Az adó- és társadalombiztosítási rendszerek átalakítása, a korai nyugdíjba vonulás megelőzése és a vállalatok, illetve a dolgozók szemléletváltása együttesen kínálhat megoldást az európai országokat érintő demográfiai változásokra.
A gazdaság újbóli növekedési pályára állítását veszélyezteti az európai országokban végbe menő demográfiai változás: a népesség öregedésével egyre kisebb lesz a munkakorú állampolgárok aránya. Az elmúlt néhány évtizedben a legtöbb fejlett államban a munkaerőpiacról kilépők átlagéletkora lényegesen csökkent. A várható élettartam hosszabbodása és az egészségi állapot javulása nem párosult hosszabb ideig tartó munkavégzéssel – így a szociális biztonsági rendszerek életképessége is megkérdőjeleződött.
Részvételnövelés
A kormányzatok az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének növelésével és meghosszabbításával próbálták enyhíteni az aktív munkavállalók számának csökkenéséből eredő hatásokat. Míg Nyugat-Európában az 1990-es években megfigyelhető korai nyugdíjba vonulási tendencia ezáltal sikeresen megfordult (mára az idősebb munkavállalók ezekben az országokban jóval nagyobb számban vannak jelen a munkaerőpiacon), addig a közép- és kelet-európai országokban az idősebbek munkaerő-piaci részvétele alacsony maradt (átlagosan 39 százalék, míg az EU–15-ben 47 százalék, az EU–27-ben pedig 46 százalék).
Több támogatást!
„Nem szabad, hogy a hatvan év feletti munkavégzés továbbra is kivételes esetnek számítson a régióban, éppen ellenkezőleg: általános gyakorlatot kell teremtenünk belőle” – mutatott rá Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Szerinte elébe kell menni a társadalom elöregedéséből fakadó kihívásoknak: a korai nyugdíjba vonulásra ösztönző intézkedéseket teljes mértékben meg kell szüntetni, továbbá az adó- és társadalombiztosítási rendszerek megfelelő átalakítása által minél nagyobb pénzügyi vonzerőt kell kínálni mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára.
Itt elsősorban a nyugdíjjogszabályok átalakítására van szükség – ezen a téren kell a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét visszaszorítani, tehát pénzügyileg kevéssé vonzóvá tenni.
A vállalatoknak több támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak az időskorral kapcsolatos munkahelyi problémákkal, illetve továbbképzést, oktatást biztosítsanak idősödő munkavállalóiknak.
Fokozatos emelés
A demográfiai problémák egyik válaszaként több uniós ország is emeli a nyugdíjkorhatárt. Felmerülhet a kérdés: ez a szándék nem veszélyezteti a fiatalok munkába állását? Rolek Ferenc szerint ilyen veszély nem fenyeget. Egyrészt a jelenlegi törvényhozás fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt, másrészt egyre kisebb létszámú fiatal lép be a munkaerőpiacra – néhány éven belül azt tapasztaljuk, hogy szükség lesz az idősebb munkavállalók munkájára is.
Elengedhetetlen ugyanis az idősebb munkavállalók tapasztalata, felkészültsége; fontos, hogy hasznosítani tudjuk az ő tudásukat, de ugyanannyira fontos az is, hogy kinevelődjön a megfelelő utánpótlás.
Összeállította: Mártonffy Attila
