A mesterséges intelligencia új erkölcsi kihívása: a Vatikán üzenete a világnak

Egy új korszak kezdődött a Vatikánban – és most nem teológiai kérdésekről van szó, hanem a mesterséges intelligenciáról. XIV. Leó, a frissen megválasztott amerikai pápa első beszédében világossá tette, hogy pontifikátusa egyik fő kérdése az MI emberi méltóságra gyakorolt hatása lesz. Olyan világ kihívásaira kíván választ adni, ahol a technológiai haladás gyakran megelőzi az etikai reflexiókat.

 

A pápa, aki Chicagóból származik és matematikai diplomával rendelkezik, nem véletlenül választotta a Leó nevet: elődjéhez, a 19. századi XIII. Leóhoz hasonlóan szeretné megvédeni az embereket a gyors ipari-technológiai változások árnyoldalaitól. Akkor a gyáripar jelentett fenyegetést a dolgozók jogaira, ma a mesterséges intelligencia teheti kiszolgáltatottá az emberiséget.

A Vatikán már jó ideje folytat párbeszédet a technológiai óriásokkal. A Google, a Microsoft, az Apple és a Meta vezetői rendszeresen jártak Rómában az elmúlt években, hogy megnyerjék az egyház erkölcsi támogatását – nem ritkán zárt ajtók mögötti filozófiai vitákkal, különleges találkozókkal, de sosem feszültségmentesen. A Szentszék ugyanis jogilag kötelező nemzetközi szabályozást szorgalmaz a mesterséges intelligencia használatára, míg a techcégek zöme inkább önkéntes etikai irányelvekben gondolkodik.

Az új pápa azonban nem idegenkedik a technológiától. Elődjénél sokkal jártasabb a digitális világban, és ugyanazt a szkepticizmust osztja az MI szabályozatlan fejlődésével szemben, mint Ferenc pápa, aki korábban a „technológiai diktatúra” veszélyére hívta fel a figyelmet. A katolikus egyház ma már nemcsak azt vizsgálja, miként segíthet a technológia a szegényeken, hanem azt is, hogyan befolyásolja az MI a döntéshozatalt, az adatkezelést, a munka világát és végső soron az emberi szabad akaratot.

A háttérben hosszú évek egyeztetései állnak. A Microsoft elnöke, Brad Smith, már 2019-ben találkozott a pápával, és közösen dolgozták ki a „Rome Call for AI Ethics” elnevezésű irányelveket. Ezek többek közt kimondják, hogy az MI-t fejlesztők nem sérthetik meg az emberi jogokat, nem ösztönözhetnek diszkriminációt, és felelősséget kell vállalniuk a technológia hatásaiért. Noha néhány nagyvállalat, például az IBM vagy a Cisco aláírta ezt a nyilatkozatot, mások – például a Google vagy az OpenAI – eddig nem csatlakoztak.

A pápai találkozókon gyakran került szóba a mesterséges intelligencia természetének teológiai megközelítése is. Ferenc pápa például egyszer a Bábel tornyához hasonlította az MI nyelvi dominanciáját, amelyet túlnyomórészt angol nyelvű tartalmakon képeznek. Egy másik alkalommal pedig arra figyelmeztette a techvezetőket, hogy az emberi viselkedés modellezése nem jelenti az emberi természet megértését: „Az ember nem redukálható az adatainak összességére.”

A közelmúltban lezajlott bíborosi konklávé is kiemelten foglalkozott az MI kérdésével. Egyes afrikai bíborosok aggályukat fejezték ki a nyersanyagokat kitermelő iparágak etikátlan működése miatt, míg európai kollégáik attól tartanak, hogy a technológia kiszorítja az Istenre való nyitottságot a modern életből.

A következő hetekben a legnagyobb MI-fejlesztők képviselői – köztük a Google, a Meta, az IBM, az Anthropic és a Palantir – újra Rómába érkeznek. A Vatikánban megrendezett kétnapos konferencia célja, hogy új fejezetet nyisson az etikai párbeszédben. A világ most figyel: XIV. Leó vajon békülékeny tanácsadóként vagy határozott erkölcsi ellenpontként kíván fellépni a mesterséges intelligenciával szemben?

Az egyház üzenete egyértelmű: a mesterséges intelligencia nem ördögtől való, de szükség van egy „felsőbb erkölcsi hatalomra”, amely képes kordában tartani. Ahogy Giuseppe Versaldi, olasz katolikus püspök fogalmazott: „Nem a technológia tervezőire bízhatjuk a szabályozást – szükség van erkölcsi iránytűre.”