Vissza az irodába

A 2020-ban szinte az egész világot maga alá gyűrő Covid-19 járvány jelentette válsághelyzetre reagálnia kellett az üzleti életnek is. Az egyre szigorúbb vírusvédelmi rendszabályok alapvetően változtatták meg azt, amit addig mind a munkaadók, mind a munkavállalók munkahelyként szoktak meg. A fenyegetést – a jelek szerint – sikerült visszaszorítani, de vége van-e a home office virágkorának?

◼︎ Kortünetté vált az otthoni munkavégzés

Az irodai jelenlétet igénylő munkavégzés szerepe igencsak átértékelődött az utóbbi két évben. A hibrid munkarend, a részleges vagy teljes home office, és újabban a távmunka biztosítása is egyre gyakoribb lett a cégek körében. Ugyanakkor érezhetően felerősödött egy „ellenáramlat” is, amely az otthoni munkahelyekről igyekszik kifejezetten visszaterelni a dolgozókat az irodákba. Ez a trend, bár Magyarországon is ismert, de nem hazai sajátosság, emelte ki Vidus Anett, a HumanField senior részlegvezetője. Mint hangsúlyozta, a trend az USA-ban, illetve Nyugat-Európában volt először megfigyelhető.

Jellemzően a nagyvállalatok központi irodáiból érkezik a nyomás a leányvállalatokra: megfelelő intézkedésekkel érjék el azt, hogy minél többet járjanak be az irodákba. A legismertebb ilyen vezetői elvárást talán Elon Musk fogalmazta meg még 2021 júniusának elején, a Tesla otthonról dolgozó munkavállalóinak címzett, igen egyértelmű feljegyzésével. Ez a trend azonban érezhetően megérkezett már Magyarországra is, így elképzelhető, hogy a jövőben itthon is egyre több cégnél fogják visszahozni a klasszikus irodai munkavégzést.

„Ez azonban nem jelenti azt, hogy válogatás nélkül mindenkit visszarendelnek az íróasztala elé”, hangsúlyozta Vidus Anett. 2023-ra már igen sok cég rendezkedett be a hibrid munkavégzésre. Ennek eredményeként ma már egyértelműen sokkal kevesebb munkaállomás van, mint munkavállaló, így nem is lehetne mindenkit ismét leültetni a volt íróasztala elé. A vállalkozások hosszú távon rendezkedtek be a hibrid munkavégzésre még úgy is, hogy egyes külföldi tanulmányok szerint a munkavállalók hatékonysága sokkal nagyobb a személyes, irodai jelenlét során.

Igaz ez annak ellenére, hogy ma már számos informatikai megoldás, alkalmazás segíti a távmunkát. A járványidőszak alatt tömegek tanulták meg kezelni a Zoom-ot, a Skype-ot, a Microsoft Meet irodai megoldást, és ott van a szöveges csevegőalkalmazások sora is. „Az emberi interakciókra, a metakommunikációkra azonban a tapasztalatok alapján még mindig óriási szükség van”, emelte ki a szakember így például a csapatban végzett ötletelés, a felmerült problémák kollektív megoldása is hatékonyabb, ha a résztvevők fizikailag is egy helységben, egymást „élőben” látják és hallják.

Otthon lenni nem a magány, ott a technológia

Ezt a véleményt azonban közel sem mindenki osztja: főleg a munkaerőpiacra frissen belépett vagy pályájuk elején járó fiatalok azok, akik kifejezetten keresik, sőt elvárják az otthoni vagy a hibrid munkavégzés lehetőségét. Sok esetben egyenesen felmondáshoz vezet, ha az elmúlt hónapokban-években megszokott home office lehetőségét meg kívánják szüntetni a munkaadók. „Ez valós probléma, de ezek a döntések jellemzően a cégek központjában születnek”, mondta el Vidus Anett. „Mi is számos esetben találkoztunk felmondási hullámokkal, amikor a magyar leányvállalatnál is visszarendelték a munkavállalókat az irodába.”

Munkaadói oldalról elsősorban a rugalmasabb munkavégzés lehetőségét, a korábbi kötöttségek lazulását, az utazási költségek elmaradását tartják fontosnak. „A probléma idehaza is valós és akár a cégeken belüli fluktuációt is növelheti”, mondja Vidus Anett. Ugyanakkor fontos leszögezni: vezetői felelősség kérdése is, hogy egy munkavállaló mennyire érzi jól magát a csapatban. Ha jó a „benti” közösség, ha inspiráló a légkör, akkor jól fogja érezni magát, és hogy igenis van értelme visszamenni az irodájába.

A magyar piacon a járványhelyzet előtt a heti egy-két nap home office lehetőség is komoly vonzerőt jelentett a munkavállalóknak. A járvány idején kényszerből számos vállalkozás állt át a teljesen otthoni munkavégzésre. Ezt az érintett munkatársak hamar megszokták és megszerették, és így érthető módon szeretnének továbbra is ebben a formában dolgozni. „Ez megnehezíti a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakemberek dolgát is”, állítja Vidus Anett. „Sok jelöltet vesztünk amiatt, hogy kevésbé rugalmasabbak a partnereink. Tapasztalataink alapján, ha egy héten akár csak kettőnél több napot kell bejárni az irodába, ez már elég lehet a felvételi folyamat megszakításához, a jelölt elveszítéséhez, az ajánlat visszautasításához. A megoldás kulcsa a kompromisszum: a két oldal erősen eltérő álláspontjának közelítése, a megegyezés. Ez gyakran éppen a hibrid munkavégzés lehet, akár 50-50, akár 40-60 százalékos otthoni és irodai munkavégzéssel.” A szakértő szerint ezt a megoldást a tapasztalatok szerint már a cégvezetők jelentős része elfogadhatónak tartja, de a munkavállalóknak még néha ez is túlságosan sok kötöttséget jelent.

