Több éve uralkodik a tendencia, hogy a cégek az informatikusokat már egyetemi éveik alatt bevonzzák, így szinte alig van hallgató, akinek ne lenne konkrét állásajánlata, mire a diplomáját megszerzi. A vállalatok a Schönherz Iskolaszövetkezet segítségével a minőségi tudású utánpótlást keresik, miközben adminisztrációjukat és költségeiket is optimalizálják. A dolgozó diákok pedig a pénzkereseti lehetőség mellett tudatosan építik karrierjüket, így a diplomaszerzés idején már pontosan tudják, merre folytatják szakmai életüket. Mindenkinek győztes képlet ez! Lovas Istvánnal, a Schönherz Iskolaszövetkezet vezetőjével beszélgettünk.
– Különböző becslések jelentek meg arra vonatkozóan, hogy mekkora informatikushiány van a magyar piacon. Önök mennyivel számolnak?
– Ahhoz, hogy pontos számokról beszéljünk, meg kell határozni, milyen részterületekre gondolunk. Az informatikán belül vannak olyan, kisebb szaktudást igénylő állások és feladatok, amelyek betöltésére elegendő az a munkaerő, aki a saját erejéből vagy más segítségével átképezte magát. És vannak az olyan, magasabb szaktudást igénylő pozíciók, amelyek betöltésére elengedhetetlen a többéves egyetemi képzés, a kellően megalapozott informatikai tudás, a rendszerszintű gondolkodás. Az egyetemista hallgatók magasabb szintű megoldásokra képesek, és úgy látjuk, az ilyen képzettséggel rendelkezők azonnal el tudnak helyezkedni, sőt, bátran válogathatnak, hiszen jóval több a rájuk váró pozíció, mint amennyien vannak. Ezért is történik az, hogy a legtöbb hallgató munkájára már tanulmányai idején igényt tartanak a cégek. Mi sok-sok éve azt tapasztaljuk, hogy az egyetemistákra komoly igény van a piacon, nem csupán az informatikushiány miatt, hanem mert az a szakmai tudás, amellyel ők rendelkeznek, hozzáadott értéket jelent a vállalatoknak. A diákok az egyetemen megkapják a stabil alapképességeket, amelyeket azután a vállalatoknál a gyakorlatban tudnak kamatoztatni, illetve fejleszteni, a vállalatok pedig ilyen módon előre gondolkodva tudnak tervezni szakmai utánpótlásukkal.
– Miért dönt egy fiatal úgy, hogy a hosszabb egyetemi képzést választja, mikor a piacon elérhető a sokfajta, rövidebb kurzus is?
– Amellett, hogy sokkal alaposabb és mélyebb tudást kapnak, az egyetemi képzések azért is népszerűek, mert tágabb karrierlehetőséget nyitnak a fiatalok előtt. Az egyetemi diplomának súlya van! Ezek a hallgatók olyan erős alaptudással indulnak el a munkavállalás útján, amely mentén a rekordsebességgel fejlődő technológiai világban is azonnal le tudják követni a változásokat. Mi garantáljuk, hogy a munkabeosztást az órarendjükhöz igazíthatják, részt veszünk az optimális összehangolásban is. A hallgatók között nyilván a pénzkereseti lehetőség miatt is népszerű ez a konstrukció, de szeretnek szakmai tapasztalatot szerezni, és a továbbfejlődési lehetőség is vonzza őket. A munkahelyen szerzett szakmai tapasztalat kamatoztatható is az egyetemi tanulmányok során – sok diákunk jelzi azt, hogy a piacon mozogva jobban megértik, hogy mit miért tanulnak az egyetemen, milyen formában köszön majd az vissza a munkaéletükben.
– Nem szippantják el a vállalatok idő előtt ezeket a fiatalokat?
