Ma már összeegyeztethetők a felsőfokú tanulmányok és a jövedelemszerzés. Régebben komoly problémát és esetenként nagy fluktuációt jelentett a felsőfokú képzésben, ha a munkáltatók még a diplomaszerzés előtt vonzó állásajánlatokkal keresték meg az informatikus hallgatókat. Sokakat elcsábított az iskolapadból az állandó – és tegyük hozzá, az átlagnál akár magasabb – jövedelem lehetősége. Ma már erre, az egyetemek számára egyáltalán nem kedvező jelenségre van adekvát megoldás.
A Kapuváron élő Szabó Mercédesz januárban végzett programtervező informatikus szakon Szombathelyen, az ELTE Savaria Egyetemi Központ informatikai karán. Nagyon hamar sikerült is elhelyezkednie, most programtervezéssel és szoftverírással foglalkozik. Munkáltatójától – sokakhoz hasonlóan – már az egyetemi évek alatt ajánlatot kapott.
„Könnyű volt elhelyezkednem, mert arról a helyről kerestek meg állásajánlattal, ahol a gyakorlati időmet töltöttem”, árulta el. „Ez egy hosting cég, 25-30 főt foglalkoztat, köznapi léptékkel mérve nem számít nagynak, de az IT-szektorban piacvezető szerepet tölt be. Egyébként azt tudom mondani, hogy már az egyetemi évek alatt számos megkeresés közt válogathatunk vidéken is, a fővárosban pedig még több állásajánlattal bombázzák a hallgatókat.”
Olyan munkakörökről van szó, amelyeket otthonról, home officeban is el lehet látni. Ha valaki levelező képzésben vesz részt, akkor akár még könnyebben össze tudja hangolni a munkát a tanulással. Ha nappalin tanul, akkor már nehezebb a helyzet, de ennek feloldására is van alternatíva, a duális képzés. Sokan eleve ilyenre jelentkeznek, olyan is akad, aki menet közben vált, engedve a csábításnak, mert az az igazság, hogy a munkáltatók, tudván, hogy az illető kezében nemsokára diploma lesz, közel olyan bérszintet kínálnak, mint a már végzetteknek. „Nem mondanám, hogy a munkavállalás miatt jelentős a lemorzsolódás, nagyon-nagyon minimális azok száma, akik emiatt félbehagyják tanulmányaikat, ott általában más ok is meghúzódik a háttérben. A többség kitart a diplomáig, hiszen mindenki tisztában van a jelentőségével”, mondta el Szabó Mercédesz.
A „korai frigy” hívei
Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja elmondta: ma már kifejezetten arra törekednek az egyetemen, hogy minél hamarabb megteremtődjön a gyakorlati alapú kapcsolat a hallgatók és a piaci szereplők közt.
„Megítélésem szerint az informatika lehet az ország gazdaságának egyik kitörési pontja”, szögezte le elöljáróban Charaf Hassan. „Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban számos külföldi cég települt Magyarországra, aminek alapvetően az az oka, hogy az itt végzett szakemberállomány ár-érték aránya meglehetősen jó.”
Bérekben Indiával senki sem tud versenyezni, de ha a szakmai felkészültséget is figyelembe vesszük, akkor abban Magyarország elég jó. Ez annak köszönhető, hogy jó a képzés az országban elérhető programtervező informatikus, gazdasági informatikus és a mérnökinformatikus szakokon egyaránt. „A mérnökinformatikus-képzés zászlóvivője a BME, a programtervező informatikusé az ELTE, a gazdasági informatikusé pedig a Corvinus. Mi mérnökinformatikusokat képzünk, az alapdiplomáig 7 félév, a mesterdiplomáig pedig 4 félév alatt lehet eljutni. Igyekszünk komplex tudást nyújtani, amit a munkáltatók szeretnek”, részletezi a dékán.
A komplexitásban nagy szerepe van a gyakorlatorientáltságnak, a hallgatók a képzés során jelentős időt töltenek el ipari környezetben, adott esetben éppen egy potenciális foglalkoztatónál. Igazi projekteken dolgozhatnak, van határidő, csapatmunka, azaz a való élettel ismerkedhetnek meg. „Azt gondolom, ma már nem jelenthet problémát, vagy nem okozhat konfliktushelyzetet, ha egy munkáltató már a képzés ideje alatt igyekszik gondoskodni a szakember-utánpótlásról, valamennyi hallgató kap állásajánlatokat már a diplomaszerzés előtt is. Ha ezek közül valamelyik elnyeri a tetszését, nem kell választania a nappali képzés és a munka között, hiszen gyakorlati idejét is eltöltheti például ennél a munkáltatónál – így mindenki jól jár. Ez a jövő útja”, véli Charaf Hassan.
A dékán azt is hozzátette: meg is hívják az ipari szereplőket az intézménybe, mutassanak be a hallgatóknak projekteket, beszéljenek nekik az elhelyezkedési, foglalkoztatási lehetőségekről, az együtt gondolkodás egyre fontosabb. Ez pedig szintet léphet azzal, hogy a legjelentősebb és a kritériumokat teljesítő cégek gyakorlatilag „beköltözhetnek” az egyetemre, tantermet kapnak, így kvázi egy „ipari tanszék” jöhet létre az elképzelések szerint. „Nem félünk attól, hogy így eltűnnek a hallgatóink, én ezt az együttműködést egy win-win szituációnak tartom, tudástranszfernek, amelyből mindkét fél profitálhat”, szögezte le végül Charaf Hassan.
A „papír” kevés
Jó, ha valakinek van diplomája, de ez önmagában nem elég, fontos a használható gyakorlati tudás – véli a BSIS9 Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, Kamenszky László. „A hetvenes években, amikor végeztem, a ‚diploma vagy állás’ kérdés nem is létezett”, szögezte le. „Előbb meg kellett szerezni a szükséges végzettséget, esetleg közben állásajánlatokat kaptunk, és ha megvolt a papír, akkor dönthettem, hol helyezkedem el. Ma már más a helyzet, azt látom, hogy nagyon vegyes a kép: első körben a cégek kapkodnak a fiatalokért, aztán, ha nem nyeri el a tetszésüket a munkájuk, igen hamar meg is szabadulnak tőlük”, mondja.
A munkáltatók napjainkban már egyfajta projekttudást követelnek meg a fiataloktól: mindig az éppen aktuális projekthez kell érteni. Ezért ma nagyon könnyen felvesznek valakit diploma nélkül is, ha rendelkezik valamiféle általános képzettségi szinttel. A probléma akkor adódik, ha állami projekthez igazolni kell a megfelelő felsőfokú végzettséget. Ilyenkor ezt a valakit csak a kivitelezésben lehet foglalkoztatni. Ezért sok cég a későbbiekben arra ösztökéli az ilyen típusú munkatársakat, hogy esti, vagy levelező képzésben szerezzék meg a diplomát.
„Ezzel együtt úgy látom, ma az informatikában nem becsülik meg eléggé a diplomát, csak ettől nem lesz senki a foglalkoztató ‚elit’ munkatársa. Ehhez magas fokú szakmai felkészültség is kell. Az informatika kegyetlen szakma, amelyet meg kell tanulni. Akiben ehhez nincs kellő szakmai alázat, az eltűnik a süllyesztőben”, szögezte le a szakember.
