Föld napja 2024: „Bolygó a műanyagok ellen”

[Forrás: Gróf József]
A „Föld Napja” egy globális esemény, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Minden évben világszerte emberek milliói gyűlnek össze április 22-én, hogy megünnepeljék a Föld napját és a környezetvédelmi mozgalmat. 

 

A napot 1970-ben Gaylord Nelson, amerikai szenátor és környezetvédő, valamint Denis Hayes, a Harvard Egyetem végzős hallgatója hívta életre. Mindkettőjüket egyre jobban aggasztották az Egyesült Államokban bekövetkezett környezeti károk, például az 1969-ben a kaliforniai Santa Barbarában bekövetkezett nagyméretű olajszennyezés.

A Föld Napja azért jött létre, hogy bevonják a nyilvánosságot, és a zöld témákat a nemzeti napirendre tűzzék. Az első Föld Napján 20 millió ember vonult utcára az Egyesült Államokban. A szervezők szerint 1990-ben vált globális eseménnyé, és ma már több mint egymilliárd ember vesz részt rajta minden korosztályból, közel 200 országban.

„A Föld Napjának megünneplése sok ember számára gyakran az első környezetvédelmi akció”,

mondja Kathleen Rogers, az Earthday.org elnöke.

Mi történik a Föld Napján 2024-ben?

A 2024-es „Bolygó a műanyagok ellen” című téma célja, hogy felhívja a figyelmet a műanyagszennyezés emberi és planetáris egészségre gyakorolt káros hatásaira. A korábbi rendezvények számos környezetvédelmi kérdéssel foglalkoztak, az éghajlatváltozás és a tiszta energia, a fajok védelme és a faültetés előnyei között. Az idei rendezvények a műanyagokra vonatkozó történelmi jelentőségű ENSZ-szerződés előtt zajlanak, amelyről várhatóan 2024 végéig születik megállapodás. Több mint 50 ország felszólított arra, hogy 2040-ig vessenek véget a műanyagszennyezésnek.

muanyag grof jozsef midjourney
[Forrás: Gróf József]
A Föld Napja szervezői azonban ennél is tovább akarnak menni, és 2040-re az összes műanyag gyártásának 60 százalékos csökkentését szorgalmazzák. A szervezők azt javasolták, hogy az emberek önkéntesként részt vehetnek egy takarítási eseményen, vagy többet tudhatnak meg a műanyagszennyezés okozta károkról.

Mit ért el a Föld napja?

A közelmúlt eseményei közé tartozik több százmillió fa elültetése, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazó gazdák támogatása, valamint az éghajlati műveltségi projektek elindítása világszerte.

Egyes megfigyelők a Föld Napjának jelentőségét abban is kiemelik, hogy a környezetvédelmi kérdések ismét felkerültek a nemzeti és nemzetközi napirendre.

„Mivel a környezeti kihívások számos kérdés miatt a társadalom prioritási listáján egyre hátrébb szorulnak, a Föld Napjához hasonló események emlékeztetnek minket a rövidtávú gondolkodás hosszú távú költségeire”,

mondja Yvo de Boer, az ENSZ korábbi éghajlat-változási vezetője.

2016-ban a Föld napját szimbolikusan a 2015 végén elfogadott, mérföldkőnek számító párizsi éghajlat-változási megállapodás hivatalos aláírására választották. Ez volt az első alkalom, hogy a világ országai közösen megállapodtak a globális felmelegedés korlátozására irányuló célokról.

Mit mondanak a kritikusok a Föld napjáról?

Egyes kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy ezek az eredmények a haladás hamis érzetét keltik. Számos környezeti mutató – a globális hőmérséklettől a fajok kihalásáig – gyorsan változik az emberi tevékenységeknek köszönhetően. Az eddigi erőfeszítések messze elmaradtak attól, hogy megállítsák vagy visszafordítsák ezeket a tendenciákat.

Egyes magánszemélyeket és vállalatokat azzal is vádolnak, hogy a Föld napját arra használják fel, hogy félrevezető módon népszerűsítsék környezetvédelmi elkötelezettségüket, anélkül, hogy a szükséges valódi változásokat végrehajtanák. Ezt nevezik „zöldmosásnak”.

Greta Thunberg kampányoló például 2022-ben azt tweetelte, hogy a Föld napja „a hatalmon lévők számára lehetőséggé vált, hogy a bolygó iránti ‘szeretetüket’ hirdessék, miközben maximális sebességgel tönkreteszik azt”.

Mit tehetünk mi? Például zöldíthetjük a környezetet faültetéssel, haszonnövényeket termelhetünk, komposztálhatunk, közösségi közlekedést vehetünk igénybe. Kerüljük a műanyagokat, váltsunk környezetbarát szerekre – a szerkesztő.
Áramzabáló informatika

Erősen eltérő becslések láttak-látnak napvilágot arról, hogy mennyi villamos energiát használ el a világ infokommunikációs infrastruktúrájának működtetése, az adatközpontok, a hálózatok. A különféle források a teljes globális fogyasztás 5-9 százaléka közé teszik az IKT-szektor arányát – ebben az adatközpontokon és az infrastruktúrán kívül a végfelhasználói eszközök által elhasznált villamos energia is benne van.

