Komoly kritikákkal illeték a Foxconnt, az Apple egyik fő beszállítóját, miután kiderült, hogy indiai iPhone-összeszerelő üzemében a munkaerő-toborzás során hátrányosan különböztették meg a házas nőket. A Reuters júniusban publikált vizsgálata rávilágított arra, hogy a vállalat indiai toborzóügynökségei olyan hirdetéseket tettek közzé, amelyek kimondottan csak bizonyos életkorú hajadon nőket kerestek ezekre a munkakörökre.
A riport nyomán a Foxconn azonnali lépéseket tett, és utasította indiai toborzóit, hogy módosítsák a hirdetéseket. Az új irányelvek szerint nem említhetik a jelöltek életkorát, nemét vagy családi állapotát, és a Foxconn nevét sem tüntethetik fel. A Reuters által vizsgált új hirdetésekben már csak a munkakörnyezetet és juttatásokat hangsúlyozták: légkondicionált munkahely, ingyenes szállítás és étkezés, valamint 14 974 rúpiás havi fizetés (kb. 177 USD).
A változások a cég hírnevét ért károk mérséklésére irányultak, miután a médiában széles körben váltott ki negatív visszhangot a diszkriminatív toborzási gyakorlat. A vállalat belső utasításokat adott a toborzóügynökségeknek, hogy tartsák magukat az új sablonokhoz, és tiltotta számukra a médiával való kommunikációt. A toborzók figyelmeztetést kaptak, hogy szerződésük megszüntetését kockáztatják, ha nem követik az előírásokat.
Nem világos, hogy a Foxconn valóban nagyobb számban alkalmaz-e házas nőket a módosított irányelvek bevezetése óta. Bár a cég hangsúlyozza, hogy házas nőket is foglalkoztat, az indiai állami vizsgálatok eredményeit nem hozták nyilvánosságra. Narendra Modi miniszterelnök kormánya azonban kiemelten kezeli a Foxconn iPhone-gyárát és az Apple indiai ellátási láncát, mivel ezek fontos szerepet játszanak az ország gazdasági fejlődésében.
Young Liu, a Foxconn elnöke egy augusztusi indiai látogatása során dicsérte a házas nők hozzájárulását a vállalat helyi működéséhez, és találkozott Modi miniszterelnökkel, hogy megbeszéljék a Foxconn beruházási terveit Indiában. Bár a vállalat láthatóan igyekszik helyreállítani hírnevét, a szakértők szerint továbbra sem egyértelmű, hogy a változtatások mélyebb szemléletváltást tükröznek-e, vagy csupán a kritikákra adott jogi és reputációs válaszok.
Az ügy jól példázza a globális cégek előtt álló kihívásokat Indiában, ahol a munkaerő-toborzási gyakorlatoknak nemcsak jogi, hanem kulturális és etikai szempontoknak is meg kell felelniük.
