Éles verseny folyik a digitalizálásért a globális építőiparban, gyors ütemben alkalmazzák az új technológiákat, az automatizálástól a BIM-en keresztül az analitikai eszközökig. A magyarországi piac ugyanakkor némileg árnyaltabb képet mutat, jó irányba haladunk és zajlanak az implementációs folyamatok, de van még hová fejlődni. A területet jól ismerő szakemberekkel beszélgettünk a hazai helyzetről.
◼︎ BIM=building information modeling, az építőipar digitális ikre
A megfelelő eszközök, hardverek és szoftverek bevezetése örökre megváltoztathatja az építőipari cégeket. Az iparág számos olyan kihívással néz szembe, amelyekre a digitalizáció lehet a megfelelő válasz: tipikus probléma a projektek késései, a munkaerőhiány, a megfelelési előírások, a munkavállalók termelékenysége, vagy az anyagköltségek emelkedése. Ráadásul a digitális átalakulás az építőiparban nem is olyan egyszerű, mint más iparágakban. A projektek összetettek, a kivitelezőket és az alvállalkozókat rövid távon vonják be, ezért nincsenek rászorítva az új eszközök használatának megtanulására. Az építkezések problémás környezetet jelentő építési területeken történnek, ahol nehéz a technológiák alkalmazása.
Kihívás probléma hátán
E kihívások ellenére az építőipar digitalizációja halad előre, a vállalatvezetők digitális építőeszközöket alkalmaznak, és látják a befektetéseik előnyeit. De mik a fő kihívások és akadályok, és miben áll a legnagyobb transzformatív potenciállal rendelkező eszközök lényege? Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Karának oktatója, a BIM-képzések koordinátora és szakfelelőse, az Építményinformatikai mérnöki mesterképzési szak szakfelelőse segített eligazodnunk.
„Ha egy mondatban meg kellene fogalmazni az építőmérnök és az építészmérnök közötti különbséget, akkor egyrészt az építőmérnökök nemcsak házakkal foglalkoznak, hanem egyéb szerkezetekkel, hidakkal, tartószerkezetekkel, vonalas létesítménnyel, úttal, vasúttal, közművel, másrészt egy épületnél nem a forma és a funkció, hanem alapvetően a szerkezeti stabilitás és teherbírás, a szerkezeti állékonyság tartozik hozzájuk”, mondta el Lovas Tamás.
„A 3D-tervezéssel és a BIM bejövetelével egyrészt nemcsak geometriát tárolunk le, hanem attribútumadatokat, tehát a szak-adatokat, plusz információkat. Egy falelem nemcsak egy hasáb, vagy akár egy sík a modellben – attól függően, hogy hogyan reprezentáljuk –, de rögzítjük, hogy vasbetonból van, a megépítésének ideje, a költsége, a szállítója, mind adatként szerepel. Vagy éppen egy lámpatest esetében rögzíthetjük, hogy honnan került bele az égő, meddig van rá garancia, ki a szállító és így tovább”, részletezte.
Arról is beszámolt, hogy a BIM-ben nem csupán tárolják az adatokat, de a különböző szakágak egy modellben dolgoznak, megosztva egymással a tervezési szakaszban a 3D modellt. Így nem az építési helyszínen derül ki, hogy adott szerkezeti elem egy másikkal vagy valamilyen gépészeti elemmel ütközik, hanem már a tervezési fázisban, a „virtuális kivitelezés” során. Nemcsak a technikai paramétereket tárolják, hanem olyan adatokat is, mint az építéshez szükséges idő és a költségek, akkor az első kapavágás előtt elkészülhet az ütemezés, és a költségbecslés is pontosabb lehet.
„Ez már Magyarországon is a valóság, a házak esetén mindenképpen, a vonalas létesítmények esetén pedig még kezdetlegesen”, mondta Lovas Tamás. Egyelőre nem minden szakág tervez BIM-ben, és nem minden változást vezetnek vissza a modellre. Pedig a BIM-ben a modell a létesítménnyel együtt fejlődhet, hiszen nemcsak megtervezik és elkezdik építeni, de utána az építés során mindenféle változtatást is ide vezetnek vissza.
Digitális iker
Tehát a „digital twin” egy épület esetén azt jelenti, hogy a modell kezelői igyekeznek a változásokat minél inkább valós időben lekövetni, gyakorlatilag a létesítménnyel együtt lélegző modellt működtetni. Ha pedig minden ilyen jellegű információ rendelkezésre áll, akkor a modell alkalmassá válhat szimulációkra is. Például, ha tároljuk egy ablak vagy fal hőátadási tényezőjét, akkor energetikai szimulációkban vizsgálhatjuk, hogy különböző klímaviszonyok, fényviszonyok, és fűtésvolumen esetén mennyi az épület hővesztesége. Kiürítési szimulációkat is futtathatunk, ha a nyílászárók áteresztő képessége is szerepel a digitális modellben: kiderülhet, hogy egy terem ajtaján keresztül mennyi idő alatt tudják elhagyni tűz esetén a termet a bent tartózkodók. És ilyen példából még rengeteg van.
Grátzer Szabolcsot, a Market Építő Zrt. tervezési osztályvezetőjét és BIM-managerét, és Florovits Gézát, a vállalat IT-igazgatóját kérdeztük a hazai digitalizációs helyzetről. Grátzer Szabolcs szerint az a baj ezzel, hogy számos fejlesztési igény van, és ezek mellé sok nehézség is párosul, amelyeket persze mindenki szeretne IT-oldalról lekezelni, de gyakran az derül ki, hogy sok a reklám és kevés a valódi teljesítmény a szoftvergyártók részéről.
