A „ghost job” vagy „szellemállás” fogalmai azokat az álláshirdetéseket takarja, amelyek valójában nem léteznek, már betöltöttek, vagy csak belső jelentkezők számára vannak fenntartva, és csupán jogi okokból jelennek meg. Ez a gyakorlat széles körben elterjedt, különösen a technológiai szektorban, amely a folyamatos elbocsátások korszakát éli.
Egy 2024. augusztusában megjelent kutatás szerint a toborzók 81 százaléka beismerte, hogy posztolt már szellemállásokat, míg 41 százalékuk arról számolt be, hogy a posztjaik legalább fele hamis. A Resume Builder hasonló eredményeket közölt: 1641 munkaerő-felvételi menedzser megkérdezése után kiderült, hogy a cégek 40 százaléka posztolt hamis állásokat az elmúlt évben, és 2024. júniusában három cégből egynek volt aktív, de hamis álláshirdetése.
Geoffrey Scott, a Resume Genius tartalommenedzsere és HR vezetője szerint ezek a szellemállások nem csalások, hanem valós cégektől származnak, de olyan állásokat is hirdetnek, amelyek valójában nem aktuálisak. A cég jelenleg nem keres embert az adott pozícióra, bár lehetséges, hogy a jövőben tervezik betölteni azt, vagy korábban felvételt hirdettek rá, de költségcsökkentések miatt a pozíciót lezárták vagy felfüggesztették.
A dolgozók motiválása?
Az indokok mögött különböző tényezők állnak. Bizonyos esetekben ezek a hirdetések a jövőbeni szerepekre szánt tehetséglisták összeállítását szolgálják, vagy azt a célt, hogy a vállalat növekvőnek tűnjön. Azonban más okok sokkal megkérdőjelezhetőbbek: a munkaadók ezzel próbálnak extra erőfeszítést kicsikarni a meglévő alkalmazottakból, vagy elhitetni velük, hogy könnyen helyettesíthetők, ami a produktivitás növekedéséhez vezethet. A Resume Builder szerint a vezetők 63 százaléka azért posztolt szellemállásokat, hogy azt sugallják a túlterhelt alkalmazottaknak, hogy segítség érkezik, míg 62 százalékuk azt állította, hogy a munkavállalók lecserélhetőségét akarták érzékeltetni.
A gyakorlat hatása pozitív lehet a bevételre és a termelékenységre, de csak átmenetileg, amíg az alkalmazottak rá nem jönnek, hogy az ígért erősítés nem valósul meg.
A HR osztályok jelentős szerepet játszanak a szellemállások közzétételében, mivel az ilyen hirdetések több mint egyharmadát ők kezdeményezik, míg a felső vezetés a maradék posztok negyedéért felelős.
Törvényes keretek között
A gyakorlat legális, mivel nincsenek olyan törvények, amelyek tiltanák a szellemállások közzétételét. Az „Above The Law” jogi híroldal szerint a szabályozás bevezetése kihívásokkal járna, mivel egyensúlyt kellene találni a valós hirdetések biztosítása és a cégek szabad döntéshozatala között. Az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának (FTC) egyes munkáltatási kérdésekben való érdeklődése miatt elképzelhető, hogy figyelmük a szellemállások felé is fordulhat.
A technológiai ipar munkavállalóinak továbbra is résen kell lenniük, mivel a szellemállások problémája nem tűnik el egyhamar, és a jelöltek számottevő időt veszíthetnek a hamis hirdetésekre jelentkezve.
(forrás)
