy legalábbis előrehaladott állapotban van. Manapság már a tárolók virtualizációja kerül sorra, és a szervereknél elért sikerek alapján nem nehéz ennek hasznáról meggyőzni a döntéshozókat.
A piackutatók előrejelzései szerint a következő időszak a hálózatok, hálózati eszközök virtualizációjáról fog szólni. Az IDC úgy véli, hogy 2013 lesz az év, amikor a szoftverdefiniált hálózatok marketingszövegből valósággá válnak. Jövőre az élenjáró nagyvállalatok és felhőszolgáltatók ténylegesen üzembe állítják az első olyan hálózatokat, ahol a különféle funkciókat nem erre a célra készített hardverek, hanem általános célú hardvereken futó szoftverek látják el.
Miközben a szoftverdefiniált hálózatok 2012-ben még csak kimutathatatlan részesedéssel bírtak az adatközponti Ethernet-kapcsolók piacán, addig 2016-ra már a piac több mint egyharmadát fogják uralni, állítja az IDC. A komoly piaci lehetőségeket látva a hagyományos hálózati eszközökben érdekelt cégek, a Ciscótól a Juniperen át a HP-ig, lázas bevásárlásba kezdenek az újfajta technológiák és az azokat fejlesztő cégek körében, mondja a piackutató cég.
Gőzerővel folytatódik az „egybeépített” rendszerek térhódítása is. Ezek a rendszerek egyetlen megoldásban ötvözik a szervert, tárolórendszert, a hálózati elemeket, valamint a mindezek menedzseléséhez szükséges szoftvereket. Előnyük a gyorsabb rendszerbe állítás lehetősége, és még olcsóbbak is lehetnek, mint az alkotóelemek külön-külön, különösen, hogy nem kell az integrációval bajlódni. Az ilyen megoldások jövőre fognak először nagyobb számban munkába állni, és az IDC előrejelzése szerint 2016-ra a vállalati felhőmegoldások több mint egyharmadát egybeépített rendszerek fogják futtatni.
|
Itthon is |
|---|
|
Már a magyar nagyvállalati kört is meghódította a szervervirtualizáció. Találunk példát teljes és részleges adatközponti virtualizációra, egyszeri átállásra, illetve elhúzódó, fokozatos bevezetésre egyaránt. Ahogy a kedvező tapasztalatok, illetve a szakértelem gyűlik, úgy várható, hogy újabb – és kisebb – cégek is belevágjanak a virtualizálásba. További hajtóerő lehet az elhúzódó válság, amely szükségessé teszi az erőforrások maximális kihasználását. |
Koncentrálódó piac
A szerverek piacán amúgy is furcsa jelenségnek lehetünk majd szemtanúi. A felhőből elérhető infrastruktúra-szolgáltatások miatt egyre többen vesznek majd igénybe szolgáltatásként kínált szervereket. Számuk olyan ütemben nő, hogy néhány éven belül az Amazon – mint a felhőinfrastruktúrák első számú szolgáltatója – a három legnagyobb szerverszállító közé fog tartozni. Az IDC számításai szerint 2016-ra az Egyesült Államokban a csúcskategóriás adatközponti alapterület egynegyede felhőszolgáltatók adatközpontjaiban lesz található.
Vagyis a hagyományos gyártóknak számolniuk kell azzal, hogy az Amazon és a hozzá hasonló szolgáltatók egyszerre lesznek komoly vetélytársaik, illetve stratégiai fontosságú partnereik. Ha meg akarnak felelni az új igényeknek, a gyártóknak igen gyorsan kell igen jó termékekkel előállniuk, és bedolgozniuk magukat a nagy szolgáltatókhoz.
A Google, az Amazon vagy a Facebook ugyanis nem a „nagy nevektől” vásárolja ezerszámra újabb és újabb gépeit; ennek a fontos piacnak elég nagy részét olyan gyártók uralják, mint a Quanta, a Supermicro vagy a Wistron.
Hasonlóképpen látja a helyzetet egy másik nagy piackutató, a Gartner is. A felhő-adatközpontok már most is 11 százalékát teszik ki a teljes szervereladásoknak, és továbbra is komoly növekedés várható ezen a téren. 2015-re ezekbe a nagy adatközpontokba megy az eladott x86-os szerverek 17 százaléka. A felhőközpontok piaca azonban különleges igényeket is jelent. Nincs sok vevő, ám azok nagyok, viszont a kereslet nem állandó, erős ingadozás mutatkozhat benne attól függően, hogy a szolgáltató éppen mikor bővíti adatközpontjait.
Ezen a nagy, de igen szűk profitrátát kínáló piacon csak az a gyártó lesz sikeres, amelyik képes a szegmens – vagy éppen az adott vásárló – igényei szerint megtervezni, legyártani, üzembe helyezni és támogatni a szervereket.
Kis fogyasztáson
A fizikai szervereket nemcsak virtuális szerverek futtatására fogják használni. Az egyik leggyorsabban növekvő felhasználási módnak (munkaterhelésnek) a virtuális asztali gépek futtatása számít, mondja a Gartner; 2015-re ezek adják az összes virtualizált terhelés egyhatodát. Népszerűségük azzal magyarázható, hogy javítják az üzletmenet-folytonosságot és növelik a működési hatékonyságot.
Új jelenség a rendkívül alacsony fogyasztású (extreme low-energy, ele) szerverek iránti igény megjelenése, amit az energiaárak növekedése és a környezettudatos gondolkodás előtérbe kerülése magyaráz. Ezeket a szervereket jól lehet használni az egységnyi energiafogyasztásra jutó energia növelésére olyan egyszerű feladatoknál, mint a statikus weboldalak megjelenítése, a valós idejű tartalomtovábbítás vagy a nagy adathalmazok elosztott elemzése. Így a hagyományos szerverekre és az azokon futó alkalmazásokra több energia jutna.