„Érdemes azt is megjegyezni, hogy nem köthető korosztályhoz az otthoni munkavégzés előnyben részesítése, akár a munkahely elvesztését is kockáztatva”, mondta el Vidus Anett. A terület persze már jobban körülhatárolható, hiszen elsősorban a kreatív vagy irodai munkakörökben dolgozók körében volt megoldható a távolról végzett munka, a vállalati szerverekhez biztonságos adatcsatornán kapcsolódva.

A szakértő szerint ez a probléma még velünk marad az előttünk álló évek során is. A „harccal”, a kompromisszumok keresésével még hosszú távon foglalkoznia kell a cégvezetőknek. „Ha visszatekintünk tíz évvel ezelőttre, amikor a home office fogalma gyakorlatilag ismeretlen volt, akkor nem gondoltuk volna, hogy ez probléma lesz a toborzás során”, mondja Vidus Anett.

Régi-új ismerős a távmunka

Leginusz László, az Asura Technologies cégalapítója és CTO-ja hangsúlyozta: „a home office nem volt ismeretlen a világon a pandémia előtt sem, de az elmúlt két és fél évben ennek a teljes kiterjesztését láttuk. Megszűntek a határok, sosem volt ennyire könnyű és elfogadott a munkaerőpiacon otthonról dolgozni.” Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megszokott irodai munkavégzés eltűnt volna, sőt. „Nálunk nagyon fontos a csapatkohézió, és olyan munkakörülményeket igyekszünk megteremteni az alkalmazottaink számára, ahol zavartalanul és elmélyülten, de közösségben tudnak dolgozni. A pandémia első hullámában mi is átköltöztünk a virtuális térbe, ugyanakkor vannak dolgok, amelyek nem működnek hatékonyan az online univerzumban. Ilyen például a személyes mentorálás, ami kiemelten fontos az IT-n belül. A szenior kollégák mentorként is folyamatosan foglalkoznak a juniorokkal, a tréning a mindennapjaik szerves része. A szenior kollégák pedig első kézből értesülnek a piac visszajelzéséről, így ismerik az irányokat, annak mentén tudják, miben kell fejleszteniük magukat.” Mint hozzátette, ennek köszönhetően nem kellett különleges módszereket kitalálni arra, hogy visszatereljék a dolgozókat az irodába.

Az, hogy a munkaerőpiacra lépők körében valódi vonzerőt jelent a távmunka, azt Leginusz László is megerősítette. „A home office lehetőségének fenntartása mellett szól az, hogy ez fontos hívószó a fiatalabb generáció számára. A gyakorlatban látjuk, hogy a hibrid munkavégzés lehetősége már az álláshirdetések megfogalmazásánál kötelező elem, ennek a kihagyásával sok potenciális munkavállalót a nulladik pillanatban elszalasztanánk. Ez egybevág a hazai, témában végzett kutatások eredményével is, melyek szerint a fiatalabb munkavállalók számára fontos motivációs elem a rugalmas munkavégzés. A nálunk alkalmazott hibrid munkavégzés heti egy, pénteki home office-t jelent, a hét többi napján pedig bejárunk az irodába. Ugyanakkor többen vannak, akik ezen a napon is inkább bent dolgoznak”, tette hozzá.

Megjegyezte: „a frissen belépő fiatalok szívesen dolgoznak heti 4 napot bent és 1 napot otthon. Akik nem vágynak közösségre, és kerülik a valahova tartozás igényét, nem biztos, hogy hozzánk valóak, hiszen nekünk a csapatélmény az egyik legerősebb értékünk. Csak úgy tudunk hosszú távon gondolkodni cégszinten, ha nagyobb létszám mellett is az eredeti családias, biztonságos környezetet biztosítjuk, amelyet közösen építettünk és építünk fel, folytatva és fejlesztve az eddig jól bevált mentalitást. Minden egyes munkavállalónk hozzátesz a közösségünk erejéhez, és igyekszünk különös figyelmet fordítani arra, hogy ez így is maradjon.”

Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban az egyik legtöbbet emlegetett kérdés a hatékonyságé – és ennek megfelelő méréséé. „Az IT-eszközökkel történő mérések helyett mi itt is a személyes kapcsolatokra, az elvégzett munka fontosságának kiemelésére és az ebben résztvevők egyéni felelősségére helyezzük a hangsúlyt,” emelte ki Leginusz László. Amellett, hogy a vezetők folyamatosan követik a fejlesztési projektek státuszát, szakembereink számára fontos szempont, hogy fejlesztéseiket többek között az Egyesült Államokban éles körülmények között használják partnereink. Azaz az Asuránál a projektstátusz-követés mellett a vezetőknek legalább ilyen fontos feladata tudatosítani a munkavállalókban, hogy olyan alkotói tevékenységet végeznek, aminek a konkrét, gyakorlati eredményeit folyamatosan érzékelhetik és monitorozhatják.