A mezőgazdaságban dolgozók száma mindenütt csökken, Japánban azonban, az elöregedő lakosság miatt, szignifikáns a visszaesés. A munkaerőhiány kezelésére több megoldással próbálkoznak, ezek egyike a robotika és az automatizáció eddiginél is intenzívebb használata. Milyen robotokat használnak, melyek a kiemelt területek?
◼︎ Automatizáció a japán mezőgazdaságban
Japán lakossága a legidősebb a világon, harmada hatvanöt év felett jár, minden tizedik japán nyolcvan év feletti. A folyamat törvényszerű hatással van a munkaképes, azaz a tizenöt és hatvanöt év közötti lakosság arányára: a teljes lakossághoz mérten 2020 és 2070 között harmincmilliós csökkenést prognosztizálnak. (Míg 2010-ben az eddigi csúcsnak számító 128,5 milliónyian, 2025-ben pedig 123,28 milliónyian éltek a szigetországban.)
Bajban a japán mezőgazdaság?
Az agráriumot különösen sújtja a kedvezőtlen tendencia. A mezőgazdasági minisztérium adatai alapján 2000 és 2023 között felére csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, a területen dolgozók között kisebbségben vannak a hatvan év alattiak. A hiányt egyrészt megengedőbb bevándorlási politikával és a termelékenység ösztönzésével, másrészt infokommunikációs technológiák, elsősorban robotok szélesebb körű felhasználásával igyekeznek pótolni.
A mezőgazdaságban a világon szinte mindenütt használnak robotokat. Mivel Japán a szakterület egyik globális nagyhatalma, mezőgazdasági robotok fejlesztésében és alkalmazásaikban is az éllovasok között van. A gazdák elöregedése, a munkaerőhiány és a technológia használatának állami ösztönzése miatt egyre nagyobb fordulatszámon pörög a szektor.
Epret szednek a gépkarok
A betakarítók között az eper-, illetve a paradicsomszedő gépek a legfontosabbak. A Shibuya Seiki, a 2021-ben alapított Kisui Tech és mások robotjai kamerák és MI segítségével azonosítják az érett epret, szamócát, és vigyázó mozdulatokkal, a gyümölcs károsítása nélkül szedik le. Az eperszedésre azért összpontosítanak többen, mert a gyümölcs értékes, betakarítása viszont munkaigényes. A robotok rendeltetése egyértelmű: csökkenteni a humán fizikai munkát (ráadásul lassan már nem is lesz mit csökkenteni).
A Kisui Tech és a Tokióhoz közeli Chiba Egyetem két félautonóm modellt, egy teljes (70×188 centi) méretűt és egy harmadára csökkentett, miniatűr változatot tesztel az ország különböző farmjain – nem szimulált közegben, hanem valós helyzetekben. A nagyobbik Adam – amely leginkább egy játékautóra hasonlít – eper mellett alma- és körtetermesztőknek is segíthet, a kisebbik szőlészetekben és datolyaszilva-farmokon dolgozhat. A robothoz készült Newton online platform valósidejű betekintést ad a gazdáknak: a termény állapotát, betegségeket figyelhetnek vele, és a gazdaságot is irányíthatják a platformról.
Precíziós agrárium
Már nem ritka látvány, hogy üvegházakban és fóliasátrakban karral és gépilátás-rendszerrel felszerelt robotok szedik le a paradicsomot. A Panasonictól kezdve egyetemeken át különféle startupokig több műhelyben építenek ilyen szerkezeteket. A kihívás nagyobb, mint az epernél: a gyümölcs könnyebben sérül, talán még puhább fogóra/markolóra és egy hajszállal precíziósabb irányításra van szükség hozzá. Mindeközben az MI szín, méret és más tényezők alapján azonosítja a szedésre érett paradicsomot.
| Mezőgazdasági robotok jellemző feladatai
Ültetés és vetés: pontosan vetik el a magokat, biztosítják az optimális távolságot és mélységet, az eredmény a jobb terméshozam. Gyomirtás: kamerákkal és MI-vel felszerelve, növényirtó használata nélkül azonosítják és távolítják el a gyomokat. Betakarítás: gépi látással megerősítve gyümölcsöket, zöldségeket és más terményeket szednek le. Metszés, ritkítás: szenzorokat és MI-t használnak a pontos munkához. Permetezés: pontosságuk miatt csökken a vegyszerhasználat, minimalizálják a környezeti hatást. Monitoring és adatgyűjtés: nyomon követik a növények állapotát, a talajviszonyokat és az időjárás-mintázatokat. A talaj művelése: autonóm traktorok és más gépek szántanak, tárcsáznak, boronálnak, csökkentve a munkaerő-költségeket. Válogatás, csomagolás: segítik a termés hatékonyabb piaci előkészítését. Talajelemzés: minták elemzésével segítik a hatékonyabb, környezetkímélőbb talajgazdálkodást. Öntözés: szabályozzák az öntözőrendszereket. |
A Kubota mezőgazdasági-gépgyártó autonóm traktorai GPS-szel navigálnak a földeken, és emberi beavatkozás nélkül végzik munkájukat. Más autonóm traktorok (Yanmar) rizsültetvényeken tevékenykednek, míg az Agriroid robotjait kifejezetten gyomirtásra tervezték: MI-vel azonosítják, majd mechanikusan vagy célzott permetezéssel távolítják el a gyomokat. A termés légi megfigyelését, a rovarirtók kipermetezését, a műtrágya helyszínre szállítását drónok, főként a kínai DJI szerkezetei végzik, de a mezőgazdaságra szakosodott hazai NileWorks Drones precíziós gépei is egyre aktívabbak. Japán mezőgazdasági specialitás a saláta, paradicsom és más zöldségek termesztésére használt, teljesen automatizált üvegházak: a Panasonic által gyártott szerkezetben az ültetéstől az öntözésen keresztül a betakarításig mindent robotok végeznek.
Mivel a szigetország farmjainak jelentős része kis területű, a precíziós robotika és az automatizáció jobban működik, mint máshol. Mezőgazdasági robotjaik nemcsak a hatékonyságon javítanak, hanem olyan kihívásoknak is megfelelnek, mint a fenntarthatóság, az élelmiszer-biztonság, és a környezeti kritériumok sikeres kezelése. Az ott kifejlesztett és elterjesztett technológiáik a világon máshol is fontos szerepet játszhatnak majd az agrárium jövőjében.
