Kétféle értelemben is használjuk a „digitális lábnyom” fogalmát. Egyrészt azokat az adatokat jelenti, amelyeket online tevékenységünk során magunk után hagyunk. Másrészt pedig az online tevékenység által okozott környezetszennyezésre utal, amit szokás karbon- vagy ökolábnyomnak is nevezni. Kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a digitális lábnyom mindkét értelmezését – először a hátrahagyott adatokkal foglalkozunk.
◼︎ Digitális lábnyomok I. – az adatok
A digitális lábnyom mindazoknak az adatoknak, információknak az összessége, amelyeket online tevékenykedésünk révén magunk után hagyunk. Az online környezetben keletkező nyomokat nevezzük internetlábnyomnak, kiber- vagy digitális árnyéknak. Ilyenek a bejegyzéseink, kommentjeink, fényképeink a közösségi médiában, vagy az események, amelyeken részt veszünk. De ilyen nyom egy elküldött email, vagy a gépünk azonosítója is, amelyet felismer és elraktároz egy szerver. Ide tartoznak a készülékünk helyadatai is. Az internetes lábnyom magába foglalja teljes digitális viselkedésünk lenyomatát – nemcsak a közösségi oldalakon, hanem az internet egészén –, azaz mindazt, amit a nethasználat során teszünk, és amiből következtetni lehet a tevékenységünkre.
Ezek az adatok rossz szándékkal ellenünk is fordíthatók. Ha valaki olyasmit oszt meg magáról a közösségi médiában, amit később megbán, akkor ezáltal a magánélete is veszélybe kerülhet. Ha fényképeket teszünk közzé az Instagramon, azt felhasználhatják arra, hogy megtalálják a lakóhelyünket – vagy akár arra is, hogy ellopják a személyazonosságunkat. A közzétett bejegyzéseink felhasználásával pedig valaki más profilja is létrehozható.
Egy felmérés tanulságai
Egy nemrég befejeződött, 11 európai országban lefolytatott felmérés keretében azt vizsgálták a kutatók, hogy mennyire tudatosak a felhasználók az online adatvédelemben, illetve hogy milyen a hozzáállásuk internetlábnyomukhoz. 8500, tizenhat évesnél idősebb felhasználó vett részt ebben a vizsgálatban.
A felmérés eredménye egy olyan, általános problémára mutat rá, amely minden európai országot érint. A válaszadók túlnyomó többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora ellenőrzéssel rendelkezik saját online jelenléte felett, és nem tudja azt sem, hogyan tudná biztonságosan kezelni az online személyiségét. A tanulmány hatalmas tévedéseket talált a válaszadók körében az online identitásuk feletti ellenőrzés vélt szintjét illetően: a válaszadók jelentős része tévesen úgy véli, hogy a közösségi médiás fiókok és posztok végleg törölhetők. A vizsgálat szerint minél fiatalabbak a felhasználók, annál meggondolatlanabbak: gyakrabban tesznek közzé olyan posztokat, amelyeket később szívesen törölnének, ha lenne rá lehetőségük.
| 7 ötlet a digitális lábnyom biztonságos kezeléséhez
1. Válogasd meg, mit osztasz meg online. Ne tégy közzé mindent a közösségi médiában arról, amit a való életben csinálsz vagy gondolsz! |
A mások általi megítélésünket erősen befolyásolhatja nemcsak egy-egy általunk közzétett poszt, de az is, hogy milyen posztokat kedvelünk a közösségi médiában. A vizsgálatban részt vevő európai felhasználók jellemzően tisztában vannak online tevékenységük esetleges ilyenfajta következményeivel: elmondták, hogy bizonyos témákkal kockázatos foglalkozni online felületeken, és hogy ez a megítélésüket és az álláskilátásaikat is befolyásolhatja. A válaszadók 38 százaléka szerint a fogyatékosokat lekicsinylő posztok lehetnek a legkárosabbak egy-egy felhasználó álláskilátásaira vagy a kapcsolataira. Ugyanakkor a válaszadók harmada azt mondta, hogy a vírusszkeptikus vagy vakcina-ellenes posztok megosztása is negatív hatással lehet a karrierlehetőségekre.
A vezető beosztású válaszadók közel fele beismerte, hogy rákeresett már egy-egy új kolléga online profiljára, amikor a kolléga belépett a céghez – és talált a bejegyzései között olyat, amelyet elítélt. A válaszadók több mint 40 százaléka arról számolt be, hogy ismer valakit, akinek munkájára vagy karrierjére negatívan hatott egy poszt közösségi médián. Mindezek ellenére az emberek csaknem harmada még sohasem nézte át vagy törölte korábbi posztjait a közösségi oldalakról.
Az online jelenlét alapján kialakított megítélés sokak számára jelent problémát. A felhasználók 42 százaléka véli úgy, hogy a közösségi profilja nem ad róla hiteles képet. 48 százalék úgy gondolja, hogy másoknak téves benyomása lehet róla a netes keresés találatai alapján.
Kísérthet a múlt
Évente több millióan hagyják hátra profiljukat haláluk után a közösségi médiában. Sokaknak természetesen nincs lehetőségük arra, hogy haláluk előtt átnézzék a digitális lábnyomukat. A felmérés szerint a netezők 30 százaléka még sosem gondolt arra, hogy mi lesz a halála után a digitális lábnyomával, 19 százalékuk pedig – tévesen – azt feltételezi, hogy az összes közösségi médiás fiókját automatikusan, véglegesen törölni fogják.
Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadók 37 százaléka nem érezné kényelmetlennek a hozzáférést elhunyt szülője közösségi médiás profiljához, ha a szülő a végrendeletében meghagyná a bejelentkezési adatait. A saját halálukra gondolva azonban már másként vélekednek, hiszen ugyanekkora arányban érzik kényelmetlennek a közösségi médiás fiókba való bejelentkezéshez szükséges adatok megadását a saját végrendeletükben.
