Milyen irányokba fejlődik az informatikai munkaerőpiac, milyen tudásra és skillekre van szükség, illetve mit tud hozzátenni a hazai IT-ökoszisztéma fejlődéséhez az evosoft, a Valoro Consulting és a BME HSDSLab közös képzése, a NextARCH – erről szólt az ITBUSINESS szeptemberi meetupja.
◼︎ Befektetés a jövőbe
Érezhetően átalakult a munkaerőpiac – kezdte a szélesebb trendek ismertetését Vidus Anett, a HumanField IT-toborzási üzletágigazgatója. Mint mondta, folyamatosan csökken a rutinmunkát igénylő, alacsony hozzáadott értéket teremtő pozíciók iránti igény, mivel ezeket a szerepköröket egyre inkább átveszi az automatizáció és újabban a mesterséges intelligencia. Ezzel párhuzamosan viszont felértékelődnek a a komplexebb, a „nagy képet” átlátó, a stratégiai gondolkodást, a technológiai és üzleti szemléletet ötvöző szerepkörök, illetve az ezeket betölteni képes szakemberek. A minőség került előtérbe: az számít, hogy valaki mennyire tud folyamatosan megújulni, alkalmazkodni az új technológiákhoz. „Minden korábbinál fontosabbá vált az emberi hozzáadott érték, a rendszerben való gondolkodás”, hangsúlyozta Vidus Anett. Különösen keresettek az architektek, tette hozzá, de akkor, ha képesek széles látókörrel és jó kommunikációval összekötni a technikai tudást az üzleti igényekkel.
AI nélkül nem megy
Egy architekt, legyen szó szoftver-, szolgáltatási- vagy tesztarchitektről, nem pusztán technológiai döntéseket hoz, hanem összeköti az üzleti célokat a technológiai megoldásokkal, és biztosítja, hogy a megszülető rendszer fenntartható, skálázható és messze nem utolsósorban, üzletileg is értékteremtő legyen. „Az architekt, mint ahogy a neve is mutatja, egyfajta hidat épít a fejlesztők, valamint az üzlet, a menedzsment között”, fogalmazott Bolyhos Csaba, az evosoft Hungary tesztarchitektje.
Emiatt viszont másféle képességekre van szüksége, mint néhány évvel korábban. Természetesen továbbra is fontos a szakmai, informatikai tudás. Mivel azonban ez még gyorsabban avul, mint korábban, folyamatosan karban kell tartani – ezért is elengedhetetlen a szakmai kíváncsiság, az állandó tanulási vágy.
| Mit ad nekünk a NextARCH?
A meetup résztvevői megbeszélték azt is, mivel és miben lesz több az a szakember, aki elvégzi az architekti képzést. Egyrészt, az informatikában fejlesztőként van egy üvegplafon a fizetésekben, amit az architekti szerep felé való elmozdulással át lehet törni. Vidus Anett tapasztalatai szerint az architekti ismeretekkel 20 százalékkal magasabb bér is elérhető, és egy új fejlődési pálya nyílik meg, hosszabb távú karrierlehetőségekkel. Bolyhos Csaba ehhez még hozzátette: szeretnék letenni a hazai architekt-közösség alapjait, ami hosszabb távon motivációt, tudást és új lehetőségeket is kínál. |
Ugyanakkor viszont a technológiai tudások között a mesterséges intelligencia magas fokú használata rendkívül fontos lett az architektek számára. Az AI nem elveszi a munkát, hanem – jól használva – magasabb szintre emeli és számos feladatot kiválthat. Ezért viszont lényeges, hogy az informatikai szakemberek, különösen, ha magasabb szinteken dolgoznak, értsenek az AI-hoz, emelte ki Molontay Roland, a BME HSDSLab vezetője. Erre nem csak azért van szükségük, hogy ők tudják használni, hanem hogy az üzleti és megrendelői oldallal való kommunikációban magabiztosan képviseljék, mikor érdemes AI-t használni, és mikor nem. „A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a hype hatására az üzleti oldal sokszor ott is mesterséges intelligenciát vizionál, ahol valójában nincs rá szükség, míg a beszállítói oldal gyakran ott is AI-t próbál eladni, ahova nem illik”, fogalmazott a BME docense.
A szakmai tudáson túl
A technológiai tudás és az AI-ismeretek mellett a harmadik nagy képességhalmaz, amellyel egy modern architektnek rendelkeznie kell, a soft skillek terén van. Ezek közé sorolható a kommunikáció, az együttműködés képessége vagy a komplex gondolkodásmód.
Ahogy Csősz Ildikó, a Valoro cégvezetője fogalmazott, egy architekt nem önmagában dolgozik. Csapatot irányít, tehát rendelkeznie kell vezetői képességekkel, még ha formálisan esetleg nem is vezető. Tudniuk kell feladatot delegálni, az elvégzett munkát számon kérni, visszajelzést adni és természetesen motiválni, mindezt pedig a szituációhoz és az adott munkatárshoz igazítva.
Elengedhetetlen a jó kommunikáció is, és nem kizárólag a csapaton belül. Az informatikai projektek egy kritikus eleme, hogy az üzlet és az IT sokszor elbeszél egymás mellett, nem érti meg egymást. „Az üzlet természetesen jó minőségű szoftvert szeretne, gyorsan és olcsón. Az informatikus tudja, hogy ebből legfeljebb kettőt tud teljesíteni – de ha nem képes ezt érthető érvekbe csomagolva, de mégis ügyfélközpontú módon elmagyarázni, a saját és csapata szakmai érdekeit érvényesíteni, akkor borítékolható a kudarc”, emlékeztetett Csősz Ildikó. Hasonlóan fontos, hogy lényegre törően és laikusok számára is érthetően tudja felvázolni a rendelkezésre álló alternatívákat, felkínálva a választás lehetőségét a megrendelőnek. Vagyis összességében a soft skillek nem kiegészítő lehetőségeket jelentenek, hanem a kulcsot a sikerhez.
Egyedülálló képzés
Olyan informatikai képzés, amely ezt a három elemet vegyítette volna, még nem volt a magyar piacon, de az evosoft, a Valoro és a HSDSLab együttműködéséből megszületett a NextARCH architekti képzés.
Alapját az evosoft jó tíz éve folyó belső képzése, az evoARCH adta, mondta Bolyhos Csaba; ez idő alatt mintegy 200 szoftver-, service- és tesztarchitektet képeztek ki. A belső képzésnél is, mint ahogy a NextARCH-nál, az evosoft tapasztalt munkatársai adják át tudásukat – az egyes modulok oktatásában két tucatnyi szakember vesz részt, akik saját, éles projektekben szerzett tapasztalataikat is beépítik a tananyagba. A soft skilleket a Valoro munkatársai oktatják élményszerűen, élethelyzeteken keresztül, bizonyos esetekben profi színészeket is bevonva.
Molontay Roland kifejtette, hogy a HSDSLab által kínált egynapos AI-modul során betekintést kínálnak a „motorháztető alá”: megmutatják, hogyan működnek a felügyelt és felügyelet nélküli gépi tanulási, valamint a megerősítéses tanulási modellek, továbbá feltárják ezek korlátait is. „Egyetemi laborként azért veszünk részt az oktatásban, hogy jobban megértsük, mire van szükségük a munkáltatóknak, és ezeket a tapasztalatokat be tudjuk csatornázni a saját egyetemi oktatásunkba. Éppen ezért fontosak az olyan, vállalati és egyetemi együttműködésben megvalósuló képzések, mint a NextARCH”, tette hozzá.
