Tavaly év végén vette át a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) elnöki tisztét Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. Az új elnök legfontosabb feladati közé sorolta a társaság brandjének további hazai és nemzetközi erősítését, a szervezet és a működés megreformálását, miközben folytatni kívánja az eddigi tevékenységeket, köztük a magyar informatikai múlt megőrzését és a digitális írástudás terjesztését.
◼︎ Professzionális társaságot építenek
– Egyetemi rektorként minden bizonnyal rengeteg elfoglaltsága van. Miért érezte fontosnak, hogy emellett még elvállalja az NJSZT elnöki tisztét is?
– Nem a semmiből csöppentem a Társaság élére. 2017-től több mint hét éven keresztül voltam az IEEE Hungary Section elnöke, amely testvérszervezete az NJSZT-nek. Még abban sem én vagyok az első, hogy az egyetemről a Társaság élére kerüljek, hiszen Prof. Dr. Sima Dezső, a Neumann János Informatikai Kar alapító igazgatója 1995 és 2000 között szintén elnöke volt az NJSZT-nek. Ami a személyes indíttatásomat illeti, magam is a villamosmérnöki és informatikai tématerületekkel foglalkozom, régóta tagja vagyok az NJSZT-nek, és részt vettem a Neumann 120 jubileumi emlékév előkészítésében. Az Óbudai Egyetem évek óta együttműködik az NJSZT-vel; rendszeresen támogatja a társaság rendezvényeit és az egyik fő támogatója volt a teljes programsorozatnak is. Így amikor felkértek és jelöltek a pozícióra, örömmel mondtam igent.
– Mit tart a Neumann Társaság legnagyobb értékének és érdemének?
– Az egyik legnagyobb értéke mindenképpen a neve, a brandje. Neumann János világszerte ismert név, talán mondhatjuk, hogy a második legismertebb magyar Puskás Ferenc után. Azzal, hogy egy évtizedek óta sikeresen működő informatikai, számítógép-tudományi társaság az ő nevét viseli, országhatárokon belül és a környező magyarlakta területeken is elismertté teszi. Emellett a Társaság fél évszázados múltja, szakmai közössége, valamint az informatikai örökség gondozásában és a digitális készségek fejlesztésében betöltött szerepe is kiemelkedő érték, hiszen nemcsak megőrzi Neumann János örökségét, hanem aktívan hozzájárul a jövő technológiai fejlődéséhez is.
– Neumann János nemzetközi elismertsége automatikusan átragad a Társaságra is?
– Meggyőződésem, hogy nemzetközi szinten a mostaninál erőteljesebben kell képviselni a Neumann nevet és az ő hagyatékát. Számtalan olyan külföldi számítástechnikai társaság van, amelyekhez korábban az NJSZT szorosabban kötődött, de ezek a kapcsolatok idővel meglazultak. Mindenképpen szeretném ezeket a kapcsolatokat felújítani, és részt venni nemzetközi tudományos fórumok, konferenciák munkájában, hogy kellő súllyal tudjuk képviselni Neumann nevét és hagyatékát, tovább erősítve a szervezet láthatóságát a nemzetközi térben. Ezen a területen mindenképpen sokat segíthet az a kapcsolatrendszer, amelyet az IEEE Hungary Section elnökeként is kialakítottam.
– Meglehetősen sokrétű tevékenységet folytat a Társaság. Ezek között egyedülálló a magyar informatikatörténet feldolgozása és bemutatása. Folytatni kívánják ezt a munkát?
| Névjegy
Kovács Levente villamosmérnöki diplomáját 2000-ben szerezte a Temesvári Egyetemen. PhD fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen védte meg 2008-ban, majd 2011-ben ugyanitt orvosbiológiai mérnöki diplomát is szerzett. 2013-ban az Óbudai Egyetemen habilitált, 2024-től az MTA doktora. Kutatási területe modern irányításelmélet és élettani szabályzások, elsősorban a cukorbetegség és a daganatterápia tématerületeken. A diabétesz esetében a cukorbetegek automatizált szabályozásán (a mesterséges hasnyálmirigyen) dolgozik, míg a daganatterápiák keretében ennek automatizált, tumornövekedést gátló algoritmizálásával foglalkozik. Szakterületein több mint 500 tudományos cikket publikált. 2017 és 2024 között az IEEE Hungary Section elnöke volt. |
– A hazai informatikatörténeti múlt kutatásából rendkívül komoly szellemi és fizikai hagyaték gyűlt össze az NJSZT-nél. A számítógép-történeti múzeum ennek csak mondhatni a kirakata, mögötte olyan kutatások vannak, amelyek gyakorlatilag felölelnek mindent és mindenkit, ami és aki valamit hozzátett a számítástudomány fejlődéséhez. Ezt a munkát továbbra is folytatni kell, bár nagyon komoly elköteleződést, rengeteg energiát és időt igényel. Éppen ezért cél, hogy szélesebb körű támogatói és szakmai együttműködéseket alakítsunk ki, hogy a feldolgozott anyagok minél szélesebb közönséghez eljussanak, és a fiatal generációk számára is vonzóvá és elérhetővé váljanak.
