Az idei év ráébresztette a vállalatvezetőket az ipari digitalizáció és az információbiztonság fontosságára. Sok szervezet már azt is érzékeli, hogy érdemes szakértő partnereket keresni a tervek megvalósításához.
◼︎ Ipar 4.0 és biztonság
A 4iG Ipar 4.0-csapata számára különleges év volt a 2022-es, de a gazdaság sok más szereplőjétől eltérően elsősorban nem a háború miatt. „A koronavírus betörése óta ez volt az első teljes év, amikor az élet valamennyire visszatérhetett a normál kerékvágásba és lehetőségünk nyílt újra személyesen találkozni az ügyfelekkel”, kezdi az elmúlt év felidézését Gém Péter, a 4iG Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója, az Ipar 4.0-terület vezetője.
Megsegíteni az elakadókat
A 4iG tavasszal útjára indított egy új rendezvénysorozatot „4iG Industry Club – Plant manager journey” néven. A cél segíteni azoknak, akik az ipari digitalizáció útjára terveznek lépni, vagy már az út elején járnak, csak éppen eltévedtek, elakadtak a piacon fellelhető termékek, szolgáltatások rengetegében. A rendezvényeken egy gyárigazgató szemén keresztül mutatták be a 4iG szakemberei, hogyan érdemes belevágni az ipari digitalizációba, hogyan találhatják meg a számukra megfelelő technológiákat, illetve hogyan szűrhetik ki az értékteremtő megoldásokat.
„A legnagyobb meglepetést a minden előzetes várakozást felülmúló érdeklődés jelentette”, mondta a tapasztalatokról Gém Péter. „A korábbinál pontosabban ismerjük a gyártó vállalatok kihívásait. Az egyik legfontosabb feladat a vállalat értékláncban való elhelyezkedésének és digitális érettségének feltérképezése, mert ezek határozzák meg a digitalizáció belépési pontjait”, fűzte hozzá a vállalat üzletfejlesztési igazgatója. A szerteágazó igényekre választ adó 4iG és az ügyfél közösen keresi meg a digitalizációs belépési pontokat.
Adatok és robotok
A digitalizáció első lépcsője a gyártás és a vállalatirányítási rendszer közötti online kapcsolat megteremtése lehet. A hagyományos módszer során a műszak végén, az összegyűjtött gyártási lapokon szereplő vonalkódok beolvasásával jelentik az ERP (vállalatirányítási rendszer) felé az egyes termékekből elkészített darabszámot. Az aggregált információ azonban jellemzően egynapos késéssel kerül át a gyártásról az IT-rendszerbe. Online kapcsolat létesítése után viszont nem lesz szükség kézi adatbevitelre és azonnal elérhetővé válnak az adatok.
„Az önvezető targoncák, az AGV-k (Automated Guided Vehicle-ök) bevezetése akár azonnal hasznot hozhat, óriási hiány van ugyanis képzett targoncavezetőkből, az AGV-k pedig számos területen ki tudják váltani az emberi munkaerőt”, említ egy másik példát a 4iG Ipar 4.0-szakértője. Az AGV-k a gyártási folyamat végén a raktárba szállítják a kész darabokat, de akár a szállítási összekészítést (komissiózást) is meg lehet oldani automatikusan.
| Megéri a szolgáltatás?
Gém Péter egyszerű összehasonlítással érzékelteti, miért érdemes egy kisebb vállalkozásnak IT-biztonsági szolgáltatásokat igénybe vennie. Egy jó biztonsági szakember havi fizetése már közelít az egymillió forinthoz, az állandó felügyelethez pedig legalább három ember kell. Ehhez képest az átlagos szintű védelem már havi pár százezer forintból biztosítható, a szolgáltatás pedig az adott szervezet igényei szerint további elemekkel bővíthető. |
„Sok ötletet kaptunk a rendezvényeken, hogy merre érdemes továbbhaladnunk”, tette hozzá az üzletfejlesztési igazgató. Konkrét igényként fogalmazódott meg az AGV-k és a feladatkezelő, operátortámogató rendszerek összekapcsolása. Amikor az operátor elkészült egy feladattal – például megrakott egy raklapot –, amit nem jelent automatikusan a rendszer, akkor egyetlen gombnyomással hívhat egy robottargoncát.
A háború árnyéka
„A biztonság az Ipar 4.0-termékek fejlesztésében is meghatározó szerepet játszott”, vette át a szót Bánszki Zsolt, a 4iG IT-biztonsági üzletágának igazgatója. A gyártási (OT-) rendszerek védelme megkerülhetetlen, más megközelítést igényel azonban, mint az informatikai rendszerek biztosítása.
Az év első felét biztonsági szempontból az orosz–ukrán háború határozta meg, amelynek kiberhadviselési aspektusai a ténylegesen nem harcoló feleket is érintették, a hangsúly az új kockázatok, támadási formák megjelenése felé mozdult el. „Idővel csökkentek a digitális háborús támadások, és visszatértünk a normális kerékvágásba, a szokásos fenyegetettségekhez és kockázatokhoz a kiberbiztonságban. Ennek kapcsán természetesen figyelembe kell venni, hogy az elmúlt időszak viharos digitalizációja miatt a normál kerékvágás is jóval nagyobb kitettséget és kihívásokat jelent, mint akár pár évvel ezelőtt”, értékelte az év második felét Bánszki Zsolt.
Ha egyedül nem megy
A háború hatásaként a döntéshozók érzékenyebbé váltak az IT-biztonság kérdéseire, a fokozott tudatosság azonban még nem mindenkire jellemző. Sokan folytatják a struccpolitikát kibervédelmi kérdésben, és elhitetik magukkal, hogy kis vagy közepes méretű magyar cégként nincs mitől tartaniuk, nem lesznek célpontok.
Pedig ennek éppen az ellenkezője igaz. Egy kis vidéki gyártóüzem ugyanúgy ki van téve a veszélyeknek, mint egy multinacionális vállalat – az önálló védekezés lehetőségei azonban sokkal korlátozottabbak. Bánszki Zsolt arra számít, hogy jövőre ugrásszerűen megnő az igény az IT-biztonsági szolgáltatások iránt.
„Ha valaki ma javítani akarja cége biztonságát, és utánanéz, milyen folyamatok, technológia és humán erőforrás kell a jó információbiztonsági irányítási rendszer létrehozásához, akkor rájön, hogy bizonyos méret alatt nem valósítható meg önállóan, szolgáltatásként viszont nagyon is elérhető”, hívta fel a figyelmet a 4iG IT-biztonsági üzletágvezetője. A szélesebb vállalati kör számára elérhető szolgáltatások fejlesztése mellett a 4iG folyamatosan erősíti CTI-platformját is, amellyel nagyobb vállalatoknak kínál ügyfélre szabott fenyegetettségi riportokat.
