Egy évvel ezelőtt a határokon innen és túl a fehérgalléros munkavállalók túlnyomó része az otthon falai közé kényszerült, ezzel pedig új időszámítás vette kezdetét a HR-ben is. A remote workingre válaszul megszületett a remote hiring, ahol a legkülönfélébb informatikai megoldásokra támaszkodva a távtoborzás gyökeret eresztett. Egy nemzetközi és egy hazai nagyvállalat szemüvegén át vizsgáltuk meg a szóban forgó megoldást, annak pro és kontra oldalát, valamint azt is, hogy a jövőben számíthatunk-e még személyes interjúra az IT-val támogatott videóinterjúk helyett.
Természetesen a koronavírus előtti időkben sem volt ismeretlen a távtoborzás fogalma, mégis bátran kijelenthető, hogy nemzetközi és hazai felvirágzását a koronavírus-járvány hozta el. A távtoborzás trendjeit illetően, a HR-ben lezajlott az a fajta paradigmaváltás, amelynek köszönhetően a „remote hiring” véglegesen a szakma részévé vált.
„A távtoborzás a megfelelő támogató technológia nélkül elképzelhetetlen, ez fogja ugyanis meghatározni az elkövetkező éveket, hiszen rengeteg lehetőséget hordoz magában. Egyrészről még több eszközt ad a sokszínűség biztosítására, elvégre a határokon átívelő toborzás kinyitja a világot a recruiterek előtt. Másrészről sokkal rugalmasabban lehet kezelni a toborzási folyamatot, az időpont-egyeztetést, illetve a fiatalabb, akár pályakezdő munkavállalókat is könnyebben meg lehet szólítani”, foglalta össze a távtoborzás legfőbb előnyeit Kreiter Éva, a Dreher Sörgyárak HR-igazgatója. Szerint most történelmi pillanatnak vagyunk a szemtanúi, hiszen ritkán van olyan, hogy egy szakma teljes egészében meg tud újulni. „A pandémia előtt sokan szerettük volna a távtoborzást meghonosítani, de kulturálisan még nem volt érett rá a hazai szcéna. A Covid azonban katalizátor szerepet töltött be”, mondja a Dreher Sörgyárak HR-igazgatója.
A távtoborzás előnyei közé sorolható még a fenntarthatóság is, hiszen nincs szükség arra, hogy a jelölt a helyszínre utazzon, a recruiter kinyomtassa a jelentkező önéletrajzát, ezzel erőforrást fogyasztva, és plusz terhet róva a környezetre.
„A virtuális valóság az új realitás. Ahhoz, a képernyő »mögé« tudjunk látni, teljesen új képességekre van szükség. A fókuszált figyelem elengedhetetlen, de a kamera és a szokatlan interjúhelyzet miatt feszültebb mozdulatok motivációjának megfejtése, a reakciók helyes megítélése még magasabb fokú pszichológiai felkészültséget igényel. Egyébként a távtoborzás során a videóinterjúknak az az előnye is megvan, hogy teljesen más oldaláról is megismerhetjük a jelöltet. Míg egy személyes beszélgetésnél a figyelem elkalandozhat, addig itt minden másodpercben fókuszálni kell, hiszen egy viszonylag szűk és szabályozott keret áll rendelkezésre a leendő munkatárs megismerésére. Ezért azt gondolom, az online tér jobban keretezi a toborzás folyamatát”, fogalmazta meg Rácz-Székely Éva, a Coca-Cola HBC Magyarország HRBP&OD Managere.
Limitált észlelési lehetőségek, kellemetlen IT-bakik
A személyes találkozások benyomása sem pótolható a videómegbeszélésekkel, hiszen azok a jelentéktelennek tűnő, ugyanakkor mégis meghatározó percek vesznek el, amíg a jelölt a recepciótól az interjúszobáig halad, és ha rövid időre is, de megtapasztalja a vállalat lüktetését, szemügyre veheti leendő kollégáit, keresztülpásztázhat az irodán, és rövid, de fontos benyomást szerez arról, hogy a számára megfelelő helyre érkezett-e.
„A virtuális térben gyakran már az is nehézséget okoz, hogy az interjúalany látja magát a képernyőn, hiszen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy viszontlássák magukat beszéd közben. Sokan zavarba jönnek, ilyenkor a másik oldalnak felkészülten kell figyelnie, és olvasni a jeleket, hogy a feszültség mögött csak a ez áll, vagy valami egészen más. Könnyű félreérteni a mosolyokat, gesztusokat, így fókuszra és értő figyelemre van szükség”, mondta Rácz-Székely Éva.
Ez a fajta fókuszáltság azonban roppant fárasztó, a recruitert is hamarabb lemeríti, így időt kell hagyni két interjú között a visszatöltődésre. „Sokkal limitáltabbak az észlelési lehetőségeink, hiányzik a teljes kép. A kézfogás, a szemkontaktus, a testbeszéd mind-mind átalakul az online térben, sőt, van, ami nem is kivitelezhető, így mindenre kétszer jobban kell figyelni. A legnagyobb kihívás mégis a technológia, amely cserben tud hagyni. Előfordulhat, hogy a kapcsolat megszakad, a beszélgetés közben a videó és a hang nincs összhangban, de ezeket hosszasan lehetne sorolni. Ugyanakkor az is sokat elárul a jelöltekről, hogy a felmerülő váratlan helyzeteket hogyan kezelik”, mondta Kreiter Éva.
A távtoborzás vállalati vetülete
A legtöbb nagyvállalatnál jelenleg is alkalmazzák a távtoborzást, nem kivétel ez alól a Dreher és a Coca-Cola Magyarország sem, sőt, bizonyos esetekben a remote hiringgel kapcsolatos tapasztalatoknak metszete is van. Ilyen például a kékgalléros munkaerő toborzása kapcsán tapasztalható kisebb mértékű lemorzsolódás, vagy annak a nehézsége, hogy a vállalatok környezetét, miliőjét, esszenciáját a virtuális térben nehezen tudják átadni.
„Véleményem szerint a távtoborzás jól tud működni a fehérgalléros pozíciók esetében, viszont a jövőben a kék gallérosoknál továbbra is a hibrid kiválasztási folyamat lehet a nyerő. Tehát az emberi tényező továbbra is fontos marad, míg a felmerülő technikai malőrökre mindig kéznél kell lennie egy B-tervnek is”, mondta Rácz-Székely Éva.
Nem lehet szó nélkül elmenni a munkavállalói élmény mellett sem. „Alaposan át kell gondolni és ki kell próbálni, hogy a távtoborzás milyen élménnyel jár, hiszen most ezt befolyásolja a jelentkezőket. A kiválasztási folyamatainkat igyekszünk interaktívvá tenni, például, pozíciótól függően, teszteket adunk Teamsen keresztül, de van, hogy képernyő-megosztással zajlik a feladatok megoldása, ahol transzparensen látjuk a jelölt minden lépését, ezáltal jobban megismerhetjük a gondolkodásmódját. Véleményem szerint egyébként a távtoborzás a jelenlegi formájában nem fog fennmaradni. Bizonyos munkakörök esetén vissza fog térni a személyes jelenlét, jellemzően az utolsó körös, személyes interjún, hiszen azt semmi nem tudja kiváltani”, zárta Kreiter Éva.
Kiss Franciska
