A digitalizáció nem csak technológiai fejlesztésekből áll, és nem cél, hanem eszköz – ismerte fel a Vajda-Papír vezetősége. Ennek jegyében a vállalat dedikált digitalizációs vezetőt alkalmaz, majd átfogó stratégiát rajzolt fel, amelynek része a humán változásmenedzsment és az IT-biztonság is. Az első eredmények már egy év után megmutatkoztak.
◼︎ A Vajda-Papír és a digitalizáció
A higiéniai papírtermékeket gyártó cég ambiciózus zöld beruházásairól idén tavasszal már mi is beszámoltunk: napelempark és biomassza-erőmű építésébe fogtak, hogy 2030-ig 50 százalékkal növeljék a megújuló energiák részarányát a cégcsoport telephelyein, és 2050-re karbonsemlegessé váljon a működés. A vállalat az elmúlt években jelentősen növelte kapacitásait: új üzemek, gyártósorok épültek Budapesten, Dunaföldváron és Norvégiában, közben a belföldi, a nemzetközi és közületi értékesítés is erősödött. Ezzel párhuzamosan komplex digitalizációs és automatizálási stratégiát is épített. A folyamatot Baráth Árpádnak, a Vajda-Papír digitális transzformációs (DT) igazgatójának bekapcsolódása segítette, aki könnyen tudott azonosulni a Csoport tulajdonosának és ügyvezető igazgatójának, Vajda Attilának a gondolatával, miszerint a digitalizáció nem cél, hanem eszköz – ahhoz, hogy a vállalat hatékonyabban működjön, rugalmasabb legyen és magasabb szinten tudja kiszolgálni partnereit.
Ezzel kapcsolatban Vajda Attila így fogalmazott: „A Vajda-Papír mindig is élen járt az innovációban, hiszen Európa legmodernebb és legnagyobb higiéniai papírgyárát építettük meg. Piacvezető, nemzetközi szinten is kiemelkedő, technológiailag fejlett gyártóként Európa legmodernebb papírgépét üzemeltetjük, digitálisan integrált gyártósorokkal működünk. A digitalizáció számunkra arról szól, hogy a munkatársainkat a legkorszerűbb eszközökkel támogatjuk, hogy hatékonyabban, kényelmesebben és biztonságosabban dolgozhassanak. Büszkék vagyunk arra, hogy több mint 700 kollégánk számíthat ránk nemcsak a jelenben, hanem hosszú távon is – vállalatcsoportunk életpályamodellekkel, célzott képzésekkel és személyes törődéssel épít jövőt minden munkavállalójának.”
Kiindulópont a stratégiai megalapozottság
A Vajda-Papír digitalizációját az elmúlt évek gyorsan növekvő megrendelésállománya és a termelés bővülése tette sürgetővé. A megnövekedett kereslet új működési szemléletet követelt: a gyártási, logisztikai és adminisztratív folyamatok komplexebbé váltak, a manuális megoldások korlátai pedig egyértelművé tették, hogy hosszú távon adatvezérelt, integrált irányításra van szükség.
„Nem az az igazi hozzáadott érték, hogy a jelent látom, hanem az, ha összefüggéseket tudok felállítani egy jövőbeni állapot vagy működés kapcsán. Például mi történik, ha új gyárat nyitunk, vagy két új országba lépünk be?” – fogalmaz Baráth Árpád, aki három éve vezeti a digitalizációs fejlesztéseket. Munkacsoportjával egységes keretrendszert alkottak a gyártás, az IT és az DT fejlesztési irányainak összehangolására, és kijelölték azokat a technológiai prioritásokat, amelyekre a stratégia épül.
| Digitális példaképek
Most induló sorozatunkban a hazai ipar digitalizációs éllovasait mutatjuk be – azokat a vállalatokat, amelyek átgondolt stratégiával, mérhető eredményekkel és hosszú távú szemlélettel alakítják át működésüket, így példaként szolgálhatnak az ipar többi szereplője számára is. Elsőként a Vajda-Papír kerül fókuszba, amely 2022 végén indított, 2028-ig ívelő digitalizációs programjával a teljes szervezetet érintő változásokat hajt végre. |
A változás 2022 végén átfogó helyzetfelméréssel indult, amely üzleti és technológiai szempontból is értékelte a működést. A tulajdonosi elvárás egyértelmű volt: olyan terv készüljön, amely támogatja a bevétel- és profitorientált növekedést, javítja a termelékenységet, optimalizálja a folyamatokat, és kiemelten kezeli az energiahatékonyságot is.