Abban viszont egyetértenek a források, hogy ez a fogyasztás nőni fog, még ha az egyes eszközök egyre energiatakarékosabbak is lesznek. Egy becslés szerint 2015 és 2030 között 50 százalékkal nőhet az energiafelhasználás; egy másik számítás pedig úgy véli, 2030-ban már a világ villamosenergia-felhasználásának 10-20 százalékát is elviheti az infokommunikáció. Különösen a mesterséges intelligencia zavarja meg a képet: mind a nagy modellek betanítása, mind azok használata rengeteg energiát (és egyéb erőforrást, például vizet) emészt fel.

Fenntartható IT-megoldások

A „fenntartható IT” egy olyan gyűjtőfogalom, amely leírja azokat a környezetfókuszú megközelítéseket, amelyeket a hardveres és szoftveres számítástechnikai megoldások, szolgáltatások kialakításakor, használatakor és megsemmisítésekor veszünk figyelembe. A fogalom olyan tevékenységekre is kiterjed, mint a hardverekben használt ritka fémek felelősségteljes bányászata, víztakarékosság és a körforgásos gazdaság elveinek használata a technológia életciklusa során.

Jelenleg a lineáris gazdaság az uralkodó világunkban: a Föld nyersanyagaiból termékeket készítünk, elhasználjuk, majd szemétként eldobjuk azokat. A körforgásos gazdaság megpróbálja a hulladék termelődését megakadályozni, illetve azt újra hasznosítani. A termékeket eleve úgy tervezik meg, hogy szem előtt tartják a minél könnyebb felhasználhatóságot a termék életciklusa végén. Amikor ezt eléri, akkor ahelyett, hogy kidobnánk a terméket, újrahasznosítjuk – az eredetitől akár már célra is. A körforgásos gazdaságban arra is figyelnek, hogy az alapanyagok könnyen kinyerhetők legyenek az életciklus végén, így azokat újra fel lehet dolgozni ugyanolyan vagy teljesen más termék előállítására. Ezt a folyamatot pedig többször is megismételhetjük – ez a körforgásosság.

  • A chipgyártók erőfeszítéseket tettek a fenntarthatóság fokozására. Például a TSMC vállalta, hogy 30 százalékkal csökkenti a chipszeletenkénti vízfelhasználást, tisztább termelési rendszereket alkalmaz, megújuló energiára áll át, és a gyártás során használt erős üvegházhatású gázok fokozatos megszüntetésén dolgozik.
  • Az infrastruktúra üzemeltetésének energiahatékonyabb központokba való kiszervezésével a vállalatok jelentősen tudják csökkenteni a saját üvegházhatású gáz kibocsátásukat azáltal, hogy optimalizálják az erőforrás felhasználásukat. A villamosenergia-igény mérsékelhető, ha a meglévő, on-premise szerverinfrastruktúrát áttelepítik az adatközpontba.
  • A felhőalapú szolgáltatások térhódítása révén pedig a vállalkozások áramfogyasztása csökken, hiszen kevesebb szervert kell használniuk, vagy egyáltalán nem kell bevetniük ilyen kiszolgálókat, vagyis a megfelelő környezeti feltételekről sem kell gondoskodniuk. Igaz, cserébe az adatközpontok mérete és kapacitása nő elképesztő mértékben, de ezen a területen is komoly elmozdulás tapasztalható a zöld megközelítés irányába. Az Apple adatközpontjai például már 2014 óta teljes mértékben megújuló energia felhasználásával működnek a társaság közlése szerint. Ezt részben saját napelemparkokkal, részben pedig a piacról vásárolt, de megújuló forrásból származó árammal érték el.
  • A mezőgazdasági robotok programozása és vezérlése így minden eddiginél egyszerűbb a valós és digitális világ összekapcsolásával, valamint széleskörű alkalmazási lehetőségek előtt nyitja meg az utat. A zöldségek és gyümölcsök intelligens, automatikus betakarítása mellett  a robotok más haszonnövények, akár dísznövények, virágok termesztésére is használhatók, mivel képesek az ehhez szükséges nagyon finom mozdulatokra és magas precizitásra.
  • A klímavédelmi erőfeszítések egészen meglepő területeken is megnyilvánulnak. A köztudatban a Bitcoin-bányászat óriási energiaigényű tevékenységként él. A Stylers információ-technológiai cégcsoport elemzésében azonban rámutatott, hogy az ezzel foglalkozók is igyekeznek haladni a korral, és az energiafelhasználásuk már mintegy 57 százalékát megújuló forrásból fedezik, ez pedig a kedvező szinergiák (például a szél- és szélerőművek időszakos túltermelése) miatt a jövőben valószínűleg csak tovább fokozódik.

(forrás)

További tartalmak

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.
Scroll to Top