Az UNESCO csütörtökön közzétette az első átfogó útmutatóját a generatív mesterséges intelligenciáról (MI) az oktatásban és a tudományos kutatás területén, és felszólította a kormányzati szerveket, hogy szabályozzák a technológia használatát, beleértve az adatvédelmet és a felhasználók korhatárának megállapítását.
A Microsoft által támogatott OpenAI novemberben indította útjára a ChatGPT-t, amely a világ leggyorsabban növekvő alkalmazásává vált, megjelenésével pedig a riválisokat is lépésre késztette, és széles felhasználói réteg számára is elérhetővé tette a generatív mesterséges intelligenciát.
A diákok megkedvelték a generatív MI-t, amely az esszéktől a matematikai számításokig bármit képes generálni néhány soros felszólítással. „Arra törekszünk, hogy az oktatási rendszer átalakulásának sebességét hozzáigazítsuk a technológiai haladás változásának sebességéhez és a gépi tanulási modellek fejlődéséhez”, mondta Stefania Giannini, az UNESCO oktatási főigazgató-helyettese. „Sok esetben a kormányok és az iskolák olyan radikálisan ismeretlen technológiát alkalmaznak, amelyet még a vezető technológusok sem értenek”.
A 64 oldalas jelentésben szereplő iránymutatások között az UNESCO hangsúlyozta, hogy a kormány által jóváhagyott mesterséges intelligencia tantervekre van szükség az iskolai oktatásban, a műszaki és szakképzésben.
„A generatív MI szolgáltatóinak felelősséget kell vállalni az alapvető értékek és törvényes célok betartásáért, a szellemi tulajdon tiszteletben tartásáért és az etikai gyakorlatok betartásáért, ugyanakkor meg kell akadályozni a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd terjedését”,
mondta az UNESCO. A generatív MI megjelenése megfoszthatná a tanulókat attól, hogy a való világ megfigyelései, empirikus gyakorlatok, például kísérletek, más emberekkel folytatott megbeszélések és független logikai érvelés révén fejlesszék kognitív képességeiket és szociális készségeiket.
| A „Turnitin” elnevezésű szoftver évtizedek óta a plágiumellenőrzés egyik fő módja világszerte, áprilisban óta azonban már MI segítségével észleli az MI által generált tartalmat. Az MI-észlelő vizsgálata alapján a diákok mindössze 3 százaléka használt mesterséges intelligenciát beadványainak több mint 80 százalékánál, azonban 78 százalékuk egyáltalán nem használta. Míg Kína szabályokat fogalmazott meg a generatív MI-re vonatkozóan, az Európai Unió mesterségesintelligencia-törvényét, az EU AI Act-et valószínűleg még ebben az évben jóváhagyják. Más országok messze le vannak maradva saját mesterségesintelligencia-törvényeik kidolgozásában. |
Egyes oktatók párhuzamot vontak a mesterséges intelligencia és a kézi számológépek 1970-es megjelenése között, ami vitákat gerjesztett arról, milyen hatással lehet a tanulásra nézve. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a diákok ugyanolyan hatékonysággal támaszkodhatnak a mesterséges intelligenciára a munkavégzés során, mint amennyire csalhatnak is – különösen azért, mivel a MI-tartalom idővel egyre fejlettebb lesz. A generatív MI eredeti műként való átadása szerzői jogi kérdéseket is felvet, ezért vizsgálni szükséges a mesterséges intelligencia szerepét a tudományos életben is.