A hárompillérű digitalizációs stratégia – adat-, folyamat- és döntéstámogatás – alapját az IFS ERP-rendszer adja, amelybe fokozatosan kapcsolódnak a további üzleti célalkalmazások. A cél egy Microsoft Power BI-alapú adattárház és BI-platform kiépítése, amely a napi jelentéseken túl előrejelzéseket és szcenárió-elemzéseket is lehetővé tesz. A digitális stratégia nem statikus dokumentum, hanem évente frissülő iránytű, amely alkalmazkodik a piaci környezethez, a technológiai fejlődéshez és a vállalati működés változásaihoz.
Fontos mérföldkövek a digitalizációban
A digitalizációs stratégia már az első év végére kézzelfogható eredményeket hozott: az Excel-alapú működésről rendszerszintű támogatásra váltottak a kulcsfolyamatokban. A humánerőforrás-gazdálkodás teljes digitalizálása – a Dolgozói Önkiszolgáló Portál és a teljes integrációt megvalósító rendszer bevezetésével – egyszerre csökkentette az adminisztrációs terheket és növelte a döntéstámogatás hatékonyságát. A logisztikai területen az új fuvarszervezési rendszer révén átláthatóbbá és gyorsabbá vált a fuvarszervezés, miközben az ERP-rendszerrel való kétirányú, valós idejű integráció a vevőkiszolgálás pontosságát is jelentősen javította.
A 2025-ös év fókuszában a meglévő rendszerek továbbfejlesztése és mélyebb összekapcsolása áll. A vállalati adattárházat BI-alapú vizualizációval egészítik ki, ezen felül kontrolling megoldásokat, valamint CRM-, DMS- és AI-támogatott üzleti rendszereket vezetnek be, amelyek nemcsak technológiai előrelépést jelentenek, hanem a vállalati működés szemléletét is átalakítják. Már most is működik a Microsoft Power BI bizonyos HR-funkciókban és termelési egységekben, a cél pedig egy egységes, vállalati szintű adatarchitektúra megteremtése a kontrolling terület szakmai irányítása alatt.
A gyártósorok és az ERP-rendszer szoros integrációja révén a termelési, HR- és logisztikai adatok valós időben kerülnek be a rendszerbe. Bár egyes területeken továbbra is Excel-alapú megoldásokkal dolgoznak, már az előkészítés utolsó szakaszában van egy pilot projekt, amely az adattárház CO BI rendszere előtt a termelési adatok feldolgozására fog koncentrálni. A növekvő adatvagyon azonban nemcsak hatékonysági előnyt, hanem új adatbiztonsági kihívásokat is jelent. Ezért az IT-támogatás mellett célzott adatstratégia épül, amelyben a kontrolling és a vezetői döntéshozatal digitális megerősítése kiemelt szerepet kap.
Gyártási hatékonyság és MES
A Vajda-Papír gyártási rendszerei már most is magas szintű automatizáltsággal működnek. A robotizáció és PLC-vezérlés mellett a digitalizáció már mérhető eredményeket hozott: a dunaföldvári gyáregységben elindított OEE- (Overall Equipment Effectiveness) mérés bevezetése, és eredményeinek kiértékelése révén több gépsoron már most teljesítménynövekedést értek el. A cél a további kiterjesztés és a gyártás- és karbantartás monitoring rendszerből teljes körű MES-rendszer kialakítása, amely a gyártási adatokat egyetlen közös platformon kezeli, hasonlóan ahhoz, ahogy az ERP teszi az üzleti oldalon.
