Az év második felére már egyre több cég tervezi a dolgozók irodába való visszaterelését, a komplexumok pedig alkalmazkodtak a koronavírus hozta növekvő biztonságigény elvárásaihoz. Az újonnan épülő irodaházak pincétől padlásig tele vannak látványos, high-tech megoldásokkal, amelyek teljesen újrakeretezik az évtizedek alatt jól megszokott irodakomplexumokról alkotott világképet. Számadatok, kütyük, közösségi irodák, kontaktmentes épületek – a jövő irodái testközelből.
A TabLog országos felmérés keretében vizsgálta, hogy az egészségügyi krízishelyzetek, a home office és a hibrid munkavégzés elterjedése, valamint a szűkös időmenedzsment kihívásainak hatására hogyan viszonyulnak a munkavállalók és a cégvezetők az okos megoldásokhoz. A kutatás rávilágított, hogy a vírusfertőzés esélyének csökkentése érdekében a megkérdezettek több mint 83 százaléka hajlandó lenne átállni a digitális beléptetés használatára. Bár a válaszadók 35 százaléka tartja elavultnak a jelenleg használt beléptetőrendszert az irodájukban, munkahelyükön, csupán 6,5 százalékuknál vezettek be újat a pandémia hatására.
A megszokottól az extrémebb megoldásokig
Noha a tavalyi év második felétől sorra érkeztek a hírek, hogy egy-egy amerikai nagyvállalat végleg felszámolta az irodáit, és a közvélekedés szerint is kevesebb irodára lesz szükség a jövőben, a gyakorlat ennek ellenkezőjét mutatja.
„Az egyértelműen látszik, hogy az irodára a továbbiakban is szükség és igény van. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy az iroda mit is fog jelenteni a jövőben. Azt gondolom, hogy sok esetben nem azt a helyet jelöli majd, ahol a munkavégzés zajlik, hanem egyfajta közösségi funkciót fog ellátni”, fogalmazta meg Kalcsó Attila, a H1 Systems portfóliómenedzsere.
Ugyanakkor még a pandémia velünk maradó hatásait sem lehet pontosan felmérni. Rövid távon, egy-két éven belül valószínűleg nem áll feje tetejére az irodaüzemeltetési piac, és nem fognak megjelenni a futurisztikus építmények, azonban hosszú távon már számítani lehet különféle IoT-megoldásokra.
„Véleményünk szerint az IoT-megoldások fognak teret nyerni az irodaházakban, aminek az egyik hozadéka a pontosabb és gyorsabb információmérés lesz. Például pontosabban lehet majd mérni, hogy az egyes helyiségekben (például előcsarnokban, felvonókon, mellékhelyiségekben) milyen a napi forgalom. Az adatok monitorozásával az üzemeltetési szolgáltatásokat dinamikusan, heti vagy akár napi szinten is adaptálni lehet a szükségletekhez. Az igények és szolgáltatások ilyen mértékű összehangolása jelentős működési és költséghatékonyság-javulást hozhat mind a megbízóknak, mind a szolgáltatóknak”, mondta Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group managing partnere.
Pozicionálás, biztonságérzet-növelés, proptech
Már a koronavírus előtt is ismert fogalom volt a „proptech”. Egyre több megoldás és ötlet látott napvilágot, bizonyos változatok pedig be is épültek egy-egy irodaházba. A járványhelyzet miatt azonban sokkal jobban fókuszba került a terület, üzemeltetői szinten pedig egyre nagyobb az igény az ilyen típusú megoldásokra. Legtöbben a kihelyezett kézfertőtlenítő állomásokkal és a különböző kézi és kamerás hőmérsékletmérő eszközökkel találkozhattak.
„A beléptető rendszereknél már megszoktuk az érintésmentes megoldásokat. Már elérhetők olyan Bluetooth alapú megoldások is, ahol a jogosultságot mobiltelefonon tároljuk, így a beléptetéshez még csak közel sem kell tennünk a kezünket a jogosultságot ellenőrző egységhez. Szintén a beléptető rendszer segítségével, de akár már intelligens kamerák használatával is korlátozhatjuk az egy területen belül lévők számát is. Léteznek megoldások az épületen belüli mozgás követésére. Így egy esetleges fertőzés esetén gyorsan kimutathatók a lehetséges kontaktszemélyek, ami a fertőzés további terjedésének megakadályozásában tud hathatós segítséget nyújtani”, mondta Kalcsó Attila.
|
Kellenek az épület-érzékszervek Erősödik az üzleti kereslet merült fel itthon és külföldön is a szenzoros integrációs megoldások iránt mind az irodatulajdonosok, mind az irodabérlők oldaláról. Egyre több helyen vezetnek be asztal-, tárgyaló-, parkolófoglaló rendszereket, amelyek összekötése mozgás-, hő-, fény- és légállapot-érzékelőkkel lehetővé teszi a valós idejű adatelemzést, ami egyenes út a jobb munkavállalói élmény eléréséhez. |
„Meggyőződésem, hogy részben az irodaházak pozicionálásához marketing eszközként, részben pedig az elérhető bérlői hatékonyság miatt egyre inkább elvárásként fognak beépülni a különféle proptech-megoldások az irodaházakba. De a jó hír az, hogy nem csak az új építésű irodaházak élvezhetik ezeknek a megoldásoknak az előnyét, hiszen a vezeték nélküli világban ma már nem kell szétverni egy épületet ahhoz, hogy egy új informatikai rendszert telepíthessenek. Vagyis a legtöbb proptech-megoldás minden irodai felhasználó számára elérhető lesz”, tette hozzá Décsi Gábor.
Vissza a megszokottba?
„Nehéz meghatározni most egy általános trendet. Az látom, hogy nagyon egyedi gondolatok vannak a cégeknél, és különböző taktikákat fognak alkalmazni. Elsődlegesen szerintem az irodai visszatérés most szervezeti kérdés. Függ a cégvezetés, menedzsment hozzáállásától a home office kérdéséhez. Függ a cégek saját szervezeti működésétől, attól hogyan változtak meg az elmúlt évben. Függ a szervezet életkorától, a cég tevékenységétől”, fejtette ki Fodor Dániel, az Ingatlan.com Events ügyvezetője.
A munkakör és a személyiség is nagyon meghatározza azt, hogy melyik munkavégzési alternatíva teszi lehetővé a hatékonyságot. Például egy olyan fejlesztőcsapat, amelyben több az introvertált személy, szívesebben dolgozik otthonról, míg egy fiatalos marketingcsapat jobban igényli a személyes kapcsolatokat, sok kisvállalkozás pedig inkább közösségi irodákba fog elmenni, ahol akár hetente rugalmasan tudnak tereket, irodákat bérelni.
De a szervezeti kérdés mellett, a pénzügyi vetület is lényeges, hiszen lehet költséget optimalizálni az irodával. „Összességében szerintem a pandémia zárása után lesz egy fél-egy éves »próbaidőszak« a cégeknél, amikor szép lassan visszaszoknak az emberek az irodába. Talán 2022-re stabilizálódik majd a munkavégzés rendje a cégeknél. Tapasztalataim szerint viszont a magyar cégek nagy része a visszatérést fogja sürgetni., maximum heti 1-2 napos home office-t fognak lehetővé tenni”, mondta Fodor Dániel.
Kiss Franciska
