Az Oxfordi Egyetem kutatói első tudományos kísérletükben olyan agykérgi-szövetet nyomtattak 3D-ben, amelyek képesek utánozni az agykéreg, az emberi agy külső rétegének felépítését. A technikát agysérülések kezelésére lehetne használni.
Az ilyen sérülések általában jelentős károkat okoznak az agykéregben, ami a mozgás, a megismerés és a kommunikáció terén kihívásokhoz vezet. Jelenleg nincs hatékony kezelés a súlyos esetekre, ami negatívan befolyásolja a betegek életminőségét. Abban a reményben, hogy ezen változtathatnak, a kutatócsoport emberi idegi őssejtek 3D nyomtatásával kétrétegű agyszövetet állított elő.
A kutatók emberi, indukált, pluripotens őssejteket használtak, amelyek könnyen származtathatók magukból a betegekből kinyert sejtekből, csökkentve az immunválasz kockázatát.
Az őssejt kategóriába soroljuk mindazokat a sejteket, amelyek – szemben a testet felépítő sejtek zömével – még nem (vagy csak kis mértékben) specializálódtak, és folytonos osztódási készségüket megőrizték. Az őssejtek tehát önmegújulásra képesek, és belőlük változatos típusú testi sejtek (ideg-, izom-, bőrsejtek stb.) fejlődhetnek ki.
A pluripotens őssejt olyan csökkent potenciával rendelkező őssejt, amely nem képes extraembrionális szövet létrehozására, de mindhárom csíralemez kialakítására és ivarsejtek képzésére is alkalmas. Kezdetben ezeket az agykéreg két különálló rétegének neurális progenitor sejtjeivé differenciálták. Ezután egy oldatban szuszpendálták őket, hogy két „bioinket” állítsanak elő, amelyekből nyomtatással kétrétegű agyszöveti struktúrát hoztak létre.
Figyelemre méltó, hogy egéragyba ültetve a kinyomtatott sejtek strukturális és funkcionális integrációt mutattak a gazdaszövettel. „Cseppnyomtatási technikánk lehetővé teszi a kívánt architektúrájú, élő, 3D-s szövetek létrehozását, ami közelebb visz minket az agysérülések személyre szabott implantációs kezelésének létrehozásához”, mondta Dr. Linna Zhou, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók célja most az, hogy továbbfejlesszék technikájukat, és olyan összetett, többrétegű agykéreg-szöveteket hozzanak létre, amelyek reálisabb módon utánozhatják az emberi agy felépítését. Az agysérüléseken túl ezek a 3D-nyomtatott szövetek a gyógyszerek értékelését, valamint az agy fejlődésével és a megismeréssel kapcsolatos ismereteinket is elősegíthetik. (A teljes tanulmány a Nature Communications című folyóiratban jelent meg.)
