Célpontjuk a küszöbön álló mesterséges intelligenciáról szóló törvény. Az új szabályok, amelyeket a világ első átfogó jogszabályaként hirdettek meg a technológiára vonatkozóan, a biztonság garantálása és az innováció támogatása közötti vékony határvonalon próbálnak egyensúlyozni. Az új levél, amelyet Európa néhány legnagyobb vállalatának vezetője írt alá, arra figyelmeztet, hogy elveszítik az egyensúlyt.
„A jogszabálytervezet veszélyeztetné Európa versenyképességét és technológiai szuverenitását anélkül, hogy hatékonyan kezelné a jelenlegi és jövőbeni kihívásokat”, áll az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a tagállamoknak küldött levélben. Az aláírók között van például a Heineken, a Carrefour és a Renault, valamint olyan technológiai cégek vezetői, mint a Ubisoft, a TomTom és a Mistral AI. Szerintük a mesterséges intelligenciáról szóló törvény a vállalatok távozásához, a befektetések átcsoportosításához, és az európai fejlesztések elmaradásához fog vezetni.
Az egyik legfőbb aggodalmuk a szabályok június 14-én javasolt változása a generatív AI-eszközökre, például a ChatGPT-re vonatkozó követelményekre vonatkozóan, amelyek az aláírók szerint „aránytalan” megfelelési költségeket és felelősségi kockázatokat idéznének elő. Figyelmeztetnek arra, hogy ezzel Európa még inkább lemarad az USA-tól az AI-fejlesztés terén. Ez a hatás – folytatják – a gazdaságtól a kultúrára is kiterjed majd, mivel a nagyméretű nyelvi modellek a keresőmotoroktól a digitális asszisztensekig mindenbe beépülnek majd.
A legerősebb nagyméretű nyelvi modellekkel rendelkező államok döntő versenyelőnyre tesznek szert. Európa nem engedheti meg magának, hogy a háttérben maradjon,
áll a levélben.
A panaszok felvetése mellett az üzleti vezetők néhány megoldást is javasoltak. Legfontosabb javaslatuk az uniós jogszabályok széles körű elvekre való korlátozása egy kockázatalapú megközelítésben, amelyet egy erre a célra létrehozott testület hajtana végre, és amely az új fejlesztésekhez és kockázatokhoz igazítható lenne. Egy ilyen folyamatot a gazdasággal folytatott párbeszédben kellene kidolgozni.
Mindemellett az aláírók támogatásukról biztosították a mesterséges intelligenciáról szóló törvény egyes aspektusait. Különösen támogatták az új rendszerek kötelező biztonsági tesztelését, a mesterséges intelligencia által generált tartalmak szabványos címkézését, valamint a modellfejlesztés gondossági kötelezettségét.
A kezdeményezések nem nyerték el a törvényhozók tetszését. Dragos Tudorache, aki a mesterséges intelligenciáról szóló törvény kidolgozásának társelnöke volt, azonnal visszautasította a levelet. „Meggyőződésem, hogy nem olvasták el figyelmesen a szöveget, hanem inkább néhány olyan személy ösztönzésére reagáltak, akiknek érdekük fűződik ehhez a témához”, mondta a Reutersnek.
A mesterséges intelligenciáról szóló európai törvény törvény várhatóan csak 2026-ban lép hatályba.
