Az egy évvel ezelőtti nagy elbocsátási hullám után ismét leépítésekről szólnak a tengerentúli informatikai munkaerőpiacról érkező hírek. Magyarországra ugyan még nem feltétlenül ez gyűrűzik be, de most itthon sem fenékig tejfel az informatikusok élete.
◼︎ Tovább lassul a hazai IT-munkaerőpiac
Idén március harmadik hetéig több mint 200 technológiai vállalat valamivel több mint 50 ezer dolgozót bocsátott el – mutatja a mértékadónak tartott layoffs.fyi számlálója. A listán több ezer leépített dolgozóval olyan jól ismert vállalatok szerepelnek, mint az SAP, a Cisco, a PayPal vagy a Google. (Tavaly, ugyanebben az időszakban több mint 500 vállalatról és 150 ezret meghaladó munkavállalóról beszélhettünk.)
De azok sem feltétlenül boldogok, akiknek van munkájuk. A Motherboard és a Blind még tavaly decemberben végzett közös kutatásában közel 10 ezer amerikai fejlesztőt kérdezett meg arról, milyennek látják a munkaerőpiacot. 10-ből 9-en úgy vélik, hogy nehezebb munkát találni, mint a pandémia előtt, és alig 6 százalék azok aránya, akik rendkívül bizakodóak abban, hogy ugyanakkora fizetésért tudnának elhelyezkedni, ha most elveszítenék állásukat.
Lassabb az elhelyezkedés
Mostanában tehát az egykor biztos megélhetésnek tűnő informatikusi pálya egyre bizonytalanabb kilátásokkal kecsegtet – és nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Magyarországon is. Itthon nincs szó nagyméretű leépítésekről, de az informatikus álláskeresők sorsa mindenképpen nehezebb lett, mondja Vidus Anett, HumanField IT-toborzási üzletág-igazgatója. Ennek oka elsősorban a gazdasági bizonytalanság, a projektek részleges hiánya.
A junior szoftverfejlesztők iránti igény nagymértékben csökkent, különösen az egyetemi diplomával nem rendelkező pályakezdők számíthatnak nehezebb elhelyezkedésre. Ugyanakkor a szeniorok sem tudnak könnyen váltani ma Magyarországon. Vidus Anett tapasztalatai szerint sokkal tovább tart a kiválasztási folyamat, mint korábban: akár hónapokig is eltart, amíg döntésre jut a leendő munkáltató.
Nem nőnek a bérek
„Azért sem könnyű felbecsülni, hogy mennyi a valódi álláskereső a magyar piacon, mert a jelöltek többsége csak jelenlegi bérét szeretné megversenyeztetni mostani munkáltatójánál”, hívja fel a figyelmet egy másik szomorú jelenségre Vidus Anett.
| A fejlesztők és az MI
Számos olyan véleményt hallani, hogy a mesterséges intelligencia feleslegessé teszi a szoftverfejlesztők munkáját – de a programozók nem osztják ezeket. A Blind már idézett kutatásában a megkérdezettek csak negyede nyilatkozott úgy, hogy aggasztja az MI, a többiek nem félnek tőle. Hasonlóképpen vélekedett egy magyar szakember is a prog.hu fórumában is. Mint írta: „Az AI jövőbeli szerepéről két csoport eltérően vélekedik. Az egyik [szerint], amely javarészt közép- és felső vezetőkből áll, a programozók a generatív AI megalkotásával saját magukat teszik elavulttá … Az AI-nak a management elmondja mit szeretne, az pedig hamarosan elkészíti. A másik, javarészt programozókból álló csoport pontos véleményét nem ismerjük, mert még nem hagyták abba a röhögést.” |
„A vállalatoknak fontos a megtartás, ezért sokszor hajlandók ellenajánlatot adni, csak hogy ne menjen el a dolgozó. Hosszabb távon a munkáltatóknak sem jó ez a gyakorlat, de a tavalyi tendencia idén is folytatódik. Így feleslegesen megy el számtalan – kiválasztásban résztvevő – vezető értékes ideje, mert a jelöltek sokszor csak bérfegyverként használják a kiválasztási folyamatot”, mondja a HumanField üzletág-igazgatója.
Bizonyos szempontból ez érthető részükről, hiszen a piaci jelzések alapján idén nem várható nagyobb béremelés. „Kisebb lett az infláció, és a piacon is csökkent a munkáltatók kiszolgáltatottsága a munkavállalók irányában”, teszi még hozzá Vidus Anett.
Ez a furcsa, korábban sosem tapasztalt kettősség jellemzi a 2024-es évet: csökkenő IT-munkaerő iránti kereslet és tovább gyűrűző ellenajánlat-adási cunami.