– Mi a helyzet a digitális írástudás terjesztésével? Az NJSZT az ECDL, majd az ICDL felkarolásával sokat tett ezért a célért, de mintha a lakosság nagy rétegei továbbra is le lennének maradva a készségeket tekintve. Számítógépet használni már tudnak, de nem feltétlenül tudják, hogyan használják biztonságosan, hogyan szűrjék ki a hamis információkat.
– Egyértelmű, hogy ma már nem a számítógép általános használatára kell megtanítani valakit. Vannak viszont új keletű trendek, amelyek kapcsán irányt kell mutatnunk. Figyelnünk kell a jövőt, és néznünk, értenünk kell, merre megy az informatika, ápolni kell a kapcsolatot a hazai és nemzetközi társszervekkel, hogy mindig a legújabb, legérvényesebb információkkal tudjunk szolgálni. Az egész társadalmat megcélzó érzékenyítési programokban kell szerepet vállalni az NJSZT-nek, mégpedig iránymutató szerepet, hiszen tudásunk, tapasztalatunk is megvan ezen a téren. Hasonlóképpen, a legújabb tudományos kérdésekben, legyen szó mesterséges intelligenciáról vagy kiberbiztonságról, szintén olyan módon kell tudnunk megszólalni, amely magas szintre emeli az NJSZT szakmaiságát és nevét, és erősíti a brandjét.
– Az NJSZT belső működésében hol látja a legnagyobb lehetőségeket a megújulásra?
– Véleményem szerint elsősorban a professzionalizmust és a belső kötődést kell erősítenünk. Számos jól működő szakosztályunk, területi társaságunk van, amelyek azonban inkább csak ernyőszervezetnek tekintik az NJSZT-t, és csak lazán kötődnek hozzá. Szeretném elérni, hogy a szakosztályok egymáshoz is szorosabban kötődve, egymást segítve működjenek, miközben ugyanazt a brandet és ugyanazokat az értékeket képviselik. Ehhez a vezetőségnek is meg kell tudni szólítani a szakosztályokat, megfelelő ajánlattal kell tudnunk élni feléjük, másrészt lehetőséget kell biztosítani nekik, hogy még erőteljesebben meg tudjanak jelenni társadalmi szinten is. Ez a munka már elkezdődött, gyűjtjük az ötleteket, körvonalazódik a koncepció. Ezekből készül el az a stratégiai vízió, amely az NJSZT-t egy valóban professzionálisan működő szervezet irányába mozdítja el.
– Milyen terveik vannak a tagság bővítésére?
– Egyértelmű, hogy elsősorban a fiatalságot kell tudnunk megszólítani. Fontosnak tartom az oktatási intézményekkel való szorosabb együttműködést, emellett meg kell erősíteni a közösségi médiát és online platformokat is, hogy a fiatalok számára vonzóbbá tegyük az NJSZT-t. Az NJSZT a múlt értékeire támaszkodva építi a jövőt, de ezt a jövőt, az utánpótlást a fiatalok jelentik. Hadd hivatkozzam megint az IEEE Hungary Section-re: amikor átvettem, 250 tagot számlált, amikor hét év után átadtam a vezetést, már több mint 600 tagja volt, köztük sok fiatal, annak ellenére, hogy közben átestünk a Covid időszakán is. Ugyanezt kell elérnünk az NJSZT-nél is: bevonni az egyetemi hallgatókat, a fiatalokat. Már megvannak az elképzeléseink, hogyan valósítsuk meg ezt.
– Személy szerint mit tart most a legnagyobb feladatának, kihívásának az NJSZT élén?
– Az egyik legfontosabb, hogy megteremtsük a különböző szakosztályok közötti szinergiákat, és a társaságban egységes csapatszellem uralkodjon. A másik lényeges terület a nemzetközi kapcsolatok erősítése és újraépítése, ezzel párhuzamosan pedig a brand erősítése. Célunk, hogy a Neumann Társaság brandje a következő években nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is erősebben képviseltessék. Ha ez sikerült, akkor hosszútávon is egészen más szintre emelhetjük az NJSZT társadalmi szerepvállalását és presztízsét. Az elnöki megbízatásom három évre szól – ez idő alatt mindezeknek az alapjait lehet lerakni, és utána jöhet a nagyobb szabású építkezés.