Az egyik kedvence egy LinkedInen terjedő videó, amely egy kiterjesztettvalóság- (AR-) megoldást mutat be a BIM modellt rávetítve a valóságra. Egy csúszkával állítgatható, hogy milyen távolságban legyen látható az épület metszete, nagyon látványos, és csak egy QR-kódot kell lefotózni hozzá, már abból mindent pozicionál a szoftver. „Ezt nagyjából havi rendszerességgel megkapom, mindig mástól, így konkrétan utánamentem. Kiderült, hogy átverés a dolog, ez így, ilyen formában nem létezik. De mondok mást: kéthavonta ülünk le egy-egy fejlesztővel, aki azt állítja, hogy ő hasonló dolgokat tud csinálni. Mi ilyenkor mindig átadjuk szépen nekik a feladatot, ők pedig elkullognak, és hiába várjuk egy hónap múlva a választ, a dolog sosem sikerül, maga a fejlesztő is eltűnik”, számolt be tapasztalatairól Grátzer Szabolcs.
Magyarországon azok a BIM-fejlesztések valósulnak meg, amelyek a szellemi munkakörben dolgozókat célozzák. Nekik van kapacitásuk megtanulni a szoftverek kezelését. Igazából az a kérdés, hogy ki mennyire érdekelt ebben. A BIM itthon a tervezés és az előkészítés fázisára fókuszál, a BIM-et az üzemeltetési szakaszban hosszabb ideig lehetne kiaknázni, de ezt Magyarországon még senki nem tette meg igazán, vagy nem akar senki erre pénzt költeni. „Marad tehát a tervezés a fő fókusz, ami megint csak a szellemi dolgozókat érinti. Ezért van az, hogy a tervezőszoftverek viszonylag jól állnak, az elemző szoftverek viszonylag jól állnak, a szimuláció viszonylag jól áll. Ezek a fejlesztések működnek könnyebben”, vélekedett a tervezési osztályvezető.
Van is BIM, meg nincs is
Idehaza az ipar-, kereskedelmi, hotel-, és középületek, illetve a nagyobb léptékű lakóházak tervezése viszonylag jól támogatott BIM-menedzsment oldalról, és szépen fejlődik. A családi házas és kisebb épületeknél nincs meg ez a kényszer, hogy legyen precíz a modell, így a szabályozott rendszerek használata is elmarad. Használnak ott is BIM-szoftvereket, csak nem standardizáltan. Ez nem is nevezhető BIM-rendszernek, mert attól, hogy az eszközt használják, a munkafolyamatok még nincsenek BIM-menedzsment folyamatokra fűzve. „Nem vagyunk rendkívüli mértékben lemaradva Nyugat-Európától és az Egyesült Államoktól, de nagyon széles spektrumon mozognak a jelenlegi képességek és a felhasználás is. A projektmenedzsment cégek piacán nagyon kevesen tudják a BIM-et kihasználni, ami nagyon szomorú, a beruházói oldalon pedig már nincs is BIM egyáltalán. A műszaki ellenőr beruházói oldalról tud a BIM-modellel mit kezdeni, de fölötte már senki. Üzemeltetési modell is nagyon ritkán keletkezik, mert nincs rá igény, hiszen amikor ezt meg lehetne rendelni, akkor még nincs is kiválasztva az üzemeltető. A megrendelő ilyenkor még nem tudja megmondani, hogy ki lesz az üzemeltető, ezért nem is tudja bevonni a megbeszélésekbe, ezért nem tudja azt sem meghatározni, hogy mit szeretne”, summázta Grátzer Szabolcs.
„Drónokat, lézerszkennert, hasonló eszközöket használunk, bár még nem feltétlenül a BIM-hez kapcsolódóan. Az építkezés előrehaladásáról folyamatosan készítünk felvételeket, nem kizárólag, de jellemzően minőségellenőrzési, szervezési célokra. Persze tudjuk, hogy mire lehetne még ezen kívül használni ezeket, de jelenleg ebben látjuk a legnagyobb hozzáadott értéket a projektekben. A mesterséges intelligencia területén is keressük azokat a megoldásokat, amelyeket tudnánk implementálni, de ott körülbelül ugyanazt tudom elmondani, mint amit Szabolcs a szállítókról mondott: mindenki szépeket ígér, de mikor megnézzük, hogy mivel jár mindez, és hogyan kellene használni, akkor kiderül rögtön, hogy nem eszik olyan forrón azt a kását”, egészítette ki kollégáját Florovits Géza, a Market Építő Zrt. IT vezetője. Arról is beszámolt, hogy keresik és várják a jó megoldásokat, készülnek is használatba venni olyan eszközöket, amelyeket nagy nemzetközi gyártó vezet be és implementálja a teljes ökoszisztémájába, mert azon látszik, hogy működik. Ez persze „dobozos” történet, arra lehet majd használni, amire a nagyvállalat beépíti a keretrendszerébe.
Lovas Tamás is hasonlóképpen vélekedett, szerinte a hazai építőipari digitalizációs helyzetről szólva először is szét kell választanunk a magas- és a mélyépítést: előbbiben házak szerkezetek, a mélyépítésben pedig vonalas létesítmények, utak, vasutak, közművek vannak. Érdekes átmenet a híd, amely mind a kettőhöz sorolható.
A nagy méretű házak esetében és szerkezetépítésben – például egy nagy lakópark, stadion, irodaház vagy toronyház – a BIM-módszertan a tervezésben már megalapozott Magyarországon is; már közel tíz éve BIM-ben terveznek a nagy cégek. Ezzel a tervezési folyamatba több energiát kell fektetni, ezért az ilyen tervezés drágább, de a kivitelezés minősége feltétlenül nő, és sokkal kevesebb lesz az utómunka, a hiba, kevesebb lesz az ütközés és az ütemezési probléma is, így már rövid távon is megéri a befektetés.
