A személyes vagy szakmai sikernek nincs lényegi köze a műveltséghez vagy az intelligenciához. A siker mérésének nincs meg az objektív feltételrendszere, ezt az egyén állítja fel magának a folyamatos szubjektív értelmezések és értékelések során.
Általánosságban sikernek azt a tevékenységsorozatot tartjuk, amely konkrét célokhoz van kötve. Bár vannak társadalmilag elfogadott sikermodellek, de valójában az egyéni érték- és célteremtés érvényesíti a sikert és az azzal járó boldogságot, elégedettséget mint egyfajta mellékterméket – mondja Jagudits Ákos hr-vezető.
Nincs siker célok nélkül, azaz egyetemes elvárássá válik mindenkivel szemben, hogy legyenek céljai, amennyiben sikeres akar lenni, legyen az akár életpálya, pénzügyi, életvezetési vagy szakmai cél.
Intim hit
A célok kitűzésének képessége minden siker elemi feltétele. Így szakmai pályaválasztás idején a legfelelősebb magatartás, ha olyan tanácsot adunk barátainknak, gyermekeinknek, a pályakezdőknek, ami az egyéni célkitűzéshez hozzásegíti őket.
Miért is van szükség célkitűzésekre? Figyeljük meg, hogy azonnal értelmet nyer életünk, amint van elérendő célunk. Egy cél valójában a saját intim hitünk a saját jövőnkben. Ez a mozgatórugója meggyőződéseinknek, ami mint indíték realitást, jövőt teremt. Amikor nincs cél, akkor nincs siker, nincs elköteleződés, nincs kontroll, és ezzel együtt nincs mozgatórugója tetteinknek.
Önbizalom
Bátran állíthatjuk, hogy az embert bárhova sodorja a szakmai vagy a privát élet, mindenki az együttműködő partnert fogja keresni benne, legyen az akár a munkaadója, akár a társa. Ahhoz, hogy minden helyzetben jó partnerek legyünk, önmagunk iránt kell maximálisan elköteleződnünk, kialakítva egy olyan pozitív nyelvet, amelyben az önbizalmunk fokozódik, a teljesítményünk növekszik. Ezzel az elkötelezettséggel a mások és a környezetünk iránti felelősségünket is fokozzuk, s elérjük, hogy életünk pozitív eseményeinek mi magunk leszünk az okozói, a kiváltói, s nem valamely külső körülmény.
Az önbizalom mértéke akkor növelhető, amikor annak gazdája kezébe veszi az irányítást és a felelősséget. Valójában az önbizalom mértéke tesz radikális különbséget a győztesek és vesztesek között. Mindenki szabadon választhat, hogy hova szeretne tartozni. Az önbizalomhiányos emberek idejük és érzelmi energiájuk nagy százalékát félelmeikkel, alkalmatlanságukkal és sérelmeikkel töltik, és azok felidézésével akár fixálják is őket.
Pozitív gondolkodás
Akinek a múlt vegyes eseményeit, tapasztalatait, feladatait sikerül jól lezárni, s egyben minden blokkot fel tud ismerni és képes kiiktatni, annak az élet élvezeti értéke fokozódik, erkölcsösebb, szabadabb, jobb hangulatú, kiegyensúlyozottabb lesz. Egy felszabadult és pozitív gondolkodású ember számára az élet kihívásai egyre kisebb feladatként jelennek meg. Sok apró sikerélmény után egyre nagyobb feladatokat, felelősséget tud vállalni, és önmagán túlmutató, egyre szélesebb kört érintő felelősséget. Ez a felelősségvállalás lélektana.
Mártonffy Attila
