A nemzetközi leépítési hullám nem éreztette hatását Magyarországon, így az infokommunikációs szektorban itthon semmit nem enyhült a munkaerőhiány. És bár a cégek most egy kicsit óvatosabban toboroznak, a jó szakembert továbbra sem könnyű megtalálni – mondja évértékelőjében Vidus Anett, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. szenior IT-toborzási vezetője.
◼︎ ICT-munkaerőpiaci fejlemények
– Hogyan emlékezünk majd 2022-re? Könnyű volt, változatos, izgalmas, tele volt újdonságokkal, esetleg olyan, mint a tavalyi?
– A 2022-es év annyi kihívást tartogatott, mint a 2020-as és a 2021-es együttvéve, és utána még megszorozva kettővel. Mi jellemezte az évet? A kritikus, soha nem látott mértékű munkaerőhiány megfűszerezve háborúval, energiaválsággal, emberemlékezet óta nem látott magasságokba szökő inflációval, a KATA eltörlésével. Ezek mindegyike külön-külön is hullámot vetett volna a magyar munkaerőpiacon, de együttes hatásuk valóságos cunamival ért fel.
– Az általános munkaerő-piaci trendek hogyan csapódtak le az informatikai szektorban?
– Az alaphelyzet itt nem változott, az infokommunikációs szektorból továbbra is több tízezer szakember hiányzik. Emiatt egyrészt rendkívül magas fizetéseket kell kínálnia a cégeknek, ha programozókat vagy más szakembereket keresnek, másrészt lépést kell tartaniuk azzal is, hogy a Covid óta sokat változtak a munkavállalók elvárásai a munkahelyükkel szemben. A home office lett a munkavégzés alapvető helyszíne, úgyhogy szó szerint szinte bárhonnan és bárhova lehet dolgozni. Ennek köszönhetően az ICT-munkaerőpiac villámgyorsan globálissá vált, már Magyarországról is sokan dolgoznak külföldi cégeknek, de akár el is mennek az országból. Jól érezhető, hogy kiéleződött és globálissá vált a verseny a munkavállalókért, most már nem csak lokálisan kell megküzdeni a legjobb szakemberekért.
– Mit tart az év legfontosabb nemzetközi informatikai munkaerőpiaci történésének, eseményének?
– Nyugaton az elmúlt időszakban korábban elképzelhetetlennek tartott elbocsátási hullám következett be. Ez olyan váratlan esemény volt, amelyről azt gondoltuk, hogy az IT-piacon ilyesmire soha nem kerülhet sor, hiszen évek óra arról szólt a fáma, hogy mekkora a munkaerőhiány. Érdekes volt megtapasztalni, hogy a költségoptimalizálási szempontok előretörése sok céget arra ösztönözött, hogy újabb és újabb projekteket és fejlesztőközpontokat hozzanak viszont Magyarországra. Utóbbiban azért közrejátszott a forintárfolyam számukra kedvező alakulása is.
– Mi volt 2022 legfontosabb hazai informatikai munkaerőpiaci történése vagy eseménye?
– Az infláció és munkaerőhiány együttes hatására soha nem látott mértékben szabadultak el a bérigények. Ilyen szakadék a jelöltek bérigénye és a az elérhető bérek között soha korábban nem volt látható-tapasztalható. Érdekes fejlemény, hogy mennyivel merészebb követelésekkel állnak elő a munkavállalók. Korábban egy jelölt az aktuális béréhez képest rendszerint 10-20 százalékos emelést kért, amikor új munkahelyre pályáztattuk. Manapság viszont már nem ritka a 30, 40 vagy akár 50 százalékos emelés kérése, sőt, akár a jelenlegi fizetésük dupláját is megjelölik bérigényként. Az infláció hatását mutatja az is, hogy gyakran csak olyan állásra nyitottak, ahol euró alapú fizetést kapnak.
– Vagyis Magyarországon továbbra sem csökkent a hiány a szakemberekből?