Így a különféle felügyeleti rendszerek és szenzorok adatai egy helyen elemezhetők lesznek, ami lehetővé teszi a teljes termelési kapacitás optimalizálását.
A gyártásban bevezetett robotikai fejlesztések – például automata címkézők és raktározási egységek – kiválasztását szigorú technológiai és folyamatintegrációs szempontok alapján végezték. Ezek organikusan illeszkednek a meglévő struktúrákhoz, és hosszabb távon is skálázhatók.
Felhőstratégia és rendszerintegráció
A vállalat tudatosan döntött a felhőalapú üzemeltetés mellett, hogy kis létszámú, de nagy hatékonysággal dolgozó IT-csapatát ne terhelje túl az infrastruktúra folyamatos üzemeltetésével és bővítésével. „Nem azt az utat választjuk, hogy a felhasználók számának növekedésével arányosan bővítjük a belső IT-létszámot. Inkább kiszervezzük az üzemeltetést, és a fejlesztési kapacitásainkat a vállalat stratégiai céljaira összpontosítjuk”, magyarázza Baráth Árpád.
| Kiberbiztonság és digitális jövőkép
A Vajda-Papír digitalizációs stratégiájában a kiberbiztonság nem külön projekt, hanem a fejlesztések szerves része. 2024-ben átfogó kiberbiztonsági program indult, amely a meglévő informatikai védelem felmérésére épült, célja pedig olyan fenntartható, jövőálló rendszer kialakítása, amely a külső és belső fenyegetésekre egyaránt reagálni képes. A digitális csatornák – a weboldaltól a közösségi médiáig – miatt a technikai védelem mellett a felhasználói tudatosság is kiemelt terület, hiszen a hibák gyakran emberi oldalon keletkeznek. A felhőalapú HR- és CRM-rendszerek bevezetése tovább erősítette az adatbiztonság jelentőségét; a vállalati adatvagyon vagyis minden digitalizált adat hazai vagy uniós szervereken tárolódnak, a hozzáférések szigorú belső szabályozás és védelem alá esik, emeli ki Baráth Árpád. |
Ma már a teljes humánerőforrás-gazdálkodási rendszer, a bevezetés alatt álló CRM, valamint számos támogató alkalmazás is felhőben fut, az adattárolás pedig EU-n belüli adatközpontokban történik, megfelelve a szigorú adatvédelmi előírásoknak. A felhőmegoldások előnye, hogy a kapacitás gyorsan bővíthető, az új rendszerek pedig rugalmasan integrálhatók az IFS köré épített vállalati informatikai ökoszisztémába.
A rendszerintegráció során a cél az, hogy minden alkalmazás egységes adatkezelési elv alapján működjön, minimalizálva a redundanciát. „Az úgynevezett ‘egy igazság elve’ nálunk azt jelenti, hogy egy adatot csak egyszer viszünk be, és onnantól minden rendszer ugyanabból a forrásból dolgozik. Ez a kulcsa annak, hogy az integráció valódi értéket teremtsen”, hangsúlyozza a digitalizációs igazgató.
Emberközpontú változásmenedzsment
A digitalizáció egyik legfontosabb eleme a dolgozók felkészítése és bevonása volt. A vállalatnál a digitális érettség szintje jelentősen eltér: van, aki már több rendszerbevezetésben vett részt, mások számára ez teljesen új terep. Emiatt az oktatás személyre szabott, de csoportosan összehangolt formában zajlik. A tesztidőszak mellett kulcsfontosságú a helyszíni, folyamat-alapú támogatás, amikor a tanácsadó a felhasználó mellett ül, és a napi rutinban mutatja meg az új funkciókat, azonnal korrigálva a régi beidegződéseket. „Nem elég elmondani, hogy jobb lesz – meg kell mutatni, hogyan spórol a dolgozó a napi tevékenységben időt és energiát az új folyamatokkal”, hangsúlyozza Baráth Árpád.
