A hazai AEC azaz építészeti, mérnöki és építőipari piacról fájdalmasan hiányoznak a modern BIM-technológia képességei, mivel nincs kidolgozott klasszifikáció, ráadásul egymással ellentétes, és széthúzó érdekek káoszát nyögi a piac. A hazai építőipar konkrétan a legutolsó a szektoriális digitalizációs rangsorban. Digitalizációja jelentős lemaradásban van még a mezőgazdasághoz képest is, amit hagyományosan – de tévesen – ettől a fától a legmesszebb gurult almának gondol a közvélekedés. Vannak szerencsére olyan szereplők, akik a helyzet megváltoztatásán ügyködnek.
A globális AEC-piac egyik vezető szoftverfejlesztője, a Graphisoft, sajtótájékoztatón számolt be az egységes piaci klasszifikáció kialakításának előnyeiről – ami Magyarországról egyelőre hiányzik. Szerencsére azért legalább magyar BIM-szabályok már léteznek, a cég pedig bemutatta a megfelelést támogató megoldásait, köztük a Solibri OTÉK szabálykészletet, az ArchiCAD BIM sablonfájlt, és BIM-alapú költségvetés metodikáját. Szó volt az MI alkalmazásával kapcsolatos stratégiájukról is, és beszámoltak az MI-implementációk hazai és nemzetközi fogadtatásáról is.
A BIM szabályozásra várva
Reicher Péter, a Graphisoft országigazgatója elmondta, hogy a magyar AEC-piac az állami BIM-szabályozásra vár, hogy ezáltal felgyorsuljon a digitalizáció. A vállalat a nemzetközi piacon megjelenő országspecifikus BIM-klasszifikációkat beépíti a szoftvereibe, és az ArchiCAD-ben elérhető ilyen lokális szabályozók száma már megközelíti az ötvenet. Magyarországon is figyelik a szabályozási változásokat, amelyek lekövetésével a Solibri programjukhoz megjelent az OTÉK alap szabálykészlet, amely a már teljes mértékben BIM-szemléletű tervvizsgálaton alapul.
Sajnos a hazai helyzet jellemzője, hogy történetileg szemlélve sem létezett soha egységes szabályozás, ezért az építőipar digitalizálásához nélkülözhetetlen előírásokat most jobbára az államtól várják a vállalatok. A legfontosabb, hiányzó láncszemek egyike a BIM-klasszifikáció, amely a beruházási költségbecslés alapjait adhatná, és tegyük hozzá, hogy ennek elkészítése kötelező az állami beruházások pályázatainál az új építési törvény szerint. Mindeközben működnek olyan nemzetközi szakmai szervezetek is, amelyek felvállalták a BIM-folyamatok klasszifikációinak megalkotását.
| Mi az a BIM?
A BIM az épületinformációs modellezés (angolul: building information modeling) , az épületek és más fizikai eszközök fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolását létrehozó és ezek kezelését magában foglaló szoftverrendszer. „A BIM-ben nemcsak geometriát tárolunk le, hanem attribútumadatokat, szak-adatokat, plusz információkat. Egy falelem nem csak egy hasáb, vagy egy sík a modellben, de rögzítjük, hogy vasbetonból van, a megépítésének ideje, a költsége, a szállítója, mind hozzá csatolt adatként szerepel. Egy lámpatest esetében tudható, honnan került bele az égő, meddig van rá garancia, ki a szállító stb. A BIM-ben a különböző szakágak egy modellben dolgoznak, a tervezési szakaszban megosztva egymással a 3D-modellt. Így nem az építési helyszínen derül ki, ha egy szerkezeti elem egy másikkal vagy egy gépészeti elemmel ütközik, hanem már a tervezési fázisban. Az építéshez szükséges időt és a költségeket is tároljuk, így a költségbecslés is pontosabb lehet”, mondta el lapunknak Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Karának oktatója, a BIM-képzések koordinátora és szakfelelőse. |
Hol marad a HUNICLASS?
A különböző profilú vállalatok építő és építészmérnökei elvárják, hogy a szakterületek munkáját és igényeit is figyelembe vevő megoldás szülessen, de egyelőre nem tudható, hogy milyen szemlélet mentén alakul majd ki a magyarországi szabályozás. A BIM-klasszifikáció kapcsán szakmai eseményeken emlegetett kulcsszó a HUNICLASS lehet. Ha figyelembe vesszük, hogy a BIM használati statisztikái szerint egy beruházás során akár 30 százalékos költségmegtakarítás is elérhető 25 százalékkal hatékonyabb kivitelezés mellett, sőt 100 euró költségmegtakarítás is várható négyzetméterenként (!), akkor láthatjuk, hogy miért nem könnyű kifejezetten ráfizetéses projektként aposztrofálni a HUNICLASS megalkotását.
Reicher Péter (a Graphisoft Magyarországért felelős országigazgatója) elmondta: „Természetesen várjuk a hazai BIM-klasszifikáció megszületését, és reméljük, hogy az európai megoldásokhoz hasonlóan sikeres fejlődést eredményez majd. Addig is figyeljük a részszabályok megjelenését, és saját fejlesztéssel támogatjuk felhasználóinkat abban, hogy megfelelhessenek ezeknek, mint például az OTÉK BIM-alapú szabálykészlettel ellenőrizhető előírásai. Emellett a tervezők munkáját támogató magyar BIM sablonfájlunkat kiegészítettük az új építési törvény BIM-elvárásainak megfelelést biztosító szempontjainak listájával is.”