– A mai egyetemisták nagyon tudatosan építik a karrierjüket. Pontosan tudják, hogy a magas szintű szakmai képzés befejezése többletértéket jelent, karrierútjuk nem ütközik korlátokba, sőt, akkor érhetnek el komolyabb pozíciót, ha megszerzik a diplomájukat. A munkaerő-utánpótlásért hozzánk forduló vállalatok olyan munkaerőt keresnek, akikkel hosszú távon tudnak dolgozni és tervezni. Szeretik, hogy ebben a fázisban a munkaerőt még könnyebb a saját vállalati kultúrába integrálni. A cégeknek olyan emberekre is szükségük van, akik nem állnak meg a „low coder” szintnél, akikből öt-hat év múlva akár középvezetők válhatnak, de körükből kerülnek ki az új informatikai igazgatók, technológiai felső vezetők, informatikai biztonsági igazgatók stb.
|
A jól képzett informatikus mindig keresett a piacon „Nem ismerek felsőoktatásban szerzett diplomával munkanélküli informatikust”, jelentette ki Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME VIK) dékánja. „Pár hónap tanulás nem elég arra, hogy összetett rendszereket tervezzünk, felelősséggel! A jól képzett informatikusok mindig jó piacra találnak. A visszajelzések alapján tudjuk, hogy a vállalatok is megbecsülik a BME VIK-es diplomát. Az egyetemről kikerülő szakemberek ismerik az algoritmusok mögötti elméletet, értelmezni tudják a működésüket. A matematika nyelvén, az informatika eszközeivel megoldják az üzleti problémát, rendszerszintű gondolkodás jellemző rájuk”, részletezte.
A dékán elmondása szerint az egyetem mindig reagál a piaci igényekre, de nem veszélyezteti a szilárd természettudományi alapok elsajátíttatását. Ami változik, az a vállalatoknál használt módszertanok, technológiák, de ez mindig szerepel valahol egy-egy tantárgyban. A BME VIK piacorientáltságát jól illusztrálja a BProf üzemmérnök-informatikus képzés, amely 2018-ban indult, enyhítendő az informatikushiányt. A BSc képzés programját hét, a BProfét hat félév alatt lehet elvégezni. A BProf utolsó két félévében az egyetem a vállalatokkal karöltve kooperatív képzésben oktatja a hallgatót. Így az ipari tapasztalat mellett a tárgyak egy részét is a vállalatnál végzett munkával teljesíti a hallgató. Szigorú elvárás a professzionális üzemmérnök-informatikus képzésben, hogy a hallgatók munkahelyi tevékenysége témájában és színvonalában illeszkedjen az egyetemi képzési programhoz. „Az új típusú képzés első évfolyama idén nyáron végez, hallgatóinkkal az őket foglalkoztató cégek elégedettek”, fejezte be Charaf Hassan. |
– A vállalatok tudatosabban foglalkoznak a munkaerő-utánpótlással?
– Másképp nem is lehet a munkaerő-utánpótlást megoldani, csak tudatos HR-tervezéssel. A vállalatok óriásit fejlődtek ezen a területen. Azt látjuk, hogy a hozzánk forduló szervezetek pontosan tudják, milyen gyakornokokra, junior szakemberekre van szükségük. Alacsonyabb szintű szoftverüzemeltetési problémák megoldására ugyanúgy keresnek minket, mint magasabb szintű utánpótlási feladatoknál szoftverfejlesztés, tesztelés, adatelemzés, tanácsadás vagy akár IT-biztonság esetén. És tudják, gyorsan megtaláljuk számukra a vágyott munkaerőt. Büszkék vagyunk arra, hogy nagyon sok diákunk a diplomaszerzés utáni években középvezetői, majd később felső vezetői pozícióban találta magát. A Schönherz Iskolaszövetkezet 25 éve alatt 20 ezer informatikus hallgatót foglalkoztatott különböző vállalatoknál, 73 százalékuk a diploma megszerzése után ugyanannál a cégnél maradt, ahol előtte diákként dolgozott, 40 százalékuk informatikai középvezető lett, de több százra tehető azok száma is, akik mára felső vezetői, illetve cégvezetői pozíciót töltenek be.