A módszer célja, hogy az új rendszerek elfogadása ne maradjon csak az ígéret szintjén, hanem kézzelfogható előnyként (rövidebb havi zárások, egyszerűbb riportkészítés, gyorsabb ügyfélkiszolgálás) jelenjen meg a mindennapokban. A vezetés kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a változásokhoz szükséges támogatás már az első pillanattól adott legyen – akár azzal, hogy maga a vezető vagy a projektcsapat tagjai személyesen is ellátogatnak a gyárakba és irodákba, és figyelik, hol lehet elakadásokra számítani. A fejlesztések előtt és közben célzott tréningek, workshopok és folyamatos kommunikáció kísérte az átállást, hogy a kollégák ne csak használói legyenek az új rendszereknek, hanem megértsék a mögöttes üzleti logikát is.
Baráth Árpád szerint a rugalmasság legalább olyan fontos, mint a tervezés: a mérföldkövek adottak, de az ütemezésben mindig hagynak mozgásteret, hogy legyen idő a nehezebben alkalmazkodó kollégák felzárkóztatására. „Egy rendszerbevezetésnél a technológia csak az egyik tényező – a másik az, hogy az emberek mikor és hogyan érik el azt a szintet, ahol már magabiztosan képesek használni az új rendszert.”
Mesterséges intelligencia a gyártásban
Tervezi már a Vajda-Papír a mesterséges intelligencia alkalmazását is. Ezt a gyártási folyamatok és a karbantartás hatékonyságának növelésére kívánja célzottan bevezetni. A vállalat saját fejlesztésű, kizárólag belső adatokra épülő modellt tervez, amely folyamatosan tanul a működésből, és testre szabott előrejelzéseket, valamint optimalizálási javaslatokat kínál. „Nem akarjuk önmagáért használni az AI-t – minden fejlesztés mögött konkrét üzleti cél lesz”, fogalmaz Baráth Árpád. Ilyen cél lehet például a karbantartások finomhangolása a termelési tervekhez igazítva, vagy a selejtarány csökkentése a paraméterek optimalizálásával.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy jelenleg a cég több, felhőalapú, beépített AI-funkciókat tartalmazó rendszert is használ – például a HR és a bevezetés alatt álló CRM területén. Ezek képességeit a fejlesztők rendszeresen bővítik, így az AI szerepe fokozatosan bővül.
A hosszú távú cél olyan zárt, belső AI-rendszer kiépítése, amely csak indokolt esetben támaszkodik külső adatforrásokra, például iparági benchmarkokra. „Nem lehet azonnal rámutatni egy pontra, és azt mondani, hogy ide kell AI. Fel kell mérni, hogy hol hoz valódi hozzáadott értéket, és csak ott szabad bevezetni”, teszi hozzá a digitalizációs igazgató.
Útmutató a digitalizációhoz
A vállalat szerint a digitalizáció csak akkor lehet sikeres, ha testre szabott, jövőálló stratégiára épül, amely figyelembe veszi az üzleti területek eltérő digitális érettségét. Az adat–folyamat–döntés hármasán túl kulcsfontosságú a változásmenedzsment és a csapatmunka. „Ez nem mellékprojekt, hanem külön szaktudást igénylő terület”, hangsúlyozza Baráth Árpád, aki szerint épp ezért dedikált felelősre és átgondolt szervezeti struktúrára van szükség.
Egy ERP-bevezetést például nem lehet pusztán az egyik üzleti terület vezetőjére bízni, mert a projekt összetettsége túlmutat az ő szakterületén: egyszerre kell figyelni az adott területen kívül eső összképre és kockázatkezelése, a digitális fejlesztésekben rejlő szinergiákra.
A Vajda-Papír ezért hozta létre a „digitális boardot”, ahol a felső- és kiemelt középvezetők közösen egyeztetik, alakítják a fejlesztések irányát. A siker záloga a világos stratégia, az előkészítés és a hosszú távú partnerségek – de minden csak akkor ér valamit, ha a fejlesztések üzleti értéket teremtenek, nem csak technológiai frissítések maradnak.
