Ahogy a mostani lapszámunk egy másik cikkében megfogalmaztuk, a mesterséges intelligenciával (MI-vel) való vállalati kísérletezés ideje lassan lejár. Eljön a nagyszabású, a vállalat nagy részét vagy egészét, a munkafolyamatok nem kis részét érintő és átalakító bevezetések korszaka. A sikerhez azonban először néhány kérdést tisztázni kell – mutatjuk ezeket.
◼︎ Jó válaszokhoz jó kérdések kellenek
Ha hihetünk a jóslatoknak (és a saját szemünknek), a mesterséges intelligencia olyan átalakulást hozhat a vállalati működésbe, amilyenre már régen, vagy talán soha nem volt példa az informatikai technológiák között. A nagyszabású átalakulás nagy lehetőségeket rejt, de legalább ugyanakkora veszélyekkel is jár. Ha átgondolatlanul ugrik bele egy szervezet az MI felkarolásába és használatba vételébe, azt kockáztatja, hogy a régi módszerek felrúgása után nem tudja majd kialakítani az újabb, hatékonyabb működési rendet és üzleti modellt.
Az MI vállalati szintű bevezetése a cég egészét felölelő és üzleti szempontú megközelítést igényel mindenki részéről. Szükség van megfelelő mérőszámokra, lefektetett szabályokra és biztosítékokra, hogy az MI helyesen működjön. Az alábbiakban a CIO.com nyomán bemutatunk néhány olyan kérdést, amelyet minden CIO-nak fel kell tennie, mielőtt belevág a nagyobb léptékű MI-fejlesztésekbe.
1. Valóban az MI a legjobb megoldás arra, amit akarunk?
2022 novemberében a ChatGPT széles körű elérhetővé tétele soha nem látott izgalmat keltett a nagyközönségben és a szakmai közvéleményben egyaránt. Mindenki rohant kipróbálni, és amikor látták, hogy jó, máris be akarták vezetni a generatív és a többi mesterséges intelligenciát. Fellépett a FOMO- (fear of missing out) effektus, vagyis a lemaradástól való félelem – számos vállalati vezető azonnal MI-t akart a cégbe, nehogy lemaradjon a konkurencia mögött.
A CIO egyik dolga az lenne, hogy hűtse a felfokozott izgalmakat, és megkérje az üzleti területeket: fogalmazzák meg pontosan az igényeiket, és hogy mit szeretnének elérni. Hamar kiderülhet, hogy arra a problémára nem is az MI a jó válasz, hanem valamilyen más eszközt, technológiát érdemes bevetni.
2. Hogyan támogatja az MI-stratégia az üzleti célok elérését?
Az MI-re talán még inkább igaz, mint más vállalati informatikai megoldásokra: csak a technológia kedvéért nem érdemes bevezetni. Túl sok olyan projektre került már sor, ahol az MI csodásan működött, csak éppen semmilyen plusz értéket nem teremtett a vállalat számára. Olyan megoldásra van tehát szükség, amelyek az egész szervezet számára rejt üzleti értéket.
Ezzel kapcsolatban rögtön adódik egy másik kérdés is: hogyan mérjük üzleti szempontok alapján az MI-stratégia sikerét? Ehhez persze meg kell fogalmazni, hogy milyen kimenetelt várnak a fejlesztéstől és az milyen értéket teremt az üzlet számára. Már a projekt kezdete előtt el kell dönteni, hogy miként mérik a megtérülést, mekkora ROI-t várnak el, milyen KPI-kat alkalmaznak, és gondoskodni kell arról is, hogy ezek mindenki számára világosak és egyértelműek legyenek.
3. Vállalati szintű az MI-stratégiánk?
Kulcsfontosságú, hogy az MI-stratégiát ne csak egy-két területre vagy üzleti folyamatra vezessék be, hanem a teljes szervezetre. Ha darabonként valósítják meg az MI-megoldásokat, egyes területek elmaradhatnak, és ronthatják a teljes vállalat teljesítményét. Természetesen könnyebb (és célravezetőbb is lehet) valamilyen kisebb projekttel kezdeni, ezekből gyorsabban születnek pozitív eredmények. De ha a módszer és a célok megvannak, a teljes céget be kell vonni.
Fontos, hogy minden üzleti terület lássa, hogy más részlegeken milyen fejlesztések zajlanak – ez ötletekkel is szolgálhat számukra és segít összehangolni az előrehaladást. Azt is érdemes felmérni, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a dolgozók és az üzleti középvezetők az MI-vel kapcsolatban: a túlzott elvárások éppoly veszélyesek lehetnek, mint a tudatlanság.
4. Van elég tudás és irányelv, hogy túllépjünk a piloton?
Természetes, hogy a vállalatok először ellenőrzött körülmények között tesztelik az MI felhasználást: ez az egyéb vállalati rendszerektől elszeparált sandboxot és válogatott csapatot jelent. A teljes vállalatra kiterjedő bevezetés viszont megköveteli, hogy legyen elegendő adat, tudás és kellő szabályzat, amelyek révén sikeres lehet a projekt. Jól mutatja, hogy az MI még csak a kezdeti fázisaiban jár, hogy a tesztek (proof of conceptek) többsége soha nem jut el az éles rendszerig.
5. Mennyire bízunk az adatainkban?
Bármilyen mesterséges intelligencia rendszer csak annyira fog jó eredményekkel szolgálni, amennyire jó adatokkal táplálták és tanították be. Az egyik első kérdésnek ezért mindig annak kell lennie, hogy mennyire megbízhatók az adatok?
Meg kell érteni, hogy milyen adatokkal dolgozik a vállalat, és azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Nem arról van szó, hogy minden adatnak mindig tökéletesnek kell lennie, de mindenképpen tisztában kell lenni azzal, hogy a rendelkezésre álló adatkészlet mennyire alkalmas a célok elérésére. Ha üzleti terveket elemeztetünk az MI-vel, pláne ha humán kérdésekre keressük a választ, nem lehet megbízhatatlan adatokból dolgozni.
6. Felkészültünk az MI etikai és jogi vonatkozásainak kezelésére?
Európában már szabályozza az MI-használatot az AI Act, amely elég komoly korlátokat állít bizonyos fajta felhasználási módok elé. Erre, illetve az MI használatának többi jogi és etikai aspektusára érdemes idejekorán felkészülni és olyan szabályokat bevezetni a vállalatnál, amelyek megakadályozzák, hogy a cég a tilosba tévedjen az MI-használattal. Ilyen megelőző intézkedés lehet az adatvédelmi protokollok bevezetése vagy etikai szabályzat elfogadása. Jól jöhet olyan keretrendszer bevezetése is, amely különbséget tesz az alacsony és magas kockázatú MI-fejlesztések között, és annak megfelelően alkalmazza a szükséges kontrollokat.
Ha így tesznek, az innováció világos és egyértelmű keretek között folyhat, és egy későbbi esetleges perben vagy audit során könnyen bizonyítható, hogy minden rendben van a céges mesterséges intelligenciával.
7. Bevonjuk az üzletet a kérdések megválaszolásába?
Ahogy korábban is említettük, a mesterséges intelligencia fejlesztésének célja nem a technológia kiválóságának bizonyítása, hanem üzleti érték teremtése. Ez viszont megköveteli, hogy a CIO ne egyedül járja az útját, hanem folyamatosan egyeztessen az üzleti területekkel a távlati célokról, a megtérülésről, a szükséges technológiai és humán előfeltételekről és a hasznosítás szinte minden aspektusáról.