– Érdekesen alakult az év ebből a szempontból. Az év nagyobb részében hónapról-hónapra nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. Viszont a legutóbbi hónapokban már kisebb visszaesés tapasztalható – nem szűnt meg a hiány, csak nem nő a korábbi mértékben. A vállalatok kétségtelenül óvatosabbak lettek, és visszavettek a toborzási ütemükből, ám a tehetségek iránti kereslet nem csökkent. A mesterséges intelligencia és gépi tanulás, a blockchain-technológia, az IoT, a robotika, az adatelemzés, hogy csak néhány területet említsek, folyamatosan generálják az új és új projekteket.
A legnagyobb elbocsátások a technológiai szektorban 2022-ben
Forrás: layoffs.fyi |
De mielőtt bárkinek felcsillanna a szeme, hogy ettől most könnyebb lett az IT-s toborzás, el kell, hogy keserítsem. Nemcsak a meghirdetett álláshelyek száma csökkent, hanem még ennél is nagyobb mértékben esett vissza az egy nyitott pozícióra jutó elérhető, mozdítható és váltásra nyitott jelöltek száma. Vagyis az arány tovább romlott az utóbbi hónapokban, azaz még nagyobb kihívás most betölteni egy nyitott pozíciót, mint korábban, amikor nagyobb volumenűek voltak a toborzások. Itthon egyelőre nem várható nagyobb leépítési hullám, a legtöbb cég bővítésre készül, és ráadásul a bérek további jelentős emelkedése várható 2023-ban is.
– Ha nem az egyes eseményeket, hanem a hosszabb távú folyamatokat nézzük, mi volt a 2022-es év legfontosabb informatikai munkaerőpiaci trendje?
– A home office és remote munkavégzés még inkább kinyitotta a határokat az IT-ben. Ahogy említettem, most ugyan Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban visszavágták a munkaerőpiaci keresletet, de ne legyenek illúzióink. Amikor a helyzet javulni kezd, amikor újra megnyílnak a pozíciók, akkor aztán igazán nagy kihívások elé fog nézni a magyar munkaerőpiac. Az amúgy is távmunkában dolgozó informatikusok iránt tovább fog nőni a kereslet, ezért úgy vélem, újabb nagy elszívás várható.
Szeretnék kiemelni egy elkeserítő tendenciát is, amely már 2021-ben is megfigyelhető volt, 2022-ben pedig teljesen általánossá vált. Szinte minden jelölt megversenyezteti az ajánlatát a jelenlegi munkáltatójánál, vagy ha ő mégsem tenné meg, akkor tízből kilenc esetben a munkáltató önként ad ellenajánlatot. Rendkívül károsnak tartom ezt a gyakorlatot, mert minden szereplőre negatívan hat. Abszolút rövid távú megoldás, amellyel csak szépségtapaszt helyeznek a sebre, miközben a mélyben gyökerező problémát nem orvosolják, csak a szőnyeg alá söprik. Hiszen ha a munkavállaló nyitott volt más lehetőségekre, a munkahelyváltásra, akkor aligha csak a bérezésével elégedetlen, ott más okokat is kereshetünk. Ráadásul a tapasztalataink alapján a megemelt fizetés vagy előléptetés után általában fél éven belül mégiscsak megszűnik ez a munkaviszony, nem ritkán pont a munkáltató kezdeményezésére.
Különösen rossz az üzenete ennek a gyakorlatnak a váltani nem készülő munkavállalók számára, akik nem használják az érdekérvényesítésnek ezt a módját a fizetésemelés kieszközölésére. Gondoljunk bele abba, hogy munkavállalóként is mennyivel jobb érzés a teljesítményünk okán, a jó munkánk elismeréseként béremelést kapni, mint ugyanazt a többletet pusztán egy másik ajánlat belengetésével kicsikarni.
– Ha már így kiveséztük a mögöttünk hagyott évet, mondjon pár szót arról is, mi várható 2023-ban!
– Nem látok alapvető változásokat a tendenciákban, legalábbis semmi olyat, ami a helyzet egyszerűsödése irányába mutatna. A munkaadók számára biztosan nem lesz egyszerű év a 2023-as: a brutális rezsiköltségek, a tartósan magas infláció és a továbbra is fennálló munkaerőhiány az idei évben is komoly problémákat fog jelenteni a cégeknek.
(A cikk az ITBUSINESS podcast-sorozatában december 19-én megjelent, „Szorozva kettővel” című epizód munkaerőpiacot taglaló részleteinek szerkesztett változata.)
