A bor szimbolizálja a tökéletességet: ember és világ, illetve ember és ember viszonyát. Van, aki ezt keresi a borban. Az összetartó kis közösséget, ami által számára az együtt végzett munka gyümölcse már nem pusztán hobbi.
Az etyeki Zarándok pince önnön definíciója így szól: Hisszük, hogy a termés Isten és az ember együttműködésének eredménye. Tudjuk, szüretkor már jórészt eldőlt boraink minősége, azt megtartani igyekszünk hordóinkban, hagyományos feldolgozás után. Legjobb boraink asszonyaink nevét viselik, hirdetve ezzel is az erős családi háttér fontosságát. Gondolná-e bárki, hogy a pince egyik tulajdonosa (de autodidakta borásza és szőlésze is) az ügyfélterminálok hazai és regionális piacait uraló Onlinet Kft. ügyvezetője? Pedig Wortmann ídám (35) nem afféle divatborász, akit csak a kész ital tálalása és körítése érdekel. Komolyan veszi a hobbiból szenvedéllyé vált elfoglaltságát.
A 2007-ben a közép-európai Technology Fast 50 Rising Star listáján második Onlinettől – amelynek ügyfélirányító termináljaival a postákon, bankokban és gyógyszertárakban nap mint nap találkozunk (sőt, ezt a hat leányvállalaton keresztül Oroszországban, Romániában, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, de még az Egyesült Királyságban is el lehetne mondani) – a borászat és a mezőgazdasági tevékenység látszólag meglehetősen távol áll. Wortmann ídám szerint viszont van közös nevező. Szerinte filozófiai értelemben nincs különbség a két tevékenysége között. Ugyanolyan gondolkodást kíván: tudni, hogy nem azonnal, egyik évről a másikra érkezik meg a siker. Inkább hosszú, egyénre és termékre egyaránt igaz fejlődési folyamatban lehet eljutni oda, hogy elmondhassa: Ezt nézd meg, erre büszke vagyok!
Hat éve költözött családostul Etyekre, ahol másodmagával, kereskedelmi vénával társult be egy agilis borász mellé. Tudatosan vettek szőlőterületeket, felújítottak egy régi pincét, és világos tervekkel megrajzolták az elkövetkező éveket. A kéthektárnyi területet maguk művelik, a szürkebarát és a chardonnay házasításával tavaly már palackozásra is megérett a munkájuk. Wortmannék az értékesítést is maguk intézik, nem dicsekvésként mondja, hogy ahhoz képest, milyen picik vagyunk, már elég jól működik a dolog. Fel is sorol pár kurrens budapesti éttermet, ahol a Zarándok pince cuvée-iből bor kerülhet az asztalra.
Személyes kedvence – természetesen, mivel nevét is ídám feleségéről kapta – az Orsolya. Az egytizednyi – enyhe, délnyugati fekvésű területről származó – chardonnay és kilenctized – északkeleti fekvésű területről szüretelt – szürkebarát házasításából készült nedűre leginkább közösséget teremtő alkotásként tekint. Minden örömöt megad számára, így nincs értelme más, további hobbik után néznie.
Szabó M. István
