Minden nap személyesen is tapasztalhatjuk: világunk felgyorsult. Az, hogy ennek milyen hatása van az iparra, a logisztikára, az infokommunikációra – amelyek persze a fogyasztók életét is megváltoztatják – talán már nem annyira nyilvánvaló. Pedig valóságos digitális ipari forradalom zajlik a gyárépületek falai között.
◼︎ Amikor összekapcsolódik az internet és a gyár
Egy igazi forradalom tömegeket mozgat meg: az Ipar 4.0 sem egyedül érkezett az életünkbe. 5G, 6G, digitális ikrek, IoT, IIoT, vagy éppen a tavaly ősszel valósággal berobbant mesterséges intelligencia: a felsorolás igazán nem mondható teljesnek. Talán azonban már ennyiből is világossá vált, hogy egy olyan komplex jelenségről beszélünk, amelyet még a területen mozgó szakemberek is csak komoly erőfeszítéssel képesek teljes egészében megérteni és átlátni.
A világ azonban nem vár senkire: az évről évre gyorsuló technológiai fejlődés akkor is átformálja és „újratervezi” életünket, ha nem is pontosan értjük, mi történik. Szerencsére vannak olyan trendek, fő irányvonalak, melyeket könnyebb azonosítani és a szervezetek döntési folyamatai során is mindenképpen érdemes figyelembe venni.
Védeni a jövőt
Fenntarthatóság – ez ma már alapvető követelménynek számít. A jelenkor gazdasági helyzetében ráadásul a költséghatékonyság egyik központi eleme is a cégek energia- és anyagfelhasználás terén minél hatékonyabban működése. A fenntarthatósággal összefüggő célok meghatározását és elérését segítik az üzleti folyamatok átláthatósága, a megújuló energia bevonása, sőt, az egyre több területet meghódító mesterséges intelligencia megfelelő alkalmazása is. A fenntarthatóság azonban több mint alacsony energiaszámla: a vállalati kultúra, a munkatársak és a közösségek szerepe nem csupán megerősödik, de társadalmi szinten is egyre hangsúlyosabbá válik.
Csakúgy, mint a generatív mesterséges intelligencia. A ChatGPT még 2022. november 30-án robbant be a köztudatba, és ismertette meg miden eddiginél több iparági szereplővel a generatív MI fogalmát, képességeit. A Gartner szakértőinek véleménye szerint azonban az előttünk álló esztendőkben már az adaptív mesterséges intelligencia fogja átvenni a főszerepet. Az ezzel a technológiával rendelkező rendszerek minden eddiginél agilisebbek és intelligensebbek lehetnek: újra és újra tanítják modelljeiket, a frissen szerzett információkat is gyorsan felhasználva.
A gyorsaság kulcsfontosságú, a változásokra késedelem nélkül válaszokat kell adni, emlékeztetnek a szakértők. Ehhez azonban van még mit tenni a mesterséges intelligenciához fűzött bizalom alakításában, növelésében is, amelyhez nem megkerülhető kérdés a megfelelő, a technológiát nem csak távolról követő, de proaktívan megfelelő korlátok közé terelő jogszabályi háttér kialakítása – tegyük hozzá: akár világ-, akár európai uniós, akár nemzetállami szinten is. Az MI-alapú megoldások azonban már megjelentek a kiberbűnözők eszköztárában, így a cégeknek is kapacitásokat, anyagi és emberi erőforrásokat kell biztosítaniuk saját adataik védelmére, amiben bizony kulcsszerepe lesz majd a mesterséges intelligenciának és persze a gépi tanulásnak.
Virtuális térben valódi jövő?
Érdekes kérdés, hogy a vállalatok mennyire fogják majd benépesíteni a sokat emlegetett, de eddig nagy sikert nem aratott metaverzumot. Pedig 2021 októberében még a Facebook is „Metába ment”, névváltoztatásával is hangsúlyozva az új gazdaság vélt vagy valós megérkeztét. A virtuális 3D tér eddig azonban nem jelentett valóban diszruptív technológiát. Igaz, a Gartner becslése szerint 2027-re már a világ nagyvállalatainak több mint 40 százaléka fog egy komplex, a Web3, az AR Cloud és a digitális ikrek technológiáit is ötvöző megoldással saját projekteket indítani a metaverzumban. Vajon a korai alkalmazók képesek lesznek-e jelentős üzleti előnyöket realizálni az előrelátásukból és befektetéseikből?
Nemcsak az embernek, de a szervezetnek is lehet immunrendszere: méghozzá intelligens és számos területet átfogó. A megfelelően felépített digitális immunitás (DIS, digital immune system) a rugalmasság és a stabilitás alapja lehet, de ehhez adatvezérelt döntéshozatal, az MI-támogatta tesztelés, a minél jobban automatizált hibajavítás, az IT-műveleteken belüli szoftverfejlesztés és nem utolsósorban az alkalmazások ellátási láncának biztonsága is szükséges. A DIS akár egy olyan modell alapja lehet, amely nem csupán felkészíti a szervezetet a potenciális kockázatok megelőzésére és csökkentésére, de az elszenvedett kudarcokat újabb tanulási lehetőségként használja fel.
A Gartner adatai szerint a digitális immunitásba beruházó vállalatok 2025-re akár 80 százalékkal is csökkenthetik a szervezetüknél fellépő rendszerhibáikat. És azt talán már hozzá sem kell tenni, hogy az igen erős emberierőforrás-hiánnyal küzdő IT-biztonsági terület hatékonysága menyivel nőhet egy megfelelően kiépített DIS esetén.
Itthon is haladunk!
A Századvég Konjunktúrakutató digitális üzletága által 2022 év végén, a magyar feldolgozóipari vállalkozások körében végzett „Az Ipar 4.0 technológiák új távlatokat nyithatnak meg a vállalkozások előtt” című felmérése vegyes képet mutat. Mint megállapítja, a valós üzleti igényekre és a teljesítménybeli kihívásokra, illetve az egyes helyszíneken jól bevált megoldásokra építő innovatív, Ipar 4.0 technológiák már rövid távon is látványos eredményeket garantálnak az ilyen technológiákat alkalmazó vállalkozások körében. Ennek ellenére a kutatásba bevont hazai feldolgozóipari cégek közel fele (46,8 százalék) semmilyen ilyen típusú megoldást nem használ a mindennapi működése során. Amelyek pedig igen, ott az alkalmazott megoldások jellemzően szigetszerűek, nem alkotnak integrált rendszert.
Örömteli ugyanakkor, hogy a vizsgált vállalkozások közel háromnegyede tervezi a következő 3–5 évben Ipar 4.0 technológiák bevezetését, hangsúlyozza a tanulmány.