Az új építési törvény mindenesetre az állami beruházásoknál előírja a BIM költségbecslés elkészítését, amihez azonban szükség lesz a BIM-klasszifikációra, valamint egy központi beruházási tárhely adatbázisára, amelyre a beruházási költségterv-adatok feltölthetők, ott elérhetők, illetve kutathatók az új beruházástervezési költségkalkulációk számára. Ennek létrehozásához és üzemeltetéséhez komoly központi akarat és költségvetés is szükséges lehet, igaz, az előnyei is számosak lennének.
Érdekvezérelt széthúzás
Az erről diskurzust folytató szakmai fórumokon ma az tapasztalható, hogy a töredezett piacon a szereplők egyéni elvárásai, szempontjai nem állnak elég közel egymáshoz a konszenzushoz. A kivitelezők például a munkanem szerinti csoportosítás alapján szeretnék a költségvetéshez szükséges adatbázist modellezni, míg a tervezők geometriát alkotnak, tehát épületelemek alapján dolgoznak, a műszaki ellenőr pedig az építés sorrendje szerint csoportosítana. A jelentős szemlélet- és elváráskülönbség egyelőre lövészárkokat képez a beruházók, tervezők és kivitelezők szakterületei között, és akkor még a magas- és mélyépítés szereplői közötti metodikai különbségeket nem is említettük.
Mindeközben a világpiacon
A világpiaci gyakorlat szerint – merthogy létezik ilyen is – a BIM-klasszifikáció és költségtervezés is építményelem-alapú, a tervezés gyakorlata és a beruházói attitűd okán. A tervmódosítások átvezethetőségét az elemalapú rendszer megfelelően tudja kezelni. A nemzetközi gyakorlat ráadásul nem csupán egyetlen klasszifikációt alkalmaz, hanem azonos elv alapján felépülő (elemalapú), de a szakterületekre specializált klasszifikációkat. A költségvetés világszintű szabványos rendszerét az ICMS (nemzetközi építési mérési szabvány) képében szintén kidolgozták már a magas és mélyépítésre tipizált 13 klasszifikációval. Hogy egy hasonló egységes, de a különbségeket mégis megfelelő artikulációval megfogalmazó rendszer létrehozása Magyarországon miért haladja meg az érintettek képességeit, miközben óvatos becslésként is közel 40 000 forintos extra megtakarítás képződne minden állami beruházás minden egyes négyzetméterén, azt nehéz megérteni.
Óvatos és halk szavú piaci becslés – nevezhetjük pletykának is – szerint, ha holnap reggel létezne a komplett HUNICLASS, a költségvetési hiány (ami miatt több száz beruházást le kellett állítani) nem létezne.
MI az építőiparban
A mesterséges intelligencia az építőipar számára is izgalmas lehetőség, itt a Graphisoft egy érintett projektjével fluid tervezési workflow létrehozásán dolgozik. A tavaly ősszel megjelent ArchiCAD 27-ben egy kísérleti megoldással a BIM környezetet közvetlenül is összekötötték a Stable Diffusion szöveges parancsokból képeket generáló MI-modellel. Így a tervezőszoftverben elkészült tömegmodellekből az építész az MI-segítségével egy gombnyomással fotórealisztikus opcionális látványterveket állíthat elő, ami a tervezés elején a megrendelővel folytatott korai fázisú tervegyeztetést emeli új szintre.
Pfemeter Ákos, a Graphisoft Nemetschek termékértékesítésért felelős alelnöke elmondta, hogy: a Budapesti Műszaki Egyetemmel, együttműködve azt szeretnék megoldani, hogy egy 3D-s tervezőszoftvert természetes emberi nyelven vagy gesztusokkal lehessen vezérelni. A billentyűzet és az egér helyett így komplex utasításokat használhatnánk az ezt igénylő tervezési feladatokhoz.
De nem csak a BME-n folynak ilyen projektek, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatóival azon dolgoznak közösen, hogy miként lehet egy 3 dimenziós épületmodellt gépi segítséggel, automatikusan az építészeti konvencióknak megfelelő tervdokumentációvá alakítani. Ez szintén összetett feladat, aki ezt először hatékonyan és hiba nélkül megoldja, az olyan nagyságrendű áttörést érhet el a szakmában, mint amilyen a BIM volt a 90-es években. A ‘mikorra’ is van már becslés, ez a paradigmaváltó fejlesztés a következő egy-két évben várható, a széles körű elterjedés pedig az ezt követő 3-5 évben történhet meg.
Az MI-t az építőiparon kívül is viszonylag kevesen kapcsolják össze az AR/VR/XR megjelenítőkkel, de ez csak idő kérdése. A Graphisoft az Apple nemrég debütált Vision Pro kevert valóság szemüvegét vette használatba BIMx alkalmazásuk következő szintre emeléséhez. A BIMx a vállalat amerikai és európai piacon legnépszerűbb prezentációs és koordinációs alkalmazása, ami lehetőséget nyújt a tervezőknek abban, hogy a virtuális térben is ellenőrizzék víziójukat, illetve valósághűen prezentálják azt a megrendelőknek.
(Kép: DALL-E 3 – Justin Viktor)
