Több mint az esetek felében tartalmaz félretájékoztatást a TikTok legnépszerűbb, mentális egészséggel foglalkozó videótartalma, derült ki a brit Guardian vizsgálatából. A #mentalhealthtips hashtag alatt vizsgált 100 legnézettebb videóból 52-ben találtak szakértők valótlanságokat, túlegyszerűsített megközelítéseket vagy félrevezető javaslatokat, melyek súlyosan torzíthatják a felhasználók mentális egészségről alkotott képét.
Az egyre több ember által terápiás forrásként használt platformon gyakoriak a szenzációhajhász, de tudományosan nem megalapozott „gyors megoldások”. Ezek közé tartozik például a narancsevés a zuhany alatt, mint szorongásoldó módszer, vagy különféle étrend-kiegészítők – például sáfrány, magnézium-glicinát vagy szent bazsalikom – indokolatlan népszerűsítése. Sok videó 30 másodpercben ígér traumaoldást, mások pedig mindennapi érzelmeket bélyegeznek mentális zavarokként, például borderline személyiségzavarként.
A Guardian által felkért pszichológusok, pszichiáterek és kutatók egybehangzóan figyelmeztettek: a videók többsége félreérthetően használja a szakmai kifejezéseket, patológizálja a normális érzelmeket, vagy hamis reményt kelt a nézőkben. David Okai neuropszichiáter szerint a terápiás nyelvezet szakszerűtlen használata – például a „jólét”, „szorongás” és „mentális zavar” fogalmak összemosása – torz képet fest a mentális betegségekről.
A videók gyakran személyes tapasztalatokra épülnek, amelyek nem általánosíthatók, és sokszor túlhangsúlyozzák a terápiát mint gyors megoldást – holott az sokkal összetettebb és hosszabb folyamat. Dan Poulter volt brit egészségügyi miniszter szerint az ilyen tartalmak bagatellizálják a súlyos mentális betegségeket, miközben diagnózisszintre emelnek hétköznapi problémákat. Amber Johnston pszichológus a trauma-tartalmakat értékelve kiemelte: a PTSD-s tapasztalatokat leegyszerűsítő videók azt sugallják, hogy minden ember ugyanúgy reagál a traumára, pedig az élmények rendkívül egyediek, és kizárólag szakember segíthet az értelmezésükben.
A TikTok álláspontja szerint a felhasználók szabadon megoszthatják saját mentális egészségi tapasztalataikat, és a platform együttműködik olyan szervezetekkel, mint az NHS vagy a WHO a hiteles tájékoztatás érdekében. Saját adataik szerint a káros tartalmak 98 százalékát még a bejelentés előtt eltávolítják.
Mindeközben brit politikusok és szakértők szigorúbb szabályozást sürgetnek. A jelenlegi Online Safety Act (OSA) – amelynek célja a gyerekek és fiatalok védelme – nem tűnik elég hatékonynak a gyorsan terjedő félretájékoztatás fékezésére. A TikTok algoritmusai, amelyek hajlamosak a hangzatos, virális tartalmak előnyben részesítésére, csak súlyosbítják a problémát.
A Royal College of Psychiatrists szerint a mentális betegségek diagnosztizálása kizárólag megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek feladata lehet, és nem a közösségi platformok „egyperces bölcsességeinek” útján valósulhat meg.
